„Ma már mindenki külföldön dolgozik, aki életében látott tányért meg kanalat”

„Erre a munkára születni kell, csak az fogjon bele, aki képes szívvel-lélekkel csinálni” – kezdi Kocsis Miklós. A vonyarcvashegyi Eldorado fogadó üzemeltetője pályája elején főként szálláshelykiadással foglalkozott, az Eldorado azonban adta magát a melegkonyhás vendéglátáshoz. A Széchenyi-program által fejlesztették a konyhát, jó magyaros ételeket szolgáltak fel, a vendégek imádták.

„Az utóbbi években egyre nehezebben találtunk szakácsot, egyre nehezebb volt összeszedni a személyzetet. A rezsi, a bérköltség és főleg a járulékok iszonyú terhet rónak egy vállalkozóra, esetünkben erre még rárakódott a bérleti díj is. A Balaton mellett a probléma hatványozódik: szezonális jellegéből adódóan rövid az az időszak, amely alatt ki kell gazdálkodni a költségeket, erre a rövid időszakra még nehezebb embert találni. Mindig vártam, hogy változás lesz, de a mai napig nem kapnak támogatást, segítséget a szezonális üzletek vezetői abban, hogy realizálni tudják a nyereségüket” – sorolja.

„Az éttermet az idén sem tudjuk megnyitni, anélkül a bérleti díjat meg szinte lehetetlen kigazdálkodni. Tavaly már csak reggeliztettünk, de arra sem találtunk hónapokon keresztül munkaerőt. Most is hirdetünk, de nincs jelentkező, pedig májusban szeretnénk nyitni.”
A térségben rengeteg saját tulajdonú étterem bezárt, több szálláshelyen megszüntették a konyhát, sok helyet árulnak, ami arról árulkodik, hogy egyre több a nehézség. A legnagyobb gond, hogy nemhogy szakképzett munkaerőt, de képesítés nélkülit is alig lehet találni a vendéglátásban.

„Ma már mindenki külföldön dolgozik, aki életében látott tányért meg kanalat” – állítja keserűen a fogadó üzemeltetője. A másik probléma, hogy csökken a fizetőképes kereslet. A kettő szervesen összefügg: ha romlik az éttermi vendéglátás színvonala, mert nem megfelelő a személyzet, egyre kevesebb vendég jön. A felső-balatoni régióban, a fővároshoz közelebb némileg jobb a helyzet, több a vendég. Ha pedig megvan a bevétel, jobban meg tudják fizetni a személyzetet is. „Mi már nem érünk fel addig anyagilag” – sóhajtja.
A szezonális vendéglátás területén az európai uniós csatlakozás sem hozott látványos változást. „Mi csak piacnak kellettünk, és a szabad munkaerő-áramlásban kódolva volt a jelenlegi szakemberhiány” – teszi hozzá.