„Hiszem, hogy e céloknál kevesebbért felkelni sem érdemes”

2015. október 24.
Folytatjuk Keszthelyen élni című cikksorozatunkat, e havi számunktól egy újabb problémát feszegetünk: az elvándorlás kérdéskörét járjuk körbe pró és kontra. Beszélgetünk olyan emberrel, aki jött, olyannal, aki ment, de olyannal is, aki itt maradt, és figyelte a nagy mozgolódást. Új és mély vizekre evezünk.



Van egy izgága ember Keszthelyen, aki hisz az alulról szerveződő társadalom hegyeket megmozgató erejében. Gyertyánági Endre olyan embereket keres, akik szegletkővé válhatnak, akik tudatában vannak az értékeiknek, képesek felelősséget vállalni önmagukért, s tudják, hogy ez a felelősség korlátlan nemcsak a jelenben, hanem a múltban és a jövőben is. A Nagymadár Vidékfejlesztési Iroda ügyvezetője úgy érzi, a kezdeményezőknek, a kreatívoknak, a közösségi vállalkozóknak, az adományozóknak, az önkénteseknek eljött az idő, hogy újraszerