Sikertelen nyelvvizsga és elégtelen nyelvtudás: ki a hibás?

Az alapvető jogok biztosa szerint nem volt kellően előkészítve a kormány terve, amely 2020-tól a felsőoktatási felvételt legalább középfokú (B2 szintű) nyelvvizsgához kötné. Székely László úgy vélte: a nyelvvizsga megkövetelése sérti az oktatáshoz való jogot, amíg hiányoznak a nyelvvizsgára való iskolai felkészítés tárgyi és személyi feltételei.

Hasonlóan vélekedett a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke is az egyik napilapnak: „A szakmában senki nem érti, miként lehetséges, hogy a gyerekek a közoktatásban csaknem ezer órát tanulnak nyelvet, de nem képesek arra, hogy letegyenek egy középfokú nyelvvizsgát az érettségiig.” Salusinszky András szerint egy nyelviskolában feleannyi idő alatt is fel tudnák készíteni a tanulókat a sikeres vizsgára. Hozzáfűzte, a többségnek nincs lehetősége külön-órákra járni.

A Keszthelyi Katedra Nyelviskola vezetője, Lélekné Ivony Zsófia elmondta, az állami intézményekben sok esetben nem nyelvvizsga-orientált az oktatás, ráadásul a heti három óra sem túl hatékony: nagyon tankönyvalapú, a kommunikációra nem fordít elég figyelmet.
Úgy vélte, a sikertelenség oka lehet, hogy a közoktatási program egészen más, mint a felnőttképzési intézmény programja, hiszen a középiskola kimeneteli szintje a középszintű érettségi, ami B1-es szintnek (alapfok) felel meg. A képzőintézmény képzési programja előírja, hogy a kezdőtől a felsőfokig hány óra alatt kell eljuttatni a diákot (ennek az óraszámnak a két-háromszorosát tartják a közoktatásban). A Katedra programja eredményorientáltabb, és nyelvvizsgára felkészítő modul is van benne. A négy készséget – olvasásértés, hallásértés, íráskészség és beszéd – a típusfeladatokra fókuszálva gyakorolják be, a hangsúlyt a kommunikációra helyezve, nyelvvizsgáztató tanárokkal.

Lélekné Ivony Zsófia hozzátette: szemléletváltásra van szükség, a nyelvnek a sporttal és a zenével egyenértékűnek kell lennie. El kell fogadni, hogy a társalgási szintű nyelvtudáshoz idő és rengeteg gyakorlás kell. Egy sikeres és mély nyelvtudás nem szerezhető meg három hónap alatt, előre kell gondolkodni, ha a nyelvtanulás célja legalább a középfokú szint. Manapság a diplomához sok esetben nem egy, hanem két középfokú nyelvvizsga szükséges, amelyet a főiskolai, egyetemi évek alatt sokkal nehezebb megszerezni. A nyelvvizsgát nem kényszerként kellene felfogni, hanem alapvető fontosságúnak, amely a mai világban elengedhetetlen. Általa lehetőségek nyílnak meg előttünk akár a munka, akár a szórakozás terén.

A motivációról kérdeztük a Katedra egyik óraadóját, egy középiskolai tanárt is.
– Nincs motivációjuk a középiskolásoknak, ezért nincs eredmény sem. A motiválatlanság gyakran a családból fakad: otthon nem tartják fontosnak, hogy a gyermek tudjon idegen nyelveket.
A középiskolai tanár szerint a nyelvvizsga eredménytelenségének több oka is van. Az egyik, ha a tanárnak nem megfelelő a módszertani arzenálja vagy a szaktudása. Jellemzőbb a szorgalom hiánya: a gyermeknek tanulnia kell, készülnie kell, ismételnie kell.
– Nem tudom, helyes-e, hogy a kormány megint pénzzel segíti a diákokat azáltal, hogy az első nyelvvizsga ingyenes. Szerintem inkább az első próbálkozást kellene ingyenessé tennie, mert a diák még kevésbé lesz motivált, ha nem fizet a nyelvvizsgáért. Manapság minden alól felmentjük a gyereket. Nincs kedve gondolkodni, nincs kedve végiggondolni, hogy miért szükséges a nyelv. Holott minden másodikuk-harmadikuk külföldön képzeli el a jövőjét. Ki kell alakuljon a hosszú távú motiváció, kellenek az előírások, hogy a gyerekek ne csak kampányszerűen készüljenek egy-egy versenyre vagy feladatra – vélte a tanárnő. – Nem szerencsés, hogy az idegen nyelvet kiemeljük a többi tantárgy közül, és úgy tesszük fel a kérdést, mi a sikertelen nyelvvizsga oka, mert a többi tárgynál is ugyanez a helyzet. Tanárnak és diáknak közösen kell elérnie a célt, a nyelvtanulást pedig már kisiskolás korban el kell kezdeni. Időnként el kell engednünk a kezüket, mert rendkívül önállótlanok.