Ízek és érvek II.

2016. január 06.
Magyarországon másfél millió ember veszi igénybe a közétkeztetést, nem mindegy hát, hogy milyen minőségű az étel. Igyekeztünk alaposan körüljárni az ízeket és az érveket pró és kontra. A második részben Hajnal Ildikó, a Keszthelyi Kórház élelmezésvezetője és dr. Divinyi Tamás járási tiszti főorvos beszél a "menzareformról".



„A sómennyiség betartása kiemelt fontosságú”

A közétkeztetési reform végrehajtását Keszthelyen a Zala Megyei Kormányhivatal Keszthelyi Járási Hivatal népegészségügyi osztálya ellenőrzi, ezért megkerestük dr. Divinyi Tamás járási tiszti főorvost, aki elmondta: még tart az eljárási rend véglegesítése. A munkatervük szerint haladnak, az idén még lesznek ellenőrzések. Elárulta azt is, hogy szeptember 1-je előtt is jártak már a közétkeztetőknél, próbáltak segíteni.
– Az egészséges táplálkozás nagyon fontos a gyermek fejlődéséhez. Fenntartja az aktivitását, megteremti a tanuláshoz a koncentrációt. A statisztikák azonban azt mutatják, hogy hazánkban a hétévesek körében minden negyedik lány és minden ötödik fiú túlsúlyos. A diabétesz, az elhízás, a szív- és érrendszeri betegségek megelőzéséhez változtatni kellett. A 37/2014-es EMMI-rendelet 2015. szeptember 1-jén lépett hatályba, a táplálkozás-egészségügyi ajánlások azonban már 2011-ben nyilvánosságra kerültek, így volt idő felkészülni. A rendelet meghatározza a korcsoportonkénti energiaszükségletet, a sómennyiséget, amely kiemelt fontosságú, és a fel nem használható ételek körét. A bölcsődés-óvodás korosztályoknál szeptember 1-je óta kell alkalmazni a legkisebb sómennyiséget, az idősebbeknél pedig 2021-ig fokozatosan kell mérsékelni az alsó értékig. A tálalókonyhán a konyhai dolgozók a kész ételhez sót, cukrot nem adhatnak. A só vagy cukor kihelyezési, illetve átadási helyén jól olvashatóan fel kell tüntetni: „A túlzott só- és cukorfogyasztás szív- és érrendszeri betegségekhez, elhízáshoz és cukorbetegséghez vezethet!” – mondja a tiszti főorvos.
– Szeptember 1-je előtt megfelelő programmal tápanyagszámításokat végeztünk. Az eredményeket visszajuttattuk a főzőkonyháknak, és felhívtuk a figyelmüket az előforduló hibákra. Ezzel próbáltunk kicsit könnyíteni a közétkeztetők helyzetén. Az ellenőrzéshez kiadott útmutatót is továbbítottuk nekik, ez alapján tudható, hogy mi minősül súlyos hibának – teszi hozzá Divinyi Tamás.



