Milyen színű a Balaton?
A természetben előforduló, lehető legtisztább víz színe igen vastag rétegben kék. Ha a víz nem egészen tiszta, áttetsző, akkor nem kék, hanem zöldeskék színűnek látszik vastag rétegen át nézve – Cholnoky Jenő földrajztudós, író így írt erről Balaton című művében.
A víz színét alapvetően az határozza meg a Balaton esetében, hogy mennyi szervetlen lebegő anyag, szemcse kerül a vízoszlopba. Egy részük ugyanis megszórják a fentről érkező napsugárzást, másik részük elnyelődik a vízben.
Ha sok ilyen lebegő ásványianyag-szemcse, színes oldott szerves anyag van a vízben, akkor a kisebb hullámhosszú, nagyobb energiájú fénysugarak – ilyen a kék és az ibolyaszín – elnyelődnek, s eltolódik a fényklíma. Tehát kék már nem lesz, mert egy méter mélyre nem hatol le a kék fény, és a zöld lesz az uralkodó – ezt látjuk mi a víz színén szeles időben. Amikor a hullámok felkorbácsolják a vizet, szürkésebb színe lehet.
A siófoki medencében gyakran látjuk kékeszöldnek a vizet, míg a keszthelyi medencében inkább barnásabb szín a jellemző, azon barnás színű, oldott humin anyagok hatására, amelyek a Kis-Balatonból a Zala folyón keresztül érkeznek a Balatonba, és ott felhalmozódnak.
A víz színének meghatározása mellett egy másik nagyon fontos kérdésre is választ kaptunk a szakembertől: milyen fénysugártartományok érhetők el a víz alatt a fotoszintetizáló szervezetek, vagyis az algák által?
Az algák, a növényekhez hasonlóan, a nap fényenergiáját használják ahhoz, hogy szerves anyagot termeljenek, azonban míg a növények csak egy-egy bizonyos tartományt képesek hasznosítani – a kéket és a vöröset –, addig az algáknak van olyan kiegészítő festékanyaguk, pigmentjük, amellyel képesek más tartományokat is felhasználni.
Például ha egy vízben a zöld fény dominál, akkor ott olyan algák fordulnak elő, amelyek képesek a zöld fényt felhasználni, ellenben ha a narancs vagy a vörös fény dominál, akkor ott azok az algák kerülnek előnybe, amelyek azt képesek jól hasznosítani.
Még mielőtt bárki is aggódni kezdene a Balatonban lebegő algák száma miatt, a szakember igyekezett leszögezni, hogy egy évtizede kiváló a Balaton vízminősége, az algák mennyisége kevesebb mint a negyede az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által meghatározott, 75 mikrogrammos határértéknek. Számokkal kifejezve ez azt jelenti, hogy a tó legalgásabb részén, a Keszthelyi-medencében literenként 17, a Siófoki-medencében 7 mikrogramm értéket mértek a Balatoni Limnológiai Intézet munkatársai július végén.