Projekt-jött, menedzs-ment

2018. október 12.
Lassan harminc éve elviseljük, hogy legyen bármilyen jó egy ötlet, legyen bármennyire jóhiszemű egy kezdeményezés, Magyarországon majdnem minden „projekttel” probléma adódik, mire a megvalósítás fázisába kerül.

Felmerül a kérdés, hogy vajon hol és miért siklik ki a tervezet.

Ha alaposabban megnézzük a kellemetlen eseteket, észrevesszük, hogy több közös (hiba)pont is van bennük.

Ilyen elsőként a haszonelemzés hiánya. Holott már a kreatív, első fázisban meg kell nézni, hogy az adott projekt mennyi munkát teremt, milyen hozzáadott értéket ad, és milyen arányban van a felvett hitel vagy a befektetett összeg a megtérüléssel (a kívánatos az egyenes lenne).

Aztán itt vannak a folyamatos csúszások. Előfordulhatnak váratlan és kevésbé váratlan események, amelyek következtében késik a projekt megvalósulása. És ha késik, akkor bizony kötbért kell fizetni az érintetteket kárpótolandó. Akikkel egyébiránt amúgy sem árt valamiféle kapcsolatban lenni, és tájékoztatni őket a tervezéstől kezdve a közös munkán át a végeredményig.

Ne feledkezzünk meg hazánk állatorvosi lováról, az alvállalkozókról sem! Míg máshol maximálva van az alvállalkozói szintek száma, addig Magyarországon a határ a csillagos ég: akár tíz felett is lehet – és általában van is. Vagyis a felső szinten lévő néhány cég nem tesz mást, csak leveszi a(z őt szerinte megillető) sápot, az utolsó magyar vállalkozó, az, aki ténylegesen elvégzi a munkát, meg örül, ha kifizetik – tegyük hozzá: fillérekből.

És ha már itt tartunk: sarkalatos pont, hogy ki végzi a munkát: a kifacsart, kizsigerelt huszadik alvállalkozónak nem igazán érdeke dolgozni pontosan és szépen, ahogy a csillag megy az égen, ellenben egy helyi cégnek fontos, hogy szép legyen a környék, minőségi a munka, hiszen a profitját is helyben forgatja vissza. Az sem túl nagy baj, ha profi szakemberek teszik a dolgukat. Mondjuk úgy, hogy azért jobb, ha olyan csinál egy projektet, aki már látott korábban is legalább hasonlót.

Amíg e területeken nem változtatunk, amíg e szempontok nem lesznek maguktól értetődőek, addig a magyar projektek – ne várjunk csodát – továbbra is késni fognak, kisiklanak vagy elszúródnak. Mert hiába a jó szándék, amikor a projekt jön, akkor elmegy a józan ész, elmegy a menedzsment.

Naszádos Péter
A grafikát (AWESOMNIAC) Pápai Gábor készítette.

megosztás
hozzászólások
korábbi híreink
Bringatanya (1), kereszt (1), hegyalja fesztival (3), apartman (3), pedagógus (6), Ruzsics Ferenc (428), Cséby Géza (5), hotel mirage (1), fájdalommentes (3), Havasi Bálint (12), jatek (2), születés (16), Playboy (1), festetics (22), Musica Antiqua (2), matolcsy gyorgy (1), karácsonyi képeslap (1), Év fája (1), Serenity Hill (1), La Montanara (1), horgász (4), arckezelés (1), transzfer (1), Astellas-díj (2), alkalmassági (1), KRAFT (5), Dumaszínház (2), kitüntetés (6), punkosdi regatta (9), Bóka Péter (1), kereskedelem (1), étel (3), Player's Restaurant & Bar (2), Joós Adél (1), Sárdi Katalin (1), autóbusz (1), tavaszi szél vizet áraszt (1), Keszthelyi Kiscápák (6), retro (1), Gelencsér Kálmán (2), Tour de Hongrie (2), téligumi (1), Pálfi László (1), Carbona (9), Szent István ünnepe (3), utazas (15), Jemen (1), migráns (3), efott (6), Owaimer Aisha (1)