Varázslat a zene

2014. szeptember 13.
Amennyiben „korszerűen” akarok fogalmazni, úgy is mondhatnám, hogy a zene már „a nagy bumm” előtt is létezett. Komolyra fordítva a szót, az ember előtt is létezett zene. Gondoljunk csak a bálnák énekére, amely napjainkban tudományos megfigyelés és értelmezés tárgyát képezi, hisz az evolúció folyamán előbb léteztek, mint az ember.

A bálnák énekének is van érzelmi és értelemszerűen közléstartalma is, mint a kommunikációjuk eszközének, a zenéjüknek. Bánhidai Tamás, a Festetics György Zeneiskola igazgatója úgy véli: az emberi lét alapvető részét képezi a zene, amely a beszéddel együtt vagy azt is megelőzően keletkezhetett. Ennek napjainkban is visszaidézhető csírái fellelhetők az úgynevezett munkadalokban – „hórukk-hórukk” vagy „húzzuk-húzzuk” – és a gyermekaltatódalokban is. Miután minden zene az érzelemből keletkezik és arra is hat vissza, ezért mondhatjuk el a zenéről, hogy nemtől, életkortól, bőrszíntől, lakóhelytől függetlenül a föld bármely pontján megszólaló zenét, az általa közölni akart érzelmet tolmács nélkül megértheti mindenki, ha nyitott szívvel és füllel hallgatja.

 

– Mennyire népszerű ma a zeneoktatás?
– A kilencvenes években még 280 tanulónk volt, mára ez a szám elérte a 400-at. A társadalmi és a pénzügyi körülmények változásai ellenére van egyfajta ösztönös vagy tudatos érdeklődés a szülők részéről, hogy gyermekük zeneiskolába járjon. A zeneoktatásnak nem az az elsődleges célja, hogy elindítsa a zenei pályán a diákot, hanem hogy lelki pluszt kapjon, ami a közös zenélésből, a zenehallgatásból ered. Az ember, az egyén lelkét formálva pedig a társadalmat is nemesebbé teheti a zenetanulás lehetősége. Kodály Zoltán is megmondta, hogy remekművekkel kell nevelni az ifjúságot, bízva a szép és a jó lelket formáló, nevelő hatásában.
– Csak a komolyzene lehet hasznos, értékes?
– Azt gondolom, mindenkinek az a „komoly” zene, amit ő szeret hallgatni, művelni. Természetesen a zeneművek gazdag szellemi és érzelmi töltéssel bírnak, ezért nagy minőségi és szellemi különbség lehet és van közöttük. Mindenesetre a zeneiskolában a zeneoktatás által szeretnénk annak a lehetőségét megteremteni a gyerekeknek, hogy az értékesebb zene felé fordítsák a figyelmüket. Nagyon sok könnyűzenei szerzemény tartalmaz olyan elemeket, amelyek ötvözik a komoly- és a könnyűzenét vagy éppen a világzenét. Ilyen például a Deep Forest, amely nálunk Sebestyén Márta Marta’s Song című dalával lett méltán ismert.
– Gyógyító is lehet a zene?
– Az ember fizikai létének a meghatározó része érzelmi és lelki állapota, egészsége. Köztudomású, hogy a beteg embert ellátó orvos számára a legfontosabb, hogy a beteg meg akarjon gyógyulni, különben a gyógyszerekkel sem lehet olyan eredményesen kezelni. A zene egy varázslat, gyógyító hatása tudományosan is bizonyított. Gyakorlatilag, hogy mindenki által érthető legyen e határ, bizonyára többen vannak az olvasók között, akik a relaxáláshoz zenét hallgatnak. Ugyanígy, azt hiszem, a zene pozitív hatása kimutatható mindazok számára is, akik a munkavégzésüket zenehallgatás nélkül el sem tudnák képzelni. Fogyatékos embertársaink, gyermekek és felnőttek gyógyításának, lelki állapotának javításához is használják a zenét. Ahogyan a szép, úgy a zene szépsége is olyan mértékben tud hatni és visszahatni az emberre, amennyire a szép és a jó benne is létezik. Ez a lehetőség mindenki előtt nyitott. Visszahallottam már a szülőktől, hogy vannak olyan diákok, akik a tanulás, egy nehéz nap után leülnek a zongorához, vagy tanult hangszerükkel muzsikálva szabadulnak meg napi feszültségüktől, problémájuktól. Innen nézve is van gyógyító, nyugtató hatása a zenének. A diák tanulmányai során elsajátított elméleti információk egy része bekerül a szellemi kukába; ha a zene és a zenélés szeretete megmarad, és végigkíséri az életét, már nem dolgoztunk hiába.


