Változhatnak a felvételi és a tanárképzés szabályai

2011. december 02.
Nyelvvizsga nélkül is be lehessen kerülni alapképzésre, ne legyen szóbeli felvételi vizsga, a tervezetthez képest rövidüljön a tanárképzés ideje - ezeket is javasolják fideszes képviselők a felsőoktatási törvényjavaslathoz benyújtott indítványaikban. Az előterjesztéshez több mint háromszáz módosító javaslat érkezett csütörtök estig.

A fideszes Pichler Imre azt javasolja, hogy nyelvvizsga nélkül is be lehessen kerülni alap-, illetve osztatlan képzésre, míg az oktatási államtitkárság eredetileg azt kezdeményezte, hogy a 2016 szeptemberében induló első évfolyamoknál a nyelvvizsgát már felvételi követelményként írják elő. A képviselő szerint a nyelvvizsgát akkor lehet megkövetelni, ha a közoktatás képes a tanulókat a középfokú nyelvtudásra felkészíteni. Eltörölné a fideszes képviselő a kötelező szóbeli felvételi vizsgát is, mondván, "rombolólag hat a középiskolai képzésre". A kormány javaslata ezzel szemben azt mondaná ki, hogy az azonos szakon képzést folytató felsőoktatási intézmények szakonként egységes szóbeli felvételi vizsgakövetelményeket határozzanak meg. A nyelvvizsgával nem rendelkező diákokat érintő könnyítést javasol párttársa, Pósán László is. Szerinte az alapképzés végén sokan a nyelvvizsga hiánya miatt nem tudják megszerezni a diplomát, és ezért nem tudnak elhelyezkedni. Ebből kiindulva javasolja: alapképzésben a diploma feltételeként ne írják elő a középfokú nyelvvizsgát, mivel a végzettséghez kötött munkakörök jelentős része nem igényel ilyen szintű nyelvtudást. E rendelkezést azonban csak addig tartaná hatályba, amíg a felsőoktatásba bekerülés feltételeként elő nem írják a nyelvvizsgát, amit említett módosító javaslatában Pichler Imre egyébként 2016-ig sem tart reális követelménynek.
 
Hoppál Péter azt a megkötést törölné a törvényjavaslatból, hogy a felvételizők csak öt helyre jelentkezhetnek. Mivel a diákok fizetnek a jelentkezésért, indokolatlan korlátozni azok számát - érvelt.

Pósán László kimondaná, hogy a főiskolák nemcsak alap- és felsőoktatási szakképzést, hanem mester- és osztatlan képzést is folytathatnak. A politikus ezzel lehetőség nyitna a főiskolai pedagógusképzésre.
 
Sági István javaslata arra irányul, hogy az általános iskolai tanárképzés nyolc, valamint a középiskolai tanárképzés tíz féléves időtartama magában foglalja az iskolai gyakorlat teljesítését is. Az eredeti terv szerint a képzés után következne két félév iskolai gyakorlat, ami a politikus szerint aránytalanul hosszúra nyújtaná a képzést, és a pedagógus-életpálya gyakornoki időkeretével együtt "taszítóvá" tenné a tanári pályát.
   
Pósán László azt is javasolja, hogy az állami ösztöndíjas, részösztöndíjas és önköltséges mellett a költségtérítéses képzés lehetőségét is nevesítse a törvény. Révész Máriusz pedig úgy pontosítana: a részösztöndíjjal támogatott hallgatók képzési költségének nem a felét, hanem legalább 50 százalékát téríti meg az állam.  Pósán László rögzítené, hogy a Magyar Akkreditációs Bizottságnak (MAB) ne 12, hanem 15 tagja legyen. Ötöt delegálhatna a tudományos akadémia, ötöt a rektori konferencia, hármat a kamarák, egyet a Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetsége (HÖOK), egyet a doktoranduszok szövetsége. A kormány eredeti javaslata szerint ezzel szemben a MAB hat tagját a szakminiszter jelölhette volna ki, az akadémiának viszont csak kettő, a rektori konferenciának három hely jutott volna, a HÖOK pedig nem küldhetett volna delegáltat. Indoklásában azt írta, szükségtelen hogy a MAB függetlenségét megszüntetve a miniszter delegálja a testületi tagok felét.
   
