Miért nem dadog az éneklő?

2014. szeptember 23.
A dadogás a beszédritmus zavara, amelynek kezelésénél nagyon fontos szerepet tölt be a ritmusfejlesztés. Vaszily-Hegedüs Andrea klinikai logopédussal, igazságügyi szakértővel, egyetemi oktatóval, a keszthelyi Szemfüles Egyesület a Gyermekekért elnökével beszélgettünk a dadogásterápiáról.

Az esetek túlnyomó többségében 2–4 éves kor között jelenik meg a dadogás a gyereknél. Arról nincs egységes álláspont, mi áll ennek a hátterében, de az bizonyos, hogy az öröklődés is szerepet játszik benne, a kiváltó ok pedig valamilyen pszichés élmény. De hogyan kapcsolódik a logopédia a zenéhez? Schmidtné Balás Eszter (Seneca Beszédstúdió, Alapítvány a Dadogókért) mesterlogopédus dolgozta ki a dadogás komplex művészetterápiás programját, amelynek része a zene.
– Amikor arra törekszünk az énektanulásnál, hogy tisztán képezzük a hangokat, akkor a hangszalagmozgató izmokat nagyon finoman kell hangolni. A beszédnél ugyanezt a hangszalagot alkalmazzuk. A dadogók éneklésnél nem dadognak, mert segít nekik a ritmus, a dallam, az előre elkészített szöveg. Amikor a dadogó gyermek megéli ezt a fajta folyamatosságot éneklés közben, utána sokkal jobban el tudja hinni, hogy képes a folyamatos beszédre is. Így jelenik meg az éneklés mint módszer a logopédiában. Főként népdalokat és gyerekdalokat alkalmazunk. A terápia másik összetevője a zenehallgatást követő ábrázolás, amikor komolyzene hallgatása (Mozart művei, Saint-Saëns: Az állatok farsangja) közben feltörő érzelmekre és gondolatokra épül egy képzőművészeti alkotás. Ennek célja a kommunikáció, a kifejezőkészség, a kreativitás fejlesztése – avat be a részletekbe Vaszily-Hegedüs Andrea. – A dadogás kezelésénél nincs egységes irányvonal, többféle módszer létezik. A művészetterápia azért előnyös, mert nem érzi azt a gyerek és a családja, hogy a beszéddel foglalkoznak, indirekt módon hat. Nem szabad azt tudatosítani, hogy probléma van a gyerek beszédével, hiszen a dadogó minél jobban figyel a beszédre, annál jobban dadog. Ezt a célt szolgálja az is, hogy nem egyéni terápiát végzünk, hanem három-négy fős csoportokban találkozunk.
Ha egy újabb, nagyobb stresszhelyzet éri a gyereket, akár később, már felnőttként előjöhet újra a probléma. Ebben segíthet egy másfajta légzésre épülő technika, a passzív levegőkiengedés, az STD-terápia, amely még újnak számít hazánkban, de Keszthelyen, a Szemfüles egyesületben már ezzel a módszerrel segítik a logopédusok a dadogó fiatalokat és felnőtteket.

megosztás
hozzászólások
korábbi híreink
szűrés (1), tanulmány (11), verkli (5), 2016 (2), Rezi (1), Tóth Levente (2), Keszthelyen élni (6), Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt (18), debrecen uszo eb (16), Zala Volán (1), közétkeztetés (4), Szeiler Gábor (1), Giro d'Italia (1), vb (8), Szeiler (63), vitorlásverseny (30), Don (1), termálfürdő (1), parkolás (8), pálinka (2), munkaszünet (1), egyetem (188), tavaszi szél vizet áraszt (1), Vajda János Gimnázium (22), álommeló (1), Anna-bál (2), Németh Gábor (1), facebook (15), Magyar Államkincstár (2), balatongyorok jazz (23), Kovács Patrícia (1), felveteli (29), Márton nap (1), telihold (1), Komoróczi Lajos (3), étel (3), Owaimer Zoheir (1), erdekes (538), konyha (1), betegség (12), egyház (2), utca embere (8), kiállítás (16), Balatoni Hajózási Zrt (4), Divinyi Tamás (4), Keszthelyi Egyesített Szociális Intézmény (2), kenyér (7), parlament (72), Hévíz gyógyfürdő (112), Pura Vida Port (1)