Az európai zene és hangszerek forrása

A híres görög matematikus és filozófus, Püthagorasz egyik nap Krotón utcáin bolyongott, és ahogy a kovácsműhely előtt elsétált, figyelmes lett a kalapács és az üllő csengő hangjaira és azok változására, ahogy az üllő és a kalapács mérete is más volt. Püthagorasznak ez olyannyira felkeltette az érdeklődését, hogy hazatérve kifeszített egy húrt két fadeszka fölé, és azt megrezgetve figyelte a hangot, majd a húr feszessége és hossza változásával a hang magasságának és mélységének változását. Miután matematikus is volt, természetes, hogy matematikai, számtani magyarázatot is szeretett volna találni ezekre a változásokra. Így kísérletezései és számolásai nyomán felismerte a magas és a mély hangok közötti matematikai összefüggéseket, és kiszámolta a felhangrendszert.
Megállapította, hogy a húrok hosszarányának alacsonyabb és egyszerűbb számszinten kell maradnia, hogy a fül számára kellemes összecsengésű hangot adjanak ki.
Püthagorasz felfedezte, hogy a zenei összhangzás létrehozására vannak matematikai képletek, és összeállította ezek összefüggő sorozatát, a felhangrendszert. A ma használt összes húros, fafúvós és billentyűs hangszer ezek alapján működik, amelyeket Kr. e. 540-ben Püthagorasz megállapított.
Az európai zene és a ma ismert hangszerek sokat formálódtak az eltelt ezredévek alatt, ez köszönhető a hangszerépítők technikai és gyakorlati tudása fejlődésének. Ehhez kapcsolódóan értelemszerű, hogy e hangszerekben rejlő akusztikai és szellemi lehetőségek kibontakoztatása volt a feladatuk a zeneszerzőknek. A zenetörténet több ezer szerzője e lehetőséget felismerve alkotott és alkot napjainkban is mindannyiunk örömére, ahogy tette ezt Bach és Mozart is.
(3. Évezred Extra, 2009. tél)

megosztás
hozzászólások
Klenovics Mónika (2), palyazat (164), gyógyszertár (1), Rejuvena (19), Happy Dixieland Band (8), halottak napja (1), nyaralas (12), Naszádos Antal (1), újév (6), Csöre Gyula (1), konyvtar (103), Ékszertáska (2), Sáringer-Kenyeres Tamás (5), Asperger-szindróma (1), kornyezettudatos (4), Babos Lajos (1), karrier (1), helikon (41), állatvédő (5), DK (13), gyógyítás (2), jutalom (1), kresz (2), csillaghullás (2), oktatas (347), magyar (1), voroskereszt (24), Nyári Viola (1), Otthon Centrum (1), Csángó Zsuzsa (1), Csengei Agota (16), mav (25), Életfa iskola (2), Hévíz gyógyfürdő (112), étel (3), ingatlan (12), Pelso Társaság (6), sofőrszolgálat (1), boksz (3), kozlekedes (8), alga (1), Use Unused (1), parlament (72), ötös lottó (101), Musica Antiqua (2), Rózsakert étterem Hévíz (1), Rigo Csaba (36), Palinkas Robert (83), Oláh Péter (2), Csótár András (58)