Majorbéli beszélgetések – a Festeticsek nyomában

2013. szeptember 14.
Majorbéli beszélgetések címmel új sorozatot indítunk, hogy részleteket tárjunk fel, elemezzük a múzeumvezetővel a georgikoni eseményeket azzal a céllal, hogy bővítsük olvasóink helytörténeti ismereteit, és tájékoztassuk őket Keszthely történelmi emlékhelyével kapcsolatban.

A nemzeti identitástudat erősítésére a múlt évben hatályba lépett törvénymódosítás az emlékhely fogalmával, védelmével foglalkozik. A történelmi emlékhely kategóriába olyan kiemelkedő jelentőségű, épített vagy természeti örökségek kerültek, amelyek nemzetünk történelmében meghatározó jelentőséggel bírnak, az ország politikai vagy kulturális életét befolyásoló és ezért megemlékezésre alkalmas történelmi helyszínek. A törvény az ország 39 történelmi emlékhelye között szerepelteti az 1797-ben alapított tanintézet, a Georgikon majorját.

A keszthelyi örökségi helyszín nevesítése, emlékhelyek közé sorolása arra utal, hogy a törvényt alkotók szemében a Bercsényi utca kastély felőli részét határoló falak mögötti területhez történelmünk fontos része kapcsolódik, méltó helyszín az emlékezésre, de vajon a Keszthelyen és a térségben élők mit gondolnak erről, tudják-e, hogy a Georgikon majorja miért tartozik a jelentős örökségi helyszínek közé?

A Georgikon gyakran emlegetett név Keszthelyen, az egyetemi karon és a majorban működő múzeumon kívül neveznek így napjainkban egyesületet, szövetkezetet is. Az idősebb keszthelyiek még emlékeznek arra, hogy a hatvanas években a kastélypark déli szomszédságában volt a tejüzem, sok istálló és egy gépállomás. A szocialista termelőüzemet csak „gyurgyikonként” emlegették. Sokan kaptak itt munkát, és arról is mesélnek, hogy a major régi cselédlakásaiban töltötték gyermekkorukat, szüleik pedig a Festeticseket szolgálták. A családi emlékezet a XVIII–XIX. század történéseire már ritkán vonatkozik, ez a korszak inkább könyvekből megismerhető történelem. Az 1797–1848 között működő Georgikonról, a kor helyi eseményeiről, a tanintézet tanárairól, diákjairól, működéséről, kísérleti és gyakorló gazdaságáról, eredményeiről csak kevés adat van a köztudatban.

A Georgikont alapító grófot, Tolnai Festetics Györgyöt tisztelet övezi Keszthelyen, szobra áll a kastélyban és a város Fő terén, de személyéről, életének fontosabb momentumairól, műveltségéről, kapcsolatairól, ellentmondásokkal teli életútjáról csak a lokálpatrióták tudnak mesélni.

Gyakran emlegetjük, hogy Keszthely polgárváros, Keszthely iskolaváros, Keszthely a Helikon városa, kulturális események, tudományos jelentőségű alkotások születésének színtere, hírességek szülővárosa, de ritkán tudatosul bennünk, hogy mindez valamilyen módon a Georgikonhoz és a tanintézetet alapító főúri családhoz köthető. Érdemes elgondolkodnunk azon, hogy egy kis lélekszámú város szellemi élete feudális környezetben, a török idők után alig száz évvel hogyan jutott ilyen gazdagsághoz, a felvilágosodás eszmeisége hogyan érhette el az országban elsők között ezt a Balaton-parti települést.
Ezekre a kérdésekre is választ kaphatnak sorozatunkból.

megosztás
hozzászólások
Z. Karvalics László (1), Cséby Géza (5), hűtőgépcsere-program (1), MSZP (17), Zsittnyán Tamás (1), Tóth Gergely (1), Pampetrics György (21), Főzzünk játszva (2), óraátállítás (3), halál (42), Oláh Péter (2), Nagykanizsa (1), állatkert (1), politika (37), Palya Bea (1), nagyméret (1), Anna-bál (2), eltűnt (5), Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt (18), Burucs Szabolcs (2), Központi Statisztikai Hivatal (3), áruház (1), jatek (2), bor (26), parlament (72), keszthely (4039), retro (1), Alsópáhok (51), Zala folyó (1), Ekmann László (1), jovedelem (2), Varga Endre (4), Kerner Gábor (2), transzfer (1), levendula (2), Szőcs Tamás (1), Love your belly (2), Zalai Kutyasuli (1), HIV (1), Baptista Szeretetszolgálat (1), Kányavári-sziget (1), Sziládi-Kovács Tibor (2), termálfürdő (1), munkaviszony (1), cselgáncs (1), Bagyinka Tímea (1), Magyar Telekom (1), Szutrély Péter (7), Gál Lajos (9), fájdalomambulancia (2)