Pánczél Károly alapelvvé tenné, hogy a felsőoktatási előadások nyilvánosak, azaz ennek szabályozását nem bízná az intézményekre. Ő rögzítené azt is, hogy az egyetemi kollégiumok nem szervezhetnek előkészítőket, mondván, hogy a fizetős előkészítő tanfolyam intézményesített korrupció, ha a szervezőnek beleszólása van a felvételi pontszámok meghatározásába.
   
Pichler Imre szerint indokolatlan az eredeti javaslatnak az a része, amely kizárja, hogy politikai ifjúsági szervezetek tevékenykedjenek az egyetemek területén. Ezért a felsőoktatási intézményeknek csak tartós időtartamra tiltaná meg, hogy helyiséget biztosítsanak pártoknak.
   
Révész Máriusz azt javasolja, hogy a Közép-európai Egyetem (CEU) működését az Andrássy Gyula németnyelvű egyeteméhez hasonlóan szabályozzák. Szerinte a kormány javaslata indokolatlanul diszkriminál, ráadásul a két intézmény közül a CEU-t sújtja, amely egy nemzetközi rangsorban a magyarországiak közül egyedüli egyetemként van a legjobb négyszáz között.
   
Balog Zoltán azt tenné lehetővé, hogy a hátrányos helyzetű, roma származású hallgatóknak hátránykiegyenlítő programok, szakkollégiumok jöjjenek létre a felsőoktatásban, amelyeket egyházi fenntartók is működtethetnek.
   
Kucsák László arra tesz javaslatot, hogy a rendelkezésre álló képzési idő ne lehessen rövidebb a szak képzési idejét legalább négy félévvel meghaladó időszaknál.
   
Cseresnyés Péter úgy véli, nem indokolt a Felsőoktatási és Tudományos Tanács helyett létrehozni a Felsőoktatási Tervezési Testületet, szerinte ugyanis a jelenlegi és az új testület feladatköre lényegében azonos.
   
A kereszténydemokrata Bús Balázs azt javasolja: ne legyen az egyetemi minősítés feltétele, hogy két doktori iskolát működtessen az intézmény. Frakciótársa, Kalmár Ferenc azt indítványozza, hogy 2013. június 30-án szűnjenek meg a hatályos felsőoktatási törvény alapján második alkalommal meghosszabbított vagy a 65. életévet meghaladóan adott vezetői megbízások. A fideszes Cseresnyés Péter viszont már 2012. szeptember 1-jén megszüntetné ezeket.
(MTI-fidesz.hu)

megosztás
hozzászólások
Nyári Viola (1), Füzes Eszter (1), Palásthy Bese (2), Németh Veronika (1), Pálfi László (1), atlétika (6), gyilkosság (1), 2016 (2), bezárás (1), karácsonyi képeslap (1), mentő (9), vallás (1), Komoróczi Lajos (3), Barista bajnokság (2), életmód (10), sütemény (1), Március 15 (2), Street Festival Keszthely (1), Anna-bál (2), Golfclub Imperial Balaton (2), Horváth Lászlóné (1), időkép.hu (2), ellenőrzés (2), Ékszertáska (2), e-kereskedelem (1), felmondás (1), labdarugas (25), Max (83), árviz (2), deviza (1), Monitor konyhája (80), gasztronómia (5), test (1), szerelem (1), Mikulás (8), macska (1), világbajnokság (2), Szemfüles egyesület (3), Nardai Sarolta (1), életveszély (1), fájdalomambulancia (2), jovedelem (2), Bátortábor (1), Kányavári-sziget (1), szép (9), Schmied Zoltán (1), Budapest (3), zeneszerző (1), Babos Lajos (1), gyermekszám (1)