Nem mondja, teszi a nagy dolgokat a gelsei kovács

2015. június 16.
Nyolc éve járja hétmérföldes csizmájában Erdélyt Horváth Ákos kovács. Tavaly a Hagymás-hegységben volt, és a maga módján hódította meg az Egyeskő (Egyes-kő) csúcsát: miután a sziklát legyűrte, gondolt egyet, s kovácsolt egy új keresztet a tetőre. A pergő, ízes beszédű férfi maga finanszírozta a küldetést, de sok segítséget kapott az erdélyi barátoktól, a keszthelyi Tál Zoltán atyától és a családjától.



− Hargita megyében, Marosfőtől nem messze, a Nagy-Hagymás Nemzeti Parkban van az Egyes-kő. A sziklára nem lehet felmenni autóval, Balánbányától két és fél óra gyalog az 1504 méteres tengerszint feletti magasságon lévő menedékház, majd még egy félóra-óra a szikla csúcsa (1608 m). Az én termetemmel inkább az utóbbi. A hegy tetején 1972 óta állt egy egyszerű kereszt. Kovácsként készítettem már sírkereszteket, arra gondoltam, csinálnék egy szépet ide, ha megengedik. Mindenkitől megszereztük az engedélyeket, az egyetlen kérés az volt, hogy a régit vigyük le onnan, nehogy két év múlva tele legyen kereszttel a hegytető. A kő teteje nem egy nagy dolog, talán hat négyzetméter, így amikor felmentünk, három embernek a hatból le kellett ülnie oldalra, hogy tudjunk mozogni. Jöttek segíteni a marosfői barátok, a gyergyói hegyi mentők, a testvérem, egy Erdélyből származó, Ausztriában élő kovács barátom. Mindent kézben kellett felcipelni a kő tetejére, a szerszámokat, a fúrógépet pótakkumulátorral, mert a menedékházban nincs áram − ha munka közben lemerült volna, Gyergyóig kellett volna szaladni feltölteni −, betonragasztót, szinte egy egész műhelyt, végül a keresztet, ami maga több mint 35 kiló.

− Mi volt az indíttatása?
− Ez olyan fura, nem is tudom. Nem a vallás miatt. A szikla tetején azt érzi az ember, mintha a világ tetején lenne, mintha egy tű hegyén állna. Egyedi, nagyon szép hely, amelyet nehezen lehet megközelíteni, mégis ismerik; úgy éreztem, a helyett az egyszerű, két vascsőből álló kereszt helyett tudnék egy odaillőbbet csinálni. Szeretem Erdélyt, szeretem a hegyeket, és nem nagyon hitte senki, hogy fel tudok menni a sziklára, hiszen kétszer akkora vagyok, mint egy átlagos ember. Egyfajta bizonyítás is volt.

− Hogy zajlott a keresztállítás?
− Kérdeztük a marosfői paptól, feljön-e a hegycsúcsra megszentelni a keresztet, erre azt felelte, most nem, mert épp dolga van... Csütörtök délután... Tudta ő nagyon jól, hogy hová kéne mennie. Inkább nem... Így mi vittük a templomba a keresztet. Nagyon izgultam az állítás előtt, mert a pünkösdi időszakban egy napunk volt arra, hogy felszereljük a keresztet. Minden erre az egy napra sűrűsödött be. Végül is fogta az Isten a kezünket, 30 fok volt aznap, minden papír rendben volt, mindenki ráért, mindenki ott volt. Nem akartuk, hogy feszültség legyen román és magyar, ortodox és keresztény között, nehogy végül valaki ledöntse a keresztet. Ezért a régit levittük a menedékházhoz, az újra pedig a következő idézet került: „Nékem pedig ne legyen / másban dicsekedésem, / hanem a mi Urunk / Jézus Krisztus keresztjében” (Gal 6.14).

− A küldetés anyagi részét magára vállalta.
− Kezdetben voltak jelentkezők, akik pénzt szántak volna rá, de amikor már a harmadik ember is azt kívánta tudni, hová lesz rávésve a neve a keresztre, azt mondtam, egyedül is megoldom. Sokan segítettek itthon is, Erdélyben is szállásban, szállításban, étkezésben. Köszönetet szeretnék mondani Tál Zoltán atyának is. Volt ugyanis két nagyméretű, templomba való gyertyatartóm, amelynek az eladásából befolyó összeget a kereszt felállítására kívántam fordítani. Tál Zoltán atya két héten belül talált neki helyet.

− Jobb azóta a lelke?
− Mindenképpen. Úgy érzem, letettem valamit az asztalra, csak magamnak. Ez nagyon jó érzés. Mindenki büszke arra, hogy így szereti Erdélyt, meg úgy szereti Erdélyt, közben két falut nem tudna pontosan behatárolni. Én nem lehetek úgy Marosfőn, hogy ne kelljen két-három házba bemennem, mert ismernek. Ez 900 kilométerre az otthonomtól azért egész jó.

− Miért éppen Erdély?
− Amikor kovácsként dolgozni kezdtem, megérintett a múlt és a hagyományok tisztelete. Ha egy mintát készítek, tudom, hogy története van, és igyekszem utánajárni. A mindennapjaimat és a munkámat is erősen a hagyományőrzés jellemzi, Erdély pedig a múltunk része. Először motorral jártam ott, és azonnal megtetszett. Nem a kötelező turistanevezetességek érdekelnek, mint a Békás-szoros, a Szent Anna- vagy a Gyilkos-tó, persze megvoltak azok is. Szeretek kisebb falvakban emberekkel beszélgetni, parasztházban voltam például lószerszámokat nézni, élmény hallgatni az ottaniakat. Szerettem volna Magyarországon, a falumban a hegytetőre egy haranglábat készíteni a haranghoz, de jöttek a kérdések, hogy ki ad bele, kié lesz, hogyan lesz. És akkor az ember inkább hagyja. Erdélyben örültek, várták. A menedékháznál vendégül láttak minket étellel-itallal. A vendéglátóim, akikhez Marosfőre járok, megkérdezték: ugye, Ákos, mondhatom, hogy a barátom készítette a keresztet?

− Van még hiányérzet a lelkében?
− Volt nálunk a temetőben egy platánfa, amelyen egy tábla állt első világháborúban elesett katonák nevével, pici keresztekkel. A zománcozott táblát azonban leszedték, a fát kivágták, félő, hogy feledésbe merül. Ezt szeretném helyrehozni. A lányom osztályával kimennénk jövőre fát ültetni, megcsinálom a táblát, és visszahelyezzük.

Székelyföld látványosságai közé tartozik az üledékes kőzetekből álló Hagymás-hegység számos sziklaformációja: a Nagy-Hagymás, a Fekete-Hagymás, az Öcsém (Ecsém) oldalában lévő Ördögmalom vagy az Egyes-kő dacosan égbe magasodó négy tornya.


Sík Sándor: Az Egyeskő
A Hagymás üzen az Öcsémnek,
Az Öcsém felel a Hagymásnak.
Mit üzenhetnek egymásnak?

Közepettük a négyágú
Kőkoronával ékes fő:
Egyedül áll az Egyeskő.

A hagymást utak ölelik,
Az Öcsémhez ösvényke fut.
Az Egyeskőre nincsen út.

A Hagymás Gyergyóra könyököl,
Az Öcsém Csíkországba néz,
Az Egyeskő csak az égbe föl.

A Hagymás szénáért könyörög,
Az Öcsém emberekér,
Az Egyeskő semmit se kér.

A Hagymás mondja légy velem,
Az Öcsém bíztat: Kegyelem,
Az Egyeskő semmit se mond:
feje körül az Úr lelke borong.

megosztás
hozzászólások
test (1), mav (25), Monitor konyhája (80), Radnóti Miklós (1), alternatív gyógymód (1), Márton nap (1), jogsebész (9), zeneszerző (1), energia (7), szilveszter (6), család (1), média (1), Kehidakustány (1), Zalai Borcégér (5), táska (1), pollen (3), keresztény (2), korhaz (99), kékszalag (12), Szutrély Péter (7), Balatonátcsúszás (1), Nyitott Balaton (2), Palya Bea (1), online (1), apartman (3), kert (1), úszás (22), antsz (15), Gulyás Orsolya (2), kresz (2), migráns (3), keszthelyi kilometerek (78), jaras (36), nap (2), Top 50 (1), sorkötelezett (1), Hollywood (1), alpolgármester (2), gyász (1), halál (42), Oláh Péter (2), cégtörlés (3), 1956 (1), onkormanyzat (481), szabadsag (2), Négeli Noémi (1), drog (3), Koósz Attila (1), erdő (2), Vaszily Zsolt (3)