Keszthely sokkal előrébb is járt már bizonyos periódusokban

2015. február 19.
Negyvenegy éve Keszthelyre nősült, azóta „koptatja az utcákat és az íróasztalokat” Bubla Zoltán volt főépítész. A városházán huszonegy évet töltött, tanácsi és önkormányzati ciklusokban egyaránt dolgozott.



1995-ös távozása után 1998-ban képviselőként került vissza a házba, ill. kisterségi menedzser volt nyugdíjazásáig majd városvédő mozgalmak és civil szerveződések kezdeményezőjeként, elnökeként hallhattuk a nevét.

– Nagyon érdekes volt találkozni a különféle városvezetői periódusokkal: az intenzív szocializmusban, bár papgyerekként nem voltak politikai kötődéseim, sikerült egyfajta szemléletváltást elérni. Abban az időszakban a népességnövekedés volt az egyik fő cél, 1976–80 között 1451 lakás épült a városban. Szerintem azóta összesen nem épült ennyi… A másik csapásirány a korszerű középüzemek létesítése volt. Az első világháború utáni, alig tízezres kisváros népessége több mint a kétszeresére duzzadt. A sok új építés mellett a régi, értékes keszthelyi épületállományra alig jutott a figyelemből.
– A hetvenes évek vége felé aztán volt egy központi szemléletváltás. Intenzívebben támogatták az állami lakóépületek felújítását, karbantartását, és megkezdődött a tömbrehabilitáció. 1984–87-ig együtt dolgoztam a néhai Tóth István tanácselnökkel, aki számomra eddig a legjobb városvezető volt. Ezekben az években valósult meg a gázbekötés és a sétálóutcai közművek kicserélése, amihez el kellett terelni a forgalmat. A munkák végeztével – Tóth István remek húzására – már nem is engedték vissza az autókat. Így jött létre a sétálóutca. Csodálatos vendégteraszok kezdtek megjelenni, tömegével vonzva a turistákat. Akkoriban készült egy intézkedési terv a keszthelyi műemlék épületek megóvására, és a belváros is védelmet kapott, nívós pályázatok zajlottak.
– A rendszerváltozás után az első pofon az volt, hogy háborút vesztett a város az Abbáziával szemben. A nemrég elhunyt Veér Miklós idején eladott telekre vonatkozó építésiengedély-kérelmet elutasította ugyanaz az önkormányzat, amelynek a jogelődje értékesítette azt. A hosszú pereskedés végén további nagy értékű ingatlanok sorát vesztette el Keszthely.
– Napjainkban a pályázatok között nincs a gazdaság fejlesztésére vagy a foglalkoztatás bővítésére irányuló. Nincs köztük minőségi szállásfejlesztés, ami óriási hátrány a turizmuspiacon, hiszen hiába vannak gyönyörű látnivalóink, ha nem lehet rendes helyen aludni. Vannak régi és új akcióterületek, mint a Libás, a zámori rész, az angolnatelep vagy a ládagyár, amelyekkel végre kezdeni kellene valamit. Én máig sajnálom azt is, hogy elmaradt a főtéri mélygarázs megépítése. A Balaton-parton a rengeteg pénzből kiépített sétány előtt ott szomorkodik az összedőlés határán álló két gyönyörű műemlék szálló. A mauzóleum ügye ciklusok óta húzódik, és egy kezünkön meg tudjuk számolni azon lakóépületeket, amelyek az utóbbi tíz-tizenöt évben megújultak.  
– 1998-tól négy évig a Keszthely–Hévíz várospáros munkacsoportban három bizottság dolgozott azon, hogy összehangoljuk a két település programjait, rendezvényeit, fejlesztési irányait. Azóta egyfajta hévízi távolodás figyelhető meg.
– Keszthelyen sokkal előrébb jártunk már bizonyos periódusokban. Ha másban nem, gondolkodásban, tervezésben, előkészítésben mindenképp.
– A turizmus terén a sok korát megelőző, aztán szégyenletesen elhaló, úttörő kezdeményezés mellett sok pozitívum is van. Civil összefogásra remek turisztikai vonzerejű rendezvények indultak el, mint a verklifesztivál vagy a civil karácsony a szeretetdíjjal vagy a városi szilveszter.
– Keszthely és környéke nagyon gazdag épített, természeti és kulturális értékekben, mégis ellentmondásos a fejlődés. Felmerül a kérdés, hogy ma kinek jó ez a Keszthely. Ennek megválaszolásához szükségesek a nyilvános fórumok és a nyitottság.
– Minden önkormányzatnak készítenie kell egy ciklusprogramot, hogy melyek a prioritások az ő uralkodása idején. Ebbe a programba be kell kerülnie a Festeticsek szellemi és tárgyi örökségeinek. A világörökség ügyét is meg lehetne sürgetni. Dr. Csite András és csapata készített egy megvalósíthatósági tanulmányt a 2014–2020-as európai uniós támogatási ciklusra. Ennek szerves része a lovas turisztika, amely az egyetem hátterére alapozva a Szendrey-telepre tervezett egy lovas központot. A hozzá csatlakozó utak összekötnék a sok környékbeli lovas helyet és a látnivalókat. Másik projekt a keszthelyi belváros vagy a sármelléki repülőtér és a keszthelyi inkubátorház fejlesztése. Ha ezekből egy-kettő támogatást kap, és megvalósul a következő öt évben, az már hatalmas előrelépés. A sikerhez elengedhetetlen a nyitottság, az erőösszegzés, a tanulás és a párbeszéd. A lakosság nélkül mindezt nem lehet megcsinálni.
 

 

megosztás
hozzászólások
statisztika (2), Gelencsér Dental (3), Polgár Zsolt (1), jatek (2), sorkötelezett (1), termálfürdő (1), Baptista Szeretetszolgálat (1), cigaretta (13), Bálint NatáLia (2), Balaton-part (10), szép (9), Szőcs Tamás (1), uzemanyag (24), vízkereszt (1), Nagy Bálint (10), Tóth Xénia (6), kulturalis (4), Nyugati-medence Kikötőfejlesztő Kft (6), Naszádos Antal (1), Balatonátcsúszás (1), triatlon (13), munka törvénykönyve (1), Hévíz gyógyfürdő (112), néptánc (4), gyógytornász (1), Év fája (1), KiBeszél (14), állatorvos (1), menza (2), Balaton (1157), hévízi kifolyó (3), Joós Adél (1), Nagykanizsa (1), muzeum (55), margaret thatcher (1), tenisz (3), Széll Tamás (1), ARC (1), Zalai Borcégér (5), Fidesz (14), Mándó Zsuzsanna (1), DRV Zrt. (3), Paleomedicina (1), film (8), influenza (2), állatkínzás (2), rádió (1), diakhitel (7), egeszsegugy (266), Füzes Eszter (1)