Pedagógus-életpályamodell: szemléletváltás és bérrendezés

2013. október 09.
Az új pedagógus-előmeneteli rendszer nemcsak béremelést jelent, hanem egy új típusú, a korábbinál egyértelműbb munkaidő-szabályozási és pedagógusminősítési rendszert is – válaszolta kérdésünkre Csótár András, az oktatási, kulturális és ifjúsági bizottság elnöke.

Utoljára 2002 szeptemberében emelkedtek a közalkalmazotti bérek, átlagosan 50 százalékkal. Az eltelt tizenegy évben a pedagógusok bére jócskán elmaradt a diplomások átlagbérétől, és a vásárlóerejét is jelentősen elvesztette. Elérkezett a régóta várt pillanat: október elején 160 ezer magyar óvodapedagógus, általános és középiskolai tanár kapta kézhez az emelt illetményét, ami az idén 37 milliárd forintos többletkiadást jelent a költségvetésnek. Csótár András abban bízik, hogy ezt a lépést – amely szerinte hazánk hosszú távú jövőjét is befolyásolni fogja – a társadalom széles rétegei üdvözlik, hiszen szinte mindenki kapcsolódik gyermekén, unokáján keresztül a magyar köznevelés rendszeréhez, illetve mindenkinek fontos kell hogy legyen a jövő generációinak minőségibb nevelése-oktatása.

A bizottsági elnök szerint az új pedagógus-előmeneteli rendszer nemcsak béremelést jelent, hanem egy új típusú, a korábbinál egyértelműbb munkaidő-szabályozási és pedagógusminősítési rendszert is. Ezzel megvalósul az Európai Unió elvárásaihoz igazodó tanfelügyeleti és külső értékelési rendszer. A pedagógusok munkaideje a társadalom többi része által is megfoghatóbb módon lesz szabályozva, a pedagógusbérek pedig felzárkóznak a nemzetgazdasági átlagkeresetekhez.

„Magasabb teljesítményhez magasabb bér”
Az új pedagógus-előmeneteli rendszer a jelenlegihez viszonyítva új típusú feladatok és kihívások elé állítja a pedagógusokat a képzési követelményekkel, a tanfelügyelettel és a minősítési rendszerrel, továbbá a munkaidő új szabályozásával, amely nem a kötelező heti óraszámot, hanem a 32 órában meghatározott feladathoz kötött munkaidőt (a törvényes munkaidő 80 százalékát) tekinti a pedagógusi munkakör és bér alapjának. A pedagógus a kötött munkaidőben köteles a nevelési-oktatási intézményben tartózkodni, kivéve, ha kizárólag az intézményen kívül ellátható feladattal bízzák meg.
Az új rendszer jobb munkaidő-kihasználtsághoz, magasabb teljesítményhez magasabb bért társít, lényegesen több ellenőrzést gyakorol, amellyel rámutat majd minden egyes pedagógus munkavégzésének erős és gyenge oldalaira, az esetleges szakmai hibákra, és végső esetben a jogviszony megszüntetésével szankcionálja az alkalmatlanságot vagy a nem megfelelő munkavégzést. A pedagógus-előmeneteli rendszer nem csupán a pedagógusok erkölcsi és anyagi helyzetét rendezi, hanem a munkavégzés terén kiszámíthatóságot, magasabb minőséget, több motivációt eredményez – vélte Csótár András.

Új elem a minősítés
Kötelező érvénnyel minősítésen kell átesniük a pedagógusoknak, akik csak így léphetnek majd a pedagógus II. kategóriába (kivételt jelentenek a rendszer bevezetésekor tíz évvel nyugdíj előtt állók). A további minősítéseket, amelyek a mesterpedagógus és kutatótanár kategóriába kerüléshez szükségesek, a pedagógusok maguk kezdeményezhetik bizonyos feltételek teljesülése esetén.
A minősítési eljárást és a minősítő vizsgát erre kijelölt bizottságok folytatják le, ezeknek tagja az intézményvezető és két megfelelően felkészített külső szakértő. A minősítés után – annak sikeressége esetén, amelyhez a pedagógus komoly felkészülése és fejlődése szükséges – új besorolási státusban, magasabb fizetésért, magasabb elvárásokkal végzi a munkáját a pedagógus.

Kétlépcsős béremelés
A kormány döntése alapján 2013. szeptember 1-jén egy csökkentett mértékű, a meghatározott béremelés 60 százalékának megfelelő béremelés valósul meg, míg a maradék 40 százaléknyi emelést 2017. szeptember 1-jéig évi 10 százalékos mértékben kapják meg az érintettek. Az illetményalap (amely a pályán töltött évekkel tovább emelkedik) a minimálbérhez kötött, tehát a minimálbér emelkedésével tovább emelkedik. A jelenlegi bérekhez viszonyítva ez azt jelenti, hogy a pedagógusok alapilletménye 2013. szeptember 1-jétől átlagosan 34 százalékkal nő, ez 35–80 ezer forintos bérnövekedést jelent havonta.
A béremeléssel nem mindenki azonos mértékben jár jól. Az új rendszerben nincs már túlóra, így akik korábban sokat túlóráztak, és a fenntartó önkormányzatuktól kafetériát is kaptak, azoknak kevésbé lesz magas a jelenlegi béremelés – tette hozzá Csótár András.

megosztás
hozzászólások
korábbi híreink
gerincvédelem (1), Keszthely HUSZ (3), horgász (5), Szeiler Gábor (1), bolt (3), posta (1), magyar dal napja (8), proa (1), Varga Endre (4), kormanyhivatal (93), Németh Gábor (1), csokoládé (2), daganat (6), Taliándörögd (1), Tarkarét Biofarm (1), alapítvány (2), eltűnt (5), tornádó (1), jóga (1), konyha (1), kötélugró (1), Centrál Színház (1), állatok (16), Bányai László (2), boldog (1), fájdalomambulancia (2), farsang (2), Puskás Tamás (3), munkaszünet (1), hulladék (3), Komoróczi Lajos (3), ország torta (1), Krepsz-Kapai Bernadett (1), Magyarország szépe (1), lakás (3), Halott pénz (1), Reischl-sörház (1), színház (5), Márton nap (1), gyes (2), szallas (39), Bezerics (1), csillaghullás (2), jatek (2), Szennyai Anita (2), Gelencsér Kálmán (2), 1956 (1), Pápai Gábor (6), Keszthelyi Kiscápák (6), Főzzünk játszva (2)