Nyugdíj előtakarékossági számla: idős korban sem kell abbahagyni a rizikó vállalását

2021. július 30.
Lehet szó Keszthelyről, a Balatonról vagy bármi más helyről Magyarországon, nagyon nagy igény van arra, hogy az ember ne csak az állami nyugdíjra támaszkodjon.

Még a 13. havi nyugdíj lépcsőzetes visszaállításával és a nyugdíjak inflációkövető emelésével is sokan arra panaszkodnak, hogy már most, a 21. század harmadik évtizedében sem követi a valós drágulást. Hogyan lehetséges ez? Úgy, hogy az infláció meghatározott értéke nem a nyugdíjasok költésére van szabva: hiába emelkednek a nyugdíjak az infláció mértéke felett, ha a nyugdíjasok számára létfontosságú termékek, mint az élelmiszer és egyes gyógyszerek akár az infláció kétszeresének összegével is drágulhatnak. Főleg, hogy a rendkívül globalizált és szorosan, kölcsönösen összefüggő rendszert alkot, amelyet egyetlen apróság (pl. az Ever Given [egyes forrásokban Evergreen] nevű hajó, amely a Szuezi-csatornán keresztbe fordult vagy a Covid-19 nevű új vírus és variánsai) is teljes egészében megváltoztathat (és nem pozitív irányba…).

Mire elég az állami nyugdíj?

A magyar nyugdíjrendszer úgynevezett felosztó-kirovó módon működik, ami azt jelenti, hogy az egy adott évben befolyó adókból és járulékokból osztják ki az adott évi nyugdíjakat. Ez pedig elég nagy probléma egy olyan országnak, amelynek a társadalma elöregszik (tehát a várható élettartam nő), a születésszám csökken, a bevándorlás gyakorlatilag nem létezik, míg a kivándorlás komoly tényező: nem véletlen, hogy Magyarország, csakúgy, mint sok tágabb értelemben vett kelet-európai ország, vezeti a világ országonkénti népességcsökkenését. Míg hazánk népessége az 1980-as évek elején 10,5 millió körüli volt, jelenleg az ország lakossága kevesebb mint 9,8 millió fő. 1982 óta minden évben csökkent az ország népessége.
De ha ezt a trendet sikerülne is megfordítania a családtámogatásoknak vagy valami másnak, akkor is sokak szerint általános a pénz elértéktelenedésével nézünk szembe az elkövetkezendő időszakban. De még ezen kívül is mindenképp figyelembe kell venni, hogy az állami nyugdíj semmi esetre sem érni el az aktív keresők fizetését, az pedig csupán egy tévhit, hogy (hosszú távon) a nyugdíjas évek olcsóbbak, mint az azt megelőző évek.

Milyen módszerekkel lehet megnövelni az állami nyugdíjat?

Ha Keszthelyen élünk és szeretnénk, hogy autóval járhassuk be a Balatont vagy messzebb kirándulnánk, például Ljubljanába, Zágrábba vagy éppen Budapestre; ha szeretjük a városi környezetet és látnivalókat és azt akarjuk, hogy ne jelentsen gondot, hogy a balatoni szabadstrandok nagy része már eltűnt, így a nap nagy részében belépőt kell fizetnünk a strandoláshoz, nem is beszélve az élelmiszer-, gyógyszer- és más kiadásokról, mindenképp érdemes valamilyen módon kiegészíteni az állami nyugdíjból származó jövedelmünket.
Ez (szó szerint) bármilyen módon történhet. Vásárolhatunk lakást vagy házat magunknak, ha ez megvan (vagy anélkül), kiadásra, a Balaton környékén egy régi, családi tulajdonú ház(ikó) felújítása is nagyon jövedelmező lehet a későbbiekben, de befektethetjük a pénzünket a tőzsdén, kriptovalutá(k)ba, állampapírba (van inflációkövető változat is), ezüstbe, aranyba vagy más nemesfémekbe stb.
Azonban vannak olyan befektetési / megtakarítási (a két fogalom bizonyos szempontból nagyon hasonló, szinte azonos) formák, amelyeket az állam is támogat. Ezeket nyugdíj előtakarékosságoknak hívjuk és három fő csoportjuk van:

- a nyugdíj előtakarékossági számla (NYESZ), amelyre részletesebben ki fogunk térni,

- a nyugdíjbiztosítás és

- az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP).

Melyik a legjobb nyugdíj előtakarékosság?

A pénzügyi termékeknél sosincs olyan, hogy mindenkinek ugyanaz a termék a leginkább megfelelő. Sőt, ha belegondolunk, a legtöbb terméknél sincs (Melyik a legjobb autó? Attól függ, hogy kinek van rá szüksége!) ilyen.

Azoknak, akik egyáltalán nem akarnak foglalkozni a pénzügyiekkel (és e mellé még a munkáltatójuk is fizeti a tagdíjat), az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP) lehet a legjobb megoldás, nem véletlen, hogy több mint egy millió ilyen számla létezik ma Magyarországon. Azonban fontos tudni, hogy havi 2-3-5 ezer forintos megtakarításokból nemigen lehet milliókat felépíteni, még hosszú évek alatt sem, így akik ilyen számlával vonulnak nyugdíjba, könnyen lehet, hogy csalódottan veszik majd fel számlájuk értékén a nyugdíjba vonulásukkor.

A nyugdíjbiztosítás szintén igen népszerű termék, amelyet az utóbbi 7 évben már több százezren vettek igénybe, itt nagyobb választási lehetőség van, mint az önkéntes nyugdíjpénztár esetén (1-5 portfólió helyett 10-20 is elérhető általában), ez a termék kevésbé függ a magyar gazdaság sikerétől, mint az előző és egy személyes tanácsadó is „jár” mellé, hogy segítse a befektetésünk / megtakarításunkat.

Sok szempontból kevésbé népszerű, vagy legalábbis nem mainstream termékcsalád a nyugdíj előtakarékossági szerződés, amely azoknak ajánlott elsősorban, akik igazán értenek a pénzhez. Ezt az egyébként nagyjából hagyományos értékpapír számlát azért is érdemes használni, mert ehhez (ugyanúgy, mint a másik két termékkategória esetén) is fel lehet használni az állami adó-visszatérítést.

Mit kell tudni a nyugdíj előtakarékossági a számláról?

Ez eredetileg egy „üres” számla, rajtunk, tehát a számla tulajdonosán múlik, hogy mivel is töltjük fel. A számla egy értékpapír számla, amely díja hagyományosan alacsony (az önkéntes nyugdíjpénztárhoz és a nyugdíjbiztosításhoz képest), és semmilyen kamat nem jár a számlára. Tehát csak rajtunk múlik, hogy mennyit hozunk ki ebből a konstrukcióból. A NYESZ-t (nyugdíj előtakarékossági számlát) azért érdemes felhasználni, mert jár hozzá az adójóváírás, viszont csak a nyugdíjba vonuláskor férünk hozzá.
Ez tehát tényleg csak akkor ajánlott, ha már kipróbáltuk magunkat a tőzsdén (ahol az emberek több mint fele, egyes platformokon több mint két harmada, három negyede vagy akár négy ötöde pénzt veszt hosszabb távon) és valóban otthonosan mozogsz a pénz világában.
Ha tehát erről van szó és ismerjük a részvényeket, kötvényeket, állampapírokat, befektetési alapokat, etf-eket, a nyugdíj előtakarékossági számla lesz a három termékcsaládból a leginkább megfelelő számunkra: hiszen a díjak itt a legalacsonyabbak. Ez azért van így, mert az ilyen termékeket forgalmazó pénzintézeteknek ezekkel a számlákkal gyakorlatilag nincs dolguk.

Milyen pénzzel lehet nekiindulni a nyugdíj előtakarékossági számlának?

Akik jól értenek a pénzkereséshez, azoknak még nem biztos, hogy megvan a pénzügyi fegyelme is. A nyugdíj előtakarékossági számla esetében erre azonban mindenképp szükség van: akár néhány ezer forinttal is el lehet indítani egy ilyen számlát és nem fogunk emaileket és telefonhívásokat kapni, hogy tegyünk oda újabb megtakarításokat. Abszolút rajtunk múlik, hogy mennyire figyelünk oda erre az értékpapírszámlára és mit hozunk ki belőle.
A nyugdíj előtakarékossági számlákat bankok ajánlják, a számlavezetési díj évente 2-3000 Ft fixen vagy 0,01%, 0,11% évente (minimum értékkel).
Ezeken a számlákon az állampapírok forgalmazása díjmentes, a befektetési jegyek vétele sokszor díjmentes, míg máskor lehet díja, az állományi díjak eléggé eltérhetnek: saját banki befektetési jegyeknél lehet ingyenes, van, ahol minden állampapír és befektetési jegy ingyenes, máshol akár minden értékpapír után is lehet. Egyes számlákhoz nem lehet részvényeket csatolni, míg másoknál a részvények forgalmazásának a díja eltér: 0,45% és 1% között változik, minimum értékkel.

Hogyan lehet a legjobb számlát kiválasztani?

A mi véleményünk szerint mindenképp érdemes felvenni a kapcsolatot és leülni beszélgetni (akár online) egy független szakértővel, aki nem egy pénzintézet, hanem akár egy tucat vagy több termékeit ismeri és a legjobbat tudja személyre szabottan kiválasztani számunkra. Ez mindenképp kényelmesebb, mint akár 90 nyugdíj előtakarékossági terméket átnyálazni, az apró betűs részekkel együtt. És egy ilyen tanácsadás egyébként ingyenes is.

megosztás
hozzászólások
Alsópáhok (51), Németh József (1), közétkeztetés (4), OKJ (1), Semmelweis (2), Gyertyánági Endre (1), Kardos Gábor (6), Szent Mihály (1), paralimpia (4), vitorlázás (37), hosegriado (7), Ács István (10), hatos lottó (93), katasztrofavedelem (44), nő (2), Krepsz Zoltán (38), dinnye (1), életmód (10), Magyar Telekom (1), Player's Restaurant & Bar (2), A Dal (3), munka (11), Magyarország tortája (1), Novinszky Petra (1), Csokonai társaság (1), Hegyi Roland (HR) (5), Libás (2), okmányiroda (1), kozlekedes (8), Tóth Levente (2), Tál Zoltán (2), kutya (23), Happy Dixieland Band (8), jogszabály (1), triatlon (13), Csikós Beatrix (1), Barista bajnokság (2), Március 15 (2), orvos (23), ajánló (1148), Csótár András (58), Szeiler (63), Monitor konyhája (80), országgyűlési képviselő (33), barista (3), divat (4), gyógytornász (1), Budapest (3), konyha (1), Zalai Borcégér (5)