„Egészséges embernek nincs tiltandó élelmiszer – a lényeg a mértékletesség”
Hajnal Ildikó, a Keszthelyi Kórház élelmezésvezetője, dietetikusa a gyakorlati tapasztalatokat összegezve túlzásokról, visszásságokról beszélt, kiemelve, hogy szinte lehetetlen minden tekintetben megfelelni a rendeletnek.
– Úgy vélem, vannak olyan megkötések, amelyekkel túlzásba estek a jogalkotók. Apróbb lépésekkel kellett volna a változásokat bevezetni. Először inkább a köztudatba emelni, népszerűsíteni kellett volna a rendelet főbb pontjait, majd fokozatosan alkalmazni a korlátozásokat. Így az étkezők és az étkeztetők is könnyebben elfogadták volna a reformokat. Most ha a közétkeztetést végző konyhák maradéktalanul betartják az előírásokat, a népszerűségük csökken. Ha néhány pontot figyelmen kívül hagynak, azonnali pénzbüntetést kaphatnak, így az üzemelésük kerülhet veszélybe. Sok helyen elavult eszközöket használnak, és kevesen dolgoznak, ez tovább nehezíti a jogszabály betartását.
– A magyar ember hozzá van szokva, hogy nagy adagokat eszik. Akkor érzi jól magát, ha elmegy egy vendéglőbe, ahol hatalmas szelet rántott húst tálalnak elé, akkorát, hogy el kell csomagoltassa, és mindezért alig fizet. Meg kéne végre tanulni, hogy ha naponta ötször étkezünk, az ebéd a tízórai és az uzsonna közé esik, így már kevesebbel is jóllakunk – magyarázza Hajnal Ildikó.
– Trendek, divatok követik egymást, amelyekről hamar kiderül, hogy mégsem olyan hasznosak vagy épp károsak. Amikor kijött a transzzsírral kapcsolatos rendelet, mindenki kókusz- és pálmazsírra váltott, amely szintén telített zsiradék, és ezért nem támogatandó a mindennapos használata. Hasonló történt a cukorral is: teret nyertek az édesítőszerek, főleg az üdítőitalok esetében (ezek fogyasztását – kivált a gyerekeknél – szintén korlátozzák). Azt gondolom, ha valaki (nem cukorbeteg!) havonta egyszer megiszik egy üdítőitalt, még ha tele van is cukorral, kevesebbet árt magának, mintha ugyanazt az üdítőt mesterséges édesítőszerekkel fogyasztja. Étkezés szempontjából a probléma sokkal inkább azzal van, ha valaki rendszeresen olyan helyen étkezik, ahol nem figyelnek eléggé a megfelelő minőségre és a változatosságra.
– A rendelet egyik hiányossága, hogy nincs mód az intézmények megkülönböztetésére és ezáltal lehetőség az előírásoktól való eltérésre. Egy kórház vagy egy idősek otthona nem egyenlő egy iskolával vagy egy bölcsődével – mondja a dietetikus.
– Nem értem, miért kötelező naponta háromszor gabonaalapú ételt enni, a gyakorlatban ez nehezen megvalósítható. Nem értem, miért kell előírni, hogy 1,5 százalékos tejet használjunk, még diétás étrend esetén sem feltétlenül szükséges. A sófogyasztás ilyen mértékű csökkentése szerintem nem indokolt. És miért ne szerepelhetne tíznaponta egyszer egy harmincszázalékosnál magasabb zsírtartalmú húsból készült étel? Nehéz betartani a mennyiségi követelményeket is: egy 12 deka- grammos hús a sütés végére 8-9 dekásra zsugorodik, és ehhez maximálva van a köret mennyisége. Nem mindig tudunk „csalni” azzal, hogy ragunak készítjük el, zöldségekkel dúsítjuk, vagy sajtot teszünk a tetejére; rendelet ide vagy oda, lehet, hogy holnap már nem fognak befizetni rá. Nem értem, hogy tíz élelmezési nap alatt egyszer miért nem lehet egy-két szelet nápolyit adni. A rendelkezés szerint egyharmad tejet vagy egyharmad gyümölcsöt kell tartalmaznia az édességnek. A Túró Rudin és a gyümölcsjoghurton kívül nem sok minden marad, ráadásul a jelenlegi közbeszerzési szerződéseink még nem felelnek meg ezeknek a szigorú megkötéseknek, és hosszú hónapok kellenek a megújításukhoz – folytatja az élelmezésvezető.

Az élelmiszeriparral kellett volna kezdeni
– Több türelmi időre lenne szükség. Be kell gyűjtenem minden egyes gyártmánylapot, az azon szereplő só-, cukor- és transzzsírmennyiség alapján tudom összeállítani az ételsort egy-egy napra. Kötelezni kellene a gyártót, hogy részletesebben tüntesse fel a termékadatokat a csomagoláson. Nem elég csak azt ráírni, hogy a rendeletnek megfelel, az előírt mennyiségnél többet nem tartalmaz!
A dietetikus szerint a változtatásokat az élelmiszeriparban kellett volna elkezdeni:
– Ha a pékáruban az indokoltnál magasabb a sótartalom, a reggelire és vacsorára adott zsemle/kifli a napi sómennyiség nagy részét elviheti. Ebből kifolyólag aznap szinte nem is tehetünk sót a levesbe és a főételbe… Főleg, ha az aznapi étlapon szerepel még egy olyan tétel, amely készen kapott (például felvágott). Ez kivitelezhetetlen, viszont a húsz százaléknál nagyobb eltérés már büntetést von maga után. A prevenció is fontosabb lett volna: a kismamákat arra buzdítani, hogy otthon kevesebb só kerüljön az ételbe, az óvodásoknak megtanítani azt, hogy a gyümölcs sokkal egészségesebb, mint a csokoládé. A többszöri étkezést, a reggeli fontosságát, a változatosságot hangsúlyozni. Napi három kocka vagy egy kis szelet csoki is beleférhet az étrendbe, ha az ember testalkata megfelelő, a testsúlya ideális, rendszeresen és változatosan étkezik és mozog. Tiltás helyett mértékletesség!
Folytatjuk

megosztás
hozzászólások
szüret (4), influenza (2), gyenesdias (212), Bóka György (2), Keszthelyi Környezetvédő Egyesület (2), Palya Bea (1), farsang (2), Szent Mihály (1), Top 50 (1), Szőcs Tamás (1), holokauszt (1), program (7), Balaton Sound (2), power-bank (1), sütemény (1), szex (9), oktatas (347), megemlékezés (10), telihold (1), Balsai Móni (1), Nagykanizsa (1), levendula (2), kalendarium (831), hó (4), gyógyfürdő (6), helyesírás (1), Magyarország tortája (1), jogszabály (1), Zala Megyei Főügyészség (4), Rejuvena (19), VOLT fesztival (7), maraton (59), Balatoni Kurzusok (8), életveszély (1), vitorlázás (37), földrengés (2), Dublecz Karoly (2), eltűnt (5), Szutrély Péter (7), luxus (4), KRAFT (5), Krepsz Zoltán (38), Cseh László (1), gyász (1), Lisa (35), Hévíz SK női kézilabda csapata (1), cégtörlés (3), Kerner Gábor (2), keszthely foter (200), Bóka István (1)