Sikertelen nyelvvizsga és elégtelen nyelvtudás: ki a hibás?

2017. március 19.
Kizárólag középfokú nyelvvizsgával az egyetemre? A kormány szerint igen, az ombudsman szerint nem – amíg nem adottak a feltételek. Keszthelyen is körülnéztünk, mi a helyzet a nyelvtanulás terén a közoktatásban és a nyelviskolában.

Az alapvető jogok biztosa szerint nem volt kellően előkészítve a kormány terve, amely 2020-tól a felsőoktatási felvételt legalább középfokú (B2 szintű) nyelvvizsgához kötné. Székely László úgy vélte: a nyelvvizsga megkövetelése sérti az oktatáshoz való jogot, amíg hiányoznak a nyelvvizsgára való iskolai felkészítés tárgyi és személyi feltételei.

Hasonlóan vélekedett a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke is az egyik napilapnak: „A szakmában senki nem érti, miként lehetséges, hogy a gyerekek a közoktatásban csaknem ezer órát tanulnak nyelvet, de nem képesek arra, hogy letegyenek egy középfokú nyelvvizsgát az érettségiig.” Salusinszky András szerint egy nyelviskolában feleannyi idő alatt is fel tudnák készíteni a tanulókat a sikeres vizsgára. Hozzáfűzte, a többségnek nincs lehetősége külön-órákra járni.

A Keszthelyi Katedra Nyelviskola vezetője, Lélekné Ivony Zsófia elmondta, az állami intézményekben sok esetben nem nyelvvizsga-orientált az oktatás, ráadásul a heti három óra sem túl hatékony: nagyon tankönyvalapú, a kommunikációra nem fordít elég figyelmet.
Úgy vélte, a sikertelenség oka lehet, hogy a közoktatási program egészen más, mint a felnőttképzési intézmény programja, hiszen a középiskola kimeneteli szintje a középszintű érettségi, ami B1-es szintnek (alapfok) felel meg. A képzőintézmény képzési programja előírja, hogy a kezdőtől a felsőfokig hány óra alatt kell eljuttatni a diákot (ennek az óraszámnak a két-háromszorosát tartják a közoktatásban). A Katedra programja eredményorientáltabb, és nyelvvizsgára felkészítő modul is van benne. A négy készséget – olvasásértés, hallásértés, íráskészség és beszéd – a típusfeladatokra fókuszálva gyakorolják be, a hangsúlyt a kommunikációra helyezve, nyelvvizsgáztató tanárokkal.

Lélekné Ivony Zsófia hozzátette: szemléletváltásra van szükség, a nyelvnek a sporttal és a zenével egyenértékűnek kell lennie. El kell fogadni, hogy a társalgási szintű nyelvtudáshoz idő és rengeteg gyakorlás kell. Egy sikeres és mély nyelvtudás nem szerezhető meg három hónap alatt, előre kell gondolkodni, ha a nyelvtanulás célja legalább a középfokú szint. Manapság a diplomához sok esetben nem egy, hanem két középfokú nyelvvizsga szükséges, amelyet a főiskolai, egyetemi évek alatt sokkal nehezebb megszerezni. A nyelvvizsgát nem kényszerként kellene felfogni, hanem alapvető fontosságúnak, amely a mai világban elengedhetetlen. Általa lehetőségek nyílnak meg előttünk akár a munka, akár a szórakozás terén.

A motivációról kérdeztük a Katedra egyik óraadóját, egy középiskolai tanárt is.
– Nincs motivációjuk a középiskolásoknak, ezért nincs eredmény sem. A motiválatlanság gyakran a családból fakad: otthon nem tartják fontosnak, hogy a gyermek tudjon idegen nyelveket.
A középiskolai tanár szerint a nyelvvizsga eredménytelenségének több oka is van. Az egyik, ha a tanárnak nem megfelelő a módszertani arzenálja vagy a szaktudása. Jellemzőbb a szorgalom hiánya: a gyermeknek tanulnia kell, készülnie kell, ismételnie kell.
– Nem tudom, helyes-e, hogy a kormány megint pénzzel segíti a diákokat azáltal, hogy az első nyelvvizsga ingyenes. Szerintem inkább az első próbálkozást kellene ingyenessé tennie, mert a diák még kevésbé lesz motivált, ha nem fizet a nyelvvizsgáért. Manapság minden alól felmentjük a gyereket. Nincs kedve gondolkodni, nincs kedve végiggondolni, hogy miért szükséges a nyelv. Holott minden másodikuk-harmadikuk külföldön képzeli el a jövőjét. Ki kell alakuljon a hosszú távú motiváció, kellenek az előírások, hogy a gyerekek ne csak kampányszerűen készüljenek egy-egy versenyre vagy feladatra – vélte a tanárnő. – Nem szerencsés, hogy az idegen nyelvet kiemeljük a többi tantárgy közül, és úgy tesszük fel a kérdést, mi a sikertelen nyelvvizsga oka, mert a többi tárgynál is ugyanez a helyzet. Tanárnak és diáknak közösen kell elérnie a célt, a nyelvtanulást pedig már kisiskolás korban el kell kezdeni. Időnként el kell engednünk a kezüket, mert rendkívül önállótlanok.

megosztás
hozzászólások
alapítvány (2), világnap (1), Balatoni Limnológiai Intézet (1), Víz, Zene, Virág Fesztivál (1), margaret thatcher (1), Németh Veronika (1), Stohl András (1), DJ Gerysson (1), Cserszegtomaj (124), étrend (4), Illés Fanni (1), Oroszlán Zsolt (2), tispol (3), helikon (41), állatkínzás (2), közmunka (1), triatlon (13), relaxáció (1), Bálint NatáLia (2), ötös lottó (101), Keszthelyi Városvédő Egyesület (6), Zalaszántó (1), igazgató (1), euronews (1), sajtóközlemény (5), vasárnapi nyitvatartás (1), színház (5), Rúzsa Magdi (1), Palásthy Bese (1), Kovács Patrícia (1), Balatongyorok (136), életmód (10), diakhitel (7), hospice (1), országgyűlési képviselő (33), kulturalis (4), rezidance (5), ZalaSprings Golf Resort (2), Szutrély Péter (7), Halház kft (1), proa (1), marko peter (22), ünnep (141), vendégéjszaka (2), Apák napja (1), CT (3), népszavazás (1), Amazon (3), gazdasag (363), Tulipán Helyi Termékek és Magyar Áruk Boltja (6)