Szabályszerű, de nem észszerű a hússzoros
Általánosságban elmondható, hogy az MTA tudós nyelvészei igyekeztek engedékenyebbek lenni a helyesírás terén: az egyértelmű kell helyett inkább az ajánlatos vagy a helyesebb fogalmakat kedvelik, egyes korábbi szabályok használatát pedig fakultatívvá teszik, ezzel nehéz helyzetbe hozva a kétkezi sajtómunkást.
Tisztelgés a nagybetű előtt
A változások egyike, hogy bizonyos közszavak nagybetűs írásmódja megengedetté vált a hivatalos és a belső iratokban. Mostantól nem lehet belekötni abba, ha meghívót a kapunk a Takarítók III. Világkonferenciájára, vagy ha a hétindító körímélben azt olvassuk, hogy a Kedves Főnök Úr a Bizottság tagjaival kiruccanást tett a Vállalat Üdülőjébe egy Halászléfőző Versenyre. Hogy ez az engedékenység mennyire fog teret nyerni a köznyelvben, az borítékolható.
Egyszerű, mint az egyszeregy
A -h végű szavak ezentúl kétféleképp ragozhatók (méhhel, méhvel), és a hosszú mássalhangzóra végződő tulajdonneveknél sincs több lacafaca: mindig kell a kötőjel, mindegy, hogy Bernadett-tel vagy Kiss-sel, esetleg Szerelmes szonett-tel…
Ha eddig nem tanultuk meg, most már ne fáradjunk vele, ugyanis az élőnyelvben használt kiejtést figyelembe véve módosul az árbóc, a búra, az immunis, a revans vagy a sátánizmus írásmódja.
Itt van május 1-e!
Nem könnyíti meg az életünket a spray/spré/szpré szó, amelyet ezentúl háromféleképpen írhatunk, és hatféleképpen ragozhatunk. Viszont nem ciki többé május 1-én felvonulni: az elseji/elsejei szóalak számjegyes írásmódja ebben a formában is helyes.
Ha a hegy nem megy Mohamedhez, akkor Mohamed megy a hegyhez – a hétköznapi gyakorlatot követve szeptember 1-je óta nem számít hibának, ha az üzlet ajtaján ez áll: Nyitvatartás, esetleg Zárvatartás. Az ablakok nyitva tartása azonban nem üzemmód, ezért két szóban marad.
Külön vagy egybe vs. egybe vagy külön
Az igekötők és a határozószók közötti mezsgye továbbra is könnyen átjárható: amit eddig külön (vagy egybe) írtunk, azt mostantól egybe (vagy külön) fogjuk. Ennek jegyében két szó lett – a jelentésváltozás ellenére – a síkra száll és a cserben hagy; a véghez visz vagy az útba igazít, összeugrott azonban a számonkér és a számontart, valamint a továbbtanul.
Minőségi változás – és a kivételek körét szűkíti –, hogy a raggal jelölt határozós szerkezetekből képzett összetételeket (ezt még én sem értem) – kiváltképp a -ba/-be, -ban/-ben esetében – mostantól javarészt külön írjuk. Magyarán a sorbaállás mostantól a sorban álláshoz hasonlatosan két szó, ahogy a fejbe lövés vagy a vízbe fúlás stb. is.
A száműzött -i képző
A szótagszámlálásra épülő mozgószabállyal az egyszeri olvasó legfeljebb a középiskolában találkozhatott néhány óra erejéig, feltéve, ha a nyelvtan helyett nem irodalmat tanítottak. Ezért is huny ki legtöbbünk szemében az érdeklődés tüze, ha a 6:3-as szabályról és a hetedik szótagról hallunk. Sokan nem értik, mi a különbség a vendéglátóipar és a vendéglátó-ipari között, és hogy vajon miért rondít bele a magán-nyugdíjpénztáriba az a fránya kötőjel. Az ő megnyugvásukat szolgálja az a szabályváltozás, amely az -i melléknévképzőt kivonja a szótagszámlálás hatálya alól.
Nem az -i az egyetlen, amelyet félreállítottak: a -féle, -fajta, -szerű stb. képzőszerű utótagok mostantól összetételi tagnak tekintendők. Ezért az észszerű vagy a gipszszerű esetében nem egyszerűsítjük a kétjegyű betűket. Hogy jól összekavarodjunk, a -szor/-szer/-ször és a -szoros/-szeres/-szörös képzőkre ez a szabály nem vonatkozik, így továbbra is hússzoros lehet a túljelentkezés egy egyetemi szakra.
Homály fedi
No és mi az, amit még mindig nem tudunk? Nem lett szabályozva például a wellness kifejezés, amelyet célszerű lett volna a fitnesz mintájára egyszerűsíteni, azt is megszoktuk valahogy. Nem lettem okosabb a sunyiszabály (az -s/-os/-es/-ös és a -nyi melléknévképzők összefoglaló neve a szakzsargonban) esetében sem: helyes-e a négyzet-kilométeres vagy a nagy-magyarországnyi; és továbbra sem tudom, milyen szófajú a labdarúgó-Európa-bajnokság.
A helyesírás legfőbb értéke viszonylagos állandósága. A 11. kiadás (1984) óta eltelt harminckét évben sokat fejlődött a világ, a tudományos-technikai újdonságok, az internet adta nyitottság azonban megköveteli a változások gyorsabb és határozottabb kezelését. És ezen még az sem változtat, hogy az AkH. 12. kiadásában az on-line már nem kötőjeles, és bátran ímélezhetünk vagy sms-ezhetünk.
Gulyás Orsolya