Negyvenmilliárd forint Zala megyére

Elmondta: a megyei közgyűlés szerepe 2010 óta megváltozott, azóta vidék és területfejlesztési feladatokkal foglalkoznak. A napokban elfogadják Zala megye hosszú távú területfejlesztési koncepcióját, melyhez minden település hozzátette a maga terveit. Ezeket foglalták rendszerbe, egységbe, olyanba, mely illeszkedik a kormányzati programhoz. Az uniós pénzek hatvan százalékát gazdaságfejlesztésre, munkahelyek teremtésére fordítják, a többi forrást egyéb feladatokra, például kutatásfejlesztésre, s arra, hogy olyan feltételeket teremtsenek, melyek a megyét minden területen szolgálják az előrelépésben. Támogatják a fiatalok helyben tartását, visszahívását, az önkormányzatok elképzeléseit, s természetesen a kis és középvállalkozások tevékenységét. Jó hírként jelentette be, hogy a pályázható európai uniós összegekhez - a kormányzati programhoz illeszkedő projektek esetén - közös alapból, vagy kormányzati forrásból biztosítják a saját forrást, az önerőt. Elmondta azt is: törekednek arra, hogy a határmenti régiókban - az élethez, a mindennapokhoz igazodóan - együttműködjenek a szomszédainkkal minden elképzelhető területen. A Zala megyei közgyűlés képviselői listáján induló Sáringer-Kenyeres Tamás hozzátette: értelmesen és okosan kell elkölteni a rendelkezésre álló forrásokat, úgy, hogy a megye fejlődjön, s a beruházások a lakosságot szolgálják. Keszthely térségében a turisztika az elsődleges. E téren fontos, hogy az idegenforgalmilag frekventált települések mellett a háttér is fejlődjön, azaz a megvalósuló beruházások a kisebb, lemaradottabb településeket is kedvezően szolgálják, segítsék.