Valóban érdemes 8K televíziót vásárolni?

2022. április 28.
A 8K technológia lélegzetelállító részletességet mutat számunkra, persze adott a kérdés, érdemes-e egyáltalán ilyen készüléket választani, van-e bárminemű haszna a 7680 x 4320 képpontnak.


Ha alaposan szemügyre veszünk egy 8K felbontással rendelkező készüléket, valóban kivételes részletgazdagságot tapasztalunk. Minél inkább megközelítjük a kijelzőt, a részletesség annál inkább szembetűnő. Ezzel csupán egyetlen probléma van: a tévét soha nem közvetlen közelről nézzük. Felvetődik tehát a kérdés, van-e egyáltalán értelme ennyi pixelt zsúfolni a kijelzőbe.

Sokak szerint a gyártók folyamatos versengése odáig jutott, hogy minden évben új technológiával kénytelenek előállni, még abban az esetben is, ha arra valójában a tévénézőnek semmi szüksége. Ilyen volt a 3D technológia, de tulajdonképpen az ívelt képernyőket is ebbe a körbe sorolhatjuk – egyszerűen eltűntek a piacról.

Természetesen vannak pozitív példák is; számos technológia bizonyította a létjogosultságát. A 4K felbontással rendelkező televízió készülékek olyan minőségi ugrást jelentettek, amelyre valóban szükség volt. Az okostévé koncepció is versenyképesnek bizonyul; az ilyen készülékek várhatóan sokat fejlődnek majd a következő években.

Az első 8K tévék
A 8K technológiát sokan a Samsung nevéhez kötik, azonban az első ilyen készüléket a japán Sharp alkotta meg. Igaz, az a széria csak korlátozottan volt elérhető, Magyarországon nem is vásárolhattunk belőle, még akkor sem, ha szívesen kicsengettünk volna egy komoly összeget érte.

A hazai piacra az első 8K televízió valóban a Samsung-tól érkezett. A Q900R jelzéssel rendelkező sorozat 65, 75, illetve 85 inches képátlóval választható; a legkisebb 65 inches változat 165 centiméteres képátlót jelent.

A készülék tehát kifejezetten méretes; hozzávetőlegesen 30 kilogrammot nyom, ami részben az alkalmazott technológiának köszönhető. A Samsung továbbra is ragaszkodik a LED háttérvilágítású LCD technológiához, vagyis a QLED megoldásokhoz, ami kissé robusztussá teszi őket az LG OLED tévéihez képest. A technológia elnevezése abból a filmrétegből származik, amit rendkívül apró kristályokkal szórnak meg; ezeket a kristályokat nevezzük kvantumpontoknak. Innen a Q kezdőbetű. Mivel a kristályok mérete különböző, így különböző módon képesek megtörni a fényt. A háttérvilágítást biztosító diódák előtt elhelyezett kristályok megtörik a fényt, ezt követően a színszűrők elvégzik a feladatukat, a folyadékkristályos panel pedig megjeleníti a képet, amit látni szeretnénk. A végeredmény pedig egészen lenyűgöző képminőség. Amennyiben QLED tévét választunk, fényerő ingadozás nem jelenthet gondot. Az OLED technológia esetén a tartósan nagy fényerejű, világos jeleneteknél zavaró fényerő ingadozás léphet fel, a kvantumtechnológiánál viszont nem jelentkezhet ilyen probléma.

Van értelme?
Számoljunk! A 7680 x 4320 felbontás hozzávetőlegesen 33 millió képpontot jelent, vagyis az ilyen készülékek 33 megapixelt tudnak… Egy négyszer annyi, mint a most is modernnek számító 4K technológia esetében, illetve tizenhatszorosa a „közönséges” full HD-nek. Ezek a számok egészen elképesztőek…

Az igazi hűha-érzés akkor tör ránk, amikor természetellenesen közelről nézzük a képet. A legapróbb részletek is kivehetővé válnak; a padon üldögélő bácsi kezében lévő újságot is olvashatjuk. A képminőség gyakorlatilag kifogásolhatatlan; habár a QLED technológia soha nem lesz képes 0 nit fényerővel rendelkező feketét létrehozni, az emberi szem számára a megjelenített fekete mégis sokkal inkább valódi fekete, mintsem nagyon-nagyon sötét szürke.

De valóban van értelme ilyen készülék mellett dönteni? Szubjektív vélemények szerint csak akkor érdemes ilyen készülékre költeni, ha valóban nagy szélességű képernyő mellett döntünk, ahol a részletgazdagság megmutatkozhat. Ugyanakkor tény, hogy az elérhető 8K tartalmak száma rendkívül alacsony, még a 4K tartalmakhoz képest is. Így ezek a csodakészülékek elsősorban akkor érik meg az árukat, ha rendkívül magas igényekkel rendelkezünk a tévénézés terén, és van türelmünk kivárni a nagyfelbontású új tartalmak megjelenését.

megosztás
hozzászólások
KeszthelyFest (15), múzeumok éjszakája (4), Centrál Színház (1), adó (6), Forstner Anna (1), euronews (1), mav (25), kávé (2), kert (1), orosz (1), Balatonátcsúszás (1), arckezelés (1), Az év orvosa (1), Golgota Baptista Gyülekezet (1), egyetem (188), Ruzsics Ferenc (434), szépségápolás (8), Szent István ünnepe (3), Vigántpetend (1), margaret thatcher (1), ruha (2), Hosszú Katinka (2), Semmelweis Egyetem (1), kereskedelem (1), jogszabály (1), középiskola (1), paralimpia (4), videó (1), humanitárius település (1), ország torta (1), LMP (4), esküvő (9), Biró Róbert (15), Keszthelyi Városvédő Egyesület (6), Budapest (3), országgyűlési képviselőjelölt (11), vegetariánus (1), Balatoni Múzeum (98), keszthely foter (201), Bringatanya (2), Gelencsér Kálmán (2), trianon (2), jog (3), Keszthelyi Táncpanoráma (7), Csótár András (58), SzezOn bevásárló közösség (1), nagyik karácsonya (1), könyv (1), Életfa iskola (2), viz (1)