„Mindegy, hogy a gyilkos galóca bio-e, ha megesszük, meghalunk”

2016. január 11.
Gondok vannak a sóval – ebben mindenki egyetért. Sok vagy kevés, finomított vagy természetes, tengeri vagy hegyi – mindenki másmilyent szeretne. Nincs konszenzus a zsírral kapcsolatban sem. Dr. Tóth Csaba evolúciós szemléletű orvos szerint üdvözlendő az a politikai igyekezet és vehemencia, amely a közétkeztetés megreformálását övezi, az irány azonban rossz, így az eredmények borítékolhatók.



– Szükség volt a közétkeztetés átalakítására, de mint mindig, most is csak kullogunk a tudományos eredmények után, és olyan reformot vezetünk be, amelyet túlhaladott a kor. Japánban, az Egyesült Államokban, Svédországban, néhány nyugat-európai országban, valamint Új-Zélandon már megkezdődött a zsír, azon belül is az állati zsír, valamint a koleszterin rehabilitációja, folyamatban van a hivatalos ajánlások átalakítása, a korábbi elvek ugyanis nem váltották be a reményeket az eltelt negyven év alatt – mondja az orvos. – Magyarországon az akarat és az igyekezet megvan arra, hogy egészséges táplálkozásra szoktassuk a gyerekeket. A reformot nagy vehemenciával alkották és vezették be, de ez egy politikai döntés. Az új közétkeztetés továbbra is az elavult beidegződéseket követi, amikor a sóban, a cukorban és a zsírban látja a problémát. Ez óriási hiba, a következmények egészségügyi szempontból előre borítékolhatóan elszomorítók lesznek. Meg kellene hallani az idők szavát, de ebben nem elsősorban a politikusok a felelősek, hanem azok a nem független szakemberek, akik az avítt tanácsokat adják – szándékosan vagy tudatlanságból. Az egészségügyi érdekeket újra alárendelték a gazdasági érdekeknek. Ráadásul nem tudjuk, ki azok, akik szignálják a törvényt szakmai szempontból. Ha kiderül, hogy hibáztak, felelősségre vonhatók-e?
– Mint táplálkozástudománnyal foglalkozók, tudjuk, hogyan lehet betegségeket meggyógyítani az étkezési szokások megváltoztatásával – ez az új étrend azonban a korábbi helytelen szokásokat még szélsőségesebbé teszi a tej- és a gabonafogyasztás mértékének növelésével. Ez egy magas szénhidrát- és alacsony zsírtartalmú étrend, és csak másodlagos, hogy milyen alapanyagokat ír elő. Mindegy, hogy a gyilkos galóca bio- vagy permetszerekkel szennyezett területen növeszti meg a termőtestét, ha megesszük, meghalunk – fogalmaz. – A zöldség-gyümölcs fogyasztás erőltetése sem a helyes út. Harminc éve próbálják a táplálkozásba behozni, és ez idő alatt nem születtek olyan statisztikák, amelyek kétséget kizáróan alátámasztják az ajánlást: nem változtak az adatok. Ráadásul a zöldségekben lévő vitaminok sem mennyiségükben, sem minőségükben nem közelítik meg a belsőségekben található vitaminokét. Ellenben a bennük lévő, biológiailag aktív anyagok és cukoralkoholok enyhe esetekben puffadást, hasfájdalmat, komolyabb esetekben akár önálló kórképeket okozhatnak. Tisztában vagyunk a fruktóz daganatfejlődést serkentő hatásával, a cukorbetegségnél játszott kóroki szerepével és azzal is, hogy felelős a magas vérnyomás kialakulásáért is. Hangsúlyozom, fruktózról beszélünk. Mindegy, hogy a gyümölcsben van vagy adalékanyagként a kolbászban, ugyan-olyan gondot okoz.
Tóth Csabának arról is határozott véleménye van, miért nem esznek elég zöldséget-gyümölcsöt a gyerekek:
– Sokan, még pszichológusok is foglalkoznak azzal, hogy a gyerekeknél miként lehetne növelni a gyümölcs- és a zöldségfogyasztást. Mert nem szeretik. Az senkinek nem jutott eszébe, hogy egyszerűen nem jó nekik zöldséget és gyümölcsöt enni, mert rosszul érzik magukat, fáj a hasuk, puffadnak, fáradékonyak. A valóság az, hogy a táplálkozásunk 25 százalékát meghaladó gyümölcs-zöldség fogyasztás nem jó a szervezetnek.

Kevesebb tej és gabona, több hús és állati zsiradék az üdvözlendő?
– Vannak a táplálkozástudományban mindenki által elérhető adatok, amelyekből egyértelműen kiderül, hogy a tej és a tejtermékek, valamint a gabonafélék fogyasztása az emberi szervezetben gondot okoz. Az utóbbi évtizedekben a haladó országokban igyekeznek mérsékelni ezek fogyasztását. Az a baj, hogy a megváltozott közétkeztetésben ez a trend nem érvényesül. A lisztérzékenység és a bélrendszeri gyulladások kialakulását, elterjedését teljes kiőrlésű gabonákkal, álgabonákkal és újabb lisztek bevonásával próbálják csökkenteni. Borítékolható, hogy nem fog sikerülni – állítja a szakember. – A tejtermékek egyes betegségekkel való kapcsolata (1-es típusú cukorbetegség, szklerózis multiplex, felső légúti betegségek, leukémiák, ekcémák) bizonyított. Az állati zsírt kivették a táplálkozásból, növényi olajokkal, szénhidráttal helyettesítették. Holott szükségünk van az állati eredetű zsírokra, különben megbetegszünk.
– Ha megnézzük a kiírásokat, nyolc-tízféle speciális étrendet találunk az allergiától, cukorbetegségtől, ételintoleranciától szenvedők részére, holott elég lenne egyféle helyes étrendet kialakítani és betartani. Függetlenül attól, hogy egészséges vagy már beteg az ember, létezik egy optimális táplálkozás, ezt kellene bevezetni. A jó irány az lenne, ha növelnénk a hús és az állati zsírok arányát, a gabona- és a tejfogyasztást pedig csökkentenénk – vallja Tóth Csaba.

megosztás
hozzászólások
kapcsolódó hírek
korábbi híreink
fájdalomambulancia (2), kutatas (81), egyetem (188), levendula (2), Papp Gabor (226), traffipax (4), Suba Alexandra (1), spinning (2), cselgáncs (1), fájdalommentes (3), 1956 (1), Széll Tamás (1), angus marha (1), tartozás (1), horgász (5), Brüsszel (1), Bogi (13), dohany (15), hitel (5), szolárium (1), diakhitel (7), ló (1), Zalaszántó (2), színház (5), Bartha Gábor (34), eon (2), vízkereszt (1), Szennyai Anita (2), Bedő Beáta (10), Jemen (1), Fidesz (14), verseny (2), taverna (25), család (1), csillaghullás (2), Zalai Kutyasuli (1), boksz (3), erdekes (538), test (1), cigaretta (13), Télikert (5), internet (20), gyes (2), zivatar (1), Palya Bea (1), Cserszegi fűszeres (1), voroskereszt (24), vállalkozó (4), iskola (338), tornádó (1)