„Nem születik nagyság csak kínzó áldozatokból”

2015. július 27.
Június 19-én a vonyarcvashegyi Taverna pincében tartotta vacsoráját a Pelso Társaság, amely a szokásokhoz híven borkóstolóval, gasztronómiai élvezetekkel és kulturális csemegével várta vendégeit, több mint kilencven embert. A vacsora egyik előadója dr. Károly Róbert karmester, zeneszerző, a zenei kommunikáció kutatója volt, aki Goldmark Károly halálának centenáriuma alkalmából idézte meg a keszthelyi születésű zeneszerzőt.



‒ Kik voltak Goldmark Károly kortársai, barátai?
‒ Nagy nevekkel élt egy korban: a már világhírű Liszt Ferencünkkel, akiben tehetsége felismerőjére, határozott támogatóra is lelt; Anton Rubinstein orosz zongoraművész-zeneszerzővel vagy Corneliusszal, A bagdadi borbély című opera komponistájával. Robert Schumann zongoraművész-zeneszerző korabeli hangadó zenekritikai lapja, a Neue Zeitschrift für Musik kiemelten foglalkozott Goldmarkkal. Műveiben Wagner, Mendelssohn és Brahms magyarságának hatása is fellelhető. A bécsi Bettelheim kereskedőcsalád pártfogolta, többször kisegítette a bajból Goldmarkot, sőt a Sakuntala nyitányának sikere után Bettelheimné asszony mutatta meg neki egy francia festő metszetét a legendás ókori uralkodónő pompázatos bevonulásáról, amely a Sába királynője című négyfelvonásos operáját ihlette. Az opera szövegkönyvével nem boldogult, azt végül Salomon Hermann Mosenthal, az ismert író és librettista írta meg.

 

‒ Miért volt fontos Goldmarknak ennyire Magyarország? Hiszen alig élt itt.
‒ De itt született! És autodidaktaként itt küzdötte magát muzsikussá. Goldmark önéletrajzi könyvében azt írja a hazaszeretetről, hogy az nem érdem, nem erény, mint ahogy nem erény az sem, ahogy a sajátjának érzi az ember a karját, a lábát, a tagjait. Goldmark 1844-ben került Németkeresztúrról Bécsbe a testvéréhez. Tíz évvel idősebb orvos bátyja magához vette, és egy ideig támogatta tanulmányait. József találta fel az amorf (vörös) foszfort. Valahogy belesodródott 1848-ban a bécsi ifjúság mozgalmába, oly erősen, hogy országgyűlési képviselőnek választották. A forradalom leverése után igaztalanul megvádolták a Latour hadügyminiszter elleni merényletben való részvétellel, ezért New Yorkba menekült. A kis Károly visszaindult hát Sopronba. Útközben belefutott a Jellasics ellen induló népfelkelőkbe, s közéjük állt. A köpcös, keménykötésű, göndör hajú Goldmark magyar népfelkelőnek állt!

‒ Mi inspirálhatta? Se zongorázni nem tanult, se iskolába nem járt…
‒ Goldmark izraelita vallási közösségben élt, kántor édesapja Besszarábiából menekült hazánkba, az érzékeny kisfiú folyamatosan ősi keleti dallamokat hallott, amelyek visszhangoztak a lelkében. Németkeresztúron volt egy mogyorófaerdő, amelyről még nyolcvanéves korában is írt. Oda járt elmélkedni, elbújni a népes család és a szegénység elől. Itt figyelte meg, hogy a faluból harangszó hallik, amelyet orgona- és énekszó követ. A távolság még éteribbé tette a jelenséget. Úgy érezte, mintha angyalok szállnának fel vele, a zene hatalma elragadta, s ott és akkor eldöntötte, hogy muzsikus lesz.

‒ Hatalmas tervek egy olyan fiatalembertől, aki napi szinten fázik és éhezik…
‒ Ez a zsenik századában nem csak Magyarországon volt így. Schubert tanító emberként halt meg nyomorúságban szinte ismeretlenül, és nem tudták róla, hogy szimfóniái is vannak… Mozartot közös, jeltelen sírba temették… Goldmarknak orvos bátyjával kezdetben egyik nap rántott leves kenyérrel, másnap krumpli és víz volt az ebédje.

‒ Első operájának a bemutatása egy véletlennek köszönhető.
‒ Rendeztek Bécsben egy jótékonysági hangversenyt Liszt tiszteletére, amelynek műsorára a Sába királynője bevonulási indulóját is felvették. Bár Goldmark tartott a kedvezőtlen fogadtatástól, hatalmas sikere lett, Liszt is nyilvánosan gratulált neki. Ennek ellenére még négy évig nem tűzte műsorra a dalművét a bécsi opera igazgatója. A bemutató végül óriási közönségsiker lett, majd a Sába királynőjét Európa számos operájában színpadra állították, és a maga finom, keleti lelkiségével, egzotikumával meghozta Goldmarknak a világhírt.


Goldmark Károly Keszthelyen született 1830. május 18-án. Zsidó származású, németül beszélő, magyar–osztrák zeneszerző, színházi hegedűs, hegedűművész és zenepedagógus. Élete főbb állomásai: Keszthely, Tab, Németkeresztúr, Sopron, Bécs, Pestbuda, Győr, Bécs. Egy leánya és egy unokája volt. 1915-ben halt meg Bécsben, ahol élete nagy részét töltötte. Legnagyobb sikerei: Sakuntala (nyitány), Sába királynője (opera), Téli rege, a-moll hegedűverseny op. 28.

 

megosztás
hozzászólások
korábbi híreink
oscar (13), Cséby Géza (5), MSZP (17), belfold (1440), mav (25), sütemény (1), zala (1156), Giro d'Italia (1), helyesírás (1), Főzzünk játszva (2), Kapolcs (1), atlétika (6), Tóth Xénia (6), Tar Ferenc (3), influenza (2), Zsittnyán Tamás (1), állami (1), Balaton-part (10), FINA vizes világbajnokság (1), Zalaszántó (1), taverna (25), DJ Gerysson (1), Golden Globe (3), országgyűlési képviselő (33), Berecz András (1), ÉrtékTrend extra (7), augusztus 20. (5), keszthelyi kilometerek (78), La Montanara (1), gyógyszertár (1), cigaretta (13), Halház kft (1), alpolgármester (2), Egészségfejlesztési Iroda (1), vízimentő (5), retro (1), Koósz Attila (1), Selmeczy Zsuzsanna (5), Hévízi-tó (1), állatvédő (5), test (1), Bogi (13), Fejér György Városi Könyvtár (52), zivatar (1), építész (3), méregtelenítés (1), állatkert (1), Hollywood (1), diák (4), gyermekfelügyelő (1)