Meghalt Avar István, a nemzet színésze

2014. szeptember 13.
Meghalt Avar István Kossuth-díjas színművész, a nemzet színésze - tudatta a Nemzeti Színház kommunikációs osztálya szombaton az MTI-vel.

Avar Istvánt életének 84. évében hosszú betegség után, családja körében érte a halál szombaton. A művész temetéséről később intézkednek.

Avar István a Heves megyei Egercsehiben született 1931-ben. Tizennégy éves korában bányamunkásként már családfenntartó volt, hadifogságba esett apja helyett. A papi hivatás vonzotta, és csak miután apja 1948-ban hazatért a fogságból, színjátszó köri társainak biztatására felvételizett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. Elsőre felvették és 1954-ben szerzett diplomát a főiskolán.
Először a Pécsi Nemzeti Színházban játszott. 1960-tól a Madách, 1966-tól a Nemzeti Színház társulatának tagja volt, 1985-től nyugdíjazásáig pedig újra a Madách Színházban játszott, aztán a Pesti Magyar Színház előadásain lépett fel.
Erőteljes, szép orgánuma, természetes játékstílusa szakmai és közönségsikert hozott Avar Istvánnak, pályafutása alatt a drámairodalom legnagyobb szerepeit játszhatta el, nagysikerű előadások résztvevője volt.
Színpadi szerepei mellett számos magyar film és tévéjáték főszereplője volt (Vasvirág, Két emelet boldogság, Párbeszéd, A fekete város, Mocorgó, Égi bárány, Álmatlan évek, Hamis a baba). A Színház- és Filmművészeti Főiskolán színpadi beszédet tanított, 1973 és 1990 között - pártonkívüliként - országgyűlési képviselő volt, emellett tagja a parlament kulturális bizottságának.
Művészi munkáját 1963-ban és 1969-ben Jászai Mari-díjjal, 1975-ben Kossuth-díjjal ismerték el. A kiváló művész címet 1980-ban nyerte el, 2001-ben, Sinkovits Imre halála után a nemzet színészévé választották. A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét a csillaggal 2007-ben kapta meg.
Nyolcvanéves korában, az MTI-nek adott interjúban arról beszélt, hogy - bár megszámlálhatatlan filmben, tévéjátékban szerepelt, rengeteget szinkronizált - számára a színház az igazi.
"Megmagyarázhatatlan varázs a színész és a közönség találkozása az esti előadáson. Amikor lelestem a nézőtérre, figyelő, csillogó szemeket, tátott szájakat láttam. Ez engem boldoggá tesz, doppingol. Öntudatlanul ráteszek még két lapáttal. Megettem a kenyerem javát a pályán, de még mindig jólesik a vége taps" - mondta.

megosztás
hozzászólások
korábbi híreink
képviselő-jelölt (5), Szent Márton (3), euronews (1), tranzakciós díj (1), skandinav lotto (81), EU (14), maraton (59), hitel (5), atlétika (6), lotus (1), onkormanyzat (481), verkli (5), polgármester (153), retro (1), álommeló (1), Táncpanoráma Keszthely (10), Platán étterem (1), gyermekfelügyelő (1), debrecen uszo eb (16), kalendarium (831), fogorvos (5), Könnyid László (1), jovedelem (2), ajánló (1148), minimálbér (1), kultura (22), Mándó Zsuzsanna (1), munkaviszony (1), A Dal (3), hévízi kifolyó (3), Magyarország tortája (1), szavazas (9), vuz kft (17), Víz, Zene, Virág Fesztivál (1), Kis-Balaton (1), környezetvédelem (2), bíróság (8), menzareform (4), Centrál Színház (1), Szemfüles egyesület (3), Halház kft (1), punkosdi regatta (9), Illés Fanni (1), terápia (4), nyugdíjas (2), táplálkozási tanácsadó (1), Bringatanya (2), footgolf (1), újév (6), Brüsszel (1)