Pró és kontra

2014. augusztus 16.
A paleolit szó nekem nemcsak diétát jelent, hanem annál jóval többet. A vegán diéta mögött is egyfajta hit kell hogy álljon, egyébként csak divat lesz belőle. A paleón az emberek zöme fogyókúrát ért, sokan pedig divatként űzik; én azt tartom, a paleó egy életmód. Dr. Vizer Gábor belgyógyász, gasztroenterológus írása.

Földünk egyes részein a természet adta, igencsak eltérő lehetőségek miatt nagyon változó az emberiség diétája. A tundrán, a trópusi óceán közelében vagy épp a mérsékelt égövi kontinensek belsejében élők más-más táplálékot fogyasztottak évezredeken keresztül, de az európai és az ázsiai emberek is nagyon különböző táplálkozási szokásokat alakítottak ki, az emberek átlagéletkora mégis nagyjából azonos. Tehát minden ősi diétának van az egészségünkre kedvező és kedvezőtlen hatása. A tundrán élő ember tápláléka nagyrészt fókahús, zsír és hal, ezek a vérünk alvadását csökkentik, vérhígító hatást fejtenek ki. E népcsoportban a szív- és az érrendszeri megbetegedések előfordulása minimális. De éppen emiatt ezek az emberek vérzékenyebbek is, tehát sérüléseknél az elvérzés okozta halálozás jóval magasabb. Tehát egy diéta bizonyos betegségekre jó hatással lehet, másokra kedvezőtlen.

A paleolit étrend az amerikai kontinens kőkorszaki emberének (paleoindiánok) életmódját vette alapul. Ennek részeként idomította a javasolt táplálékot az akkor és ott őshonos állati és növényi táplálék-összetevőkre. Mindezt annak okán tette, hogy a régészeti és a paleontológiai bizonyítékok alapján a paleoindiánok között nem volt érbeteg, nem volt szívinfarktus, sőt nem volt cukorbeteg sem. Ezek a betegségek a múlt évszázadban a vezető halálokok között szerepeltek, szerepelnek ma is, annak ellenére, hogy a gyógyszeres és az intervencionális kezelési stratégiák fejlesztésére az orvostudomány rengeteget költött. A paleó hívei számos más betegségre is kitűnőnek tartják a diétát, mint például az egyre gyakoribbá váló autoimmun bélgyulladásokra, de természetesen ezen kórképek kőkorszaki előfordulására paleontológiai bizonyítékaink nincsenek, valószínűleg nem is lesznek.
A paleó alapelveivel egyet kell értenünk. Ha csak arra gondolunk, hogy egy egyszerű diétával ugyanazt a prevenciós és/vagy kuratív eredményt elérhetjük el egy bizonyos betegségnél, mint a dollármilliókért előállított gyógyszerekkel, már nyertünk. De sajnos a diétával ezt nem tudjuk elérni. Itt utalok vissza arra, hogy a paleó nemcsak diéta, hanem életforma is kellene hogy legyen.
Kizárólag diétával nem tudunk csodákat tenni. Egyetlen diéta sem alkalmas arra, hogy betegségeket gyógyítsunk vele. Életmódot kell váltanunk. Ezen három dolgot értek. Az első a táplálkozás, a második a mozgás, a harmadik a stresszkezelés.
A paleoindiánoknak hihetetlenül sok aerob mozgást kellett produkálniuk a táplálékuk megszerzéséhez, akár a vadászatra, akár a földművelésre gondolunk. Ennek napjainkban a töredékét sem végezzük. A stressz-szituációik is egészen mások voltak (területük megvédése más törzsektől, a természetes ellenségek-ragadozók elől menekülés, a stresszhelyzetek megoldása is elsősorban aerob mozgásban nyilvánult meg). És gondoljunk csak napjaink emberének stresszkezelésére (nyugtatótabletták, cigaretta, narkotikumok, tévénézés, e tevékenységek nélkülözik az aerob mozgást)! Annak ellenére, hogy az alapelvekkel maximálisan egyetértek, még egyszer: a diéta kevés, életmódváltással tudunk csak célt elérni.
Azért egyfajta kritikai szemlélettel is kell viseltetnünk a paleó iránt. Arra, hogy egy bizonyítottan megfelelő gyógyszer szülessen például a magas vérnyomás betegség kezelésére, az ötlettől az adott tabletta forgalmazásáig legalább húsz évnek kell eltelnie, és ma a világ erre dollármilliárdokat költ. Ezt követően további húsz-huszonöt év vár még arra, hogy a tabletta „bizonyítson”," és kiderüljön, tényleg megfelelő-e. Így működik a bizonyítékokon alapuló orvostudomány (Evidence Based Medicine). Ezeket a bizonyítékokat az úgynevezett randomizált, prospektív, kettős vak, placebokontrollált klinikofarmakológiai vizsgálatokkal szerezhetjük meg. A kritikám a paleóval szemben az, hogy ilyen vizsgálatokat jórészt nélkülöz.
Ma a szívinfarktus és a stroke kezelésében a koleszterincsökkentő sztatingyógyszerek létjogosultsága vitathatatlan, hiszen evidenciákon alapul. Természetesen a medicina ismeri ezen gyógyszerek lehetséges (néha súlyos) mellékhatásait. És azt is tudjuk, hogy normális koleszterinszint mellett is lehet infarktust kapni, és azt is, hogy magas koleszterinszint mellett is lehet valakinek ép az érrendszere. De bizonyítékaink vannak arra is, hogy az infarktuson átesett, normális koleszterinszintű páciens életkilátásait jelentősen javítja, ha a normális vérzsírértékét is tudjuk csökkenteni sztatinnal.
Szükség lenne olyan prospektív vizsgálatra, amely több tízezer fős populációt követ három–öt évtizeden (!) át. A populáció zsírszegény diétát tart, és szükség esetén sztatinnal is kezelhető, összehasonlítva olyan több tízezer fős populációval, amely nem szed sztatint, és paleoéletmódot folytat, s nézzük meg ötven év múlva, van-e különbség a két populációban a szívinfarktusok és a stroke előfordulásában. Persze tudjuk, hogy a paleó alig három évtizede létezik, és még túl „fiatal” ahhoz, hogy ilyen vizsgálatokat kiértékeljünk. De el kell kezdeni minél több prospektív vizsgálatot azért, hogy minél előbb evidenciát tudjon szolgáltatni az evolúciós orvostudomány.
Ennek alapján a magas koleszterinszintű, egyéb más rizikófaktorral rendelkező pácienseimet nem tudom (még) lebeszélni a koleszterinszint-csökkentő sztatinokról, természetesen ha komolyabb mellékhatásokat nem regisztrálunk. A telített zsírsavakban bővelkedő táplálkozást sem tudom javasolni nekik.
Nem így vagyok a saját szakterületemet érintő autoimmun, nem fertőző gyulladásos bélbetegségekkel, azaz a Crohn-betegséggel, a fekélyes vastagbélgyulladással (colitis ulcerosa), a nem determinálható vastagbélgyulladással (indeterminated colitis), a kollagénes vastagbélgyulladással (collagen colitis) és a cöliákiával (gluténszenzitív enteropátia). Ezen betegségek jelen tudásunk szerint nem gyógyíthatók, de általában jól kezelhetők gyógyszeresen. A cöliákia az egyetlen autoimmun betegség, amelynek ismerjük a provokáló tényezőjét, ez pedig a glutén, s túlnyomóan nem igényel gyógyszeres kezelést, kizárólag a gluténmentes diéta elég a vékonybélgyulladás megszűnéséhez és a regenerálódáshoz (a paleolit diéta egyben gluténmentes is).
Az általában használatos gyógyszerek egy részénél különösebb mellékhatásra nem kell számítani, de bizonyos súlyosság esetén adnunk kell immunrendszert „elnyomó” szereket is (kemoterápia, szteroidos, antitestkezelés), hogy a gyulladást megszüntessük, és/vagy megakadályozzuk az autoimmun gyulladás fellángolását. Már sok évtizede bizonyítást nyert, hogy a szénhidrátszegény és fehérjedús táplálkozás nagyon előnyös ezeknél a betegségeknél, súlyos alapbetegség esetén gyógyszereket lehet „spórolni” ilyen táplálkozás mellett. Az autoimmun bélgyulladásoknál a „legszigorúbb” és egyben legmegfelelőbb diéta a paleó. Nem mindig szükséges a paleó szigora, de e betegség mérsékelt formáinál sokszor a gyógyszerek elhagyása is lehetséges a paleó elveinek betartása mellett. Azonban itt sem szabad elfeledni, hogy ezen szervi betegségekkel küzdő emberek lelki állapota (stressz) is nagyban befolyásolja a betegségük lefolyását, tehát a paleó alatt itt is értsünk inkább életmódot, mintsem csak diétát.
Azt hiszem és vallom, hogy nincs tökéletes diéta, inkább megfelelő életmódra törekedjünk. A paleoéletmódnak vannak bizonyított jótékony hatásai az egészségünkre, de sok – valószínűleg helyes – tézis még bizonyításra vár.

megosztás
hozzászólások
fogyasztóvédelem (1), minisztérium (7), fa (1), Horváth Mariann (1), KDNP (1), helikon (41), Aradvári László (1), Zalaszántó (1), Sárdi Katalin (1), e-kereskedelem (1), Centrál Színház (1), MTI (595), Csótár András (58), mobil (2), piac (6), hó (4), Miss Balaton (1), balatoni strandbelépő (1), operatőr (1), környezetvédelem (2), paleo (13), punkosdi regatta (9), Csokonai társaság (1), gyümölcs (2), vasút (10), Schmied Zoltán (1), esküvő (9), Taliándörögd (1), Monitor Extra (21), ruha (2), pollen (3), szauna (2), tranzakciós díj (1), Kovács Viktória (4), repülőtér (21), világbajnokság (2), Bradley Cooper (1), kulturalis (4), Benkő Lívia (1), Szőcs Tamás (1), egyház (2), Zalaegerszegi Törvényszék (12), deviza (1), Varga Endre (4), pálinka (2), Krepsz-Kapai Bernadett (1), erdekes (538), alga (1), nyelvvizsga (2), Cséby Géza (5)