Nincs tömeges magyar kivándorlás

2013. május 13.
Az uniós csatlakozás utáni években megnőtt mind a munkavállalási, mind a tanulási célú migráció, ennek ellenére korántsem beszélhetünk új magyar exodusról, hiába sugallja ezt a közbeszéd és a média – áll a Tárki jelentésében. A kivándorlás a régiós átlag alatt van, a munkavállalási célú migráció legkedveltebb célpontjai a rendszerváltás óta Ausztria és Németország.

A magyar migráció növekedése sokkal kisebb, mint a legtöbb posztszocialista országé – áll a Tárki Egyenlőtlenségek és polarizálódás a magyar társadalomban című jelentésében. Mind a médiában, mind a hivatalos statisztikákban találunk egymásnak ellentmondó információkat a kivándorlás mértékéről. A Világbank 2011-ben kiadott adattára 426 700 magyar emigránst tart számon, ami az ország lakosságának mintegy 5 százaléka. Ugyanez a kiadvány arról is szól, hogy a felsőfokú végzettségűek és az orvosok körében az adott csoportba tartozók 13, illetve 10 százaléka tekinthető emigránsnak.

Ez az adat viszont a valaha Magyarországról kivándoroltak számát mutathatja, mivel az USA és Kanada a célországok között előkelő helyen szerepel, márpedig ezekbe az országokba 1956 óta tömegek nem vándorolhattak ki. Magyarországról volt ugyan elszivárgás a hatvanas-hetvenes években – ahogy egy-két kivétellel minden kelet-közép-európai leendő posztszocialista országból –, de félmilliós tömegű magyar diaszpóra (melyről a magyar közbeszédben hallani lehetett) csak úgy jöhet össze, ha abba mindenki beleszámít, aki elment innen.

A jelentés szerint bár az EU-csatlakozás utáni években megnőtt mind a munkavállalási, mind a tanulási célú migráció, korántsem beszélhetünk új magyar exodusról (ahogyan azt a közbeszéd és a média néha sugallja). A kivándorlás a régiós átlag alatt van, az uniós országokban élő magyarok aránya pedig elhanyagolható a népességhez képest (a régiós országok közül egyedül Csehország múlt minket alul ebből a szempontból).

A népesség arányához képest egyébként a legtöbben 2010-ben Romániából (a népesség 10,58 százaléka), Bulgáriából (6,25 százalék) és Észtországból (4,64 százalék) éltek az unió más országai valamelyikében. A posztszocilaista országokban a rendszerváltás után általában hirtelen sokan vándoroltak ki, majd számuk fokozatosan csökkent. Magyarországon főként a 2004-es uniós csatlakozás után nőtt meg a migráció.

A migránsok aránya a hazai magyarok számához képest továbbra is elenyésző. A migráció hazai trendjét tekintve a (munkaerő-)migráció aránya elhanyagolható maradt a rendszerváltás után tíz évvel is, s csak a csatlakozás után kezdett nőni-növögetni, de a gyorsabb növekedés, és ezáltal a korábbi trend megtörése csak az utóbbi években, éppen a válság kirobbanása környékén következett be.
Forrás: vg.hu, MNO

megosztás
hozzászólások
zeneszerző (1), Szőcs Tamás (1), munka törvénykönyve (1), sajtóközlemény (5), hitel (5), Use Unused (1), jog (3), Donkó Imre (1), igazgató (1), hazassag (6), ARC (1), pannon egyetem (12), piac (6), OKJ (1), ruha (2), kormany (11), baleset (169), Partics Roland Hunor (1), Burucs Szabolcs (2), Márki Péter (1), Széll Tamás (1), Sziládi-Kovács Tibor (2), Benkő Lívia (1), pollen (3), tartozás (1), Balatoni Szövetség (3), táncpanoráma (5), Golfclub Imperial Balaton (2), Sifter Rózsa (1), Kapolcs (1), idojaras (262), goldmark muvelodési kozpont (60), jövőkutatás (1), Kányavári-sziget (1), Szemfüles egyesület (3), tollaslabda (1), Tulipán Helyi Termékek és Magyar Áruk Boltja (6), Zala Megyei Főügyészség (4), torkos csütörtök (3), Pál Attila (1), életveszély (1), okmányiroda (1), karnevál (1), Hévíz (1219), Magyarország tortája (1), kereskedelem (1), Horváth Mariann (1), Balatonfüred (3), parkoló (4), levendula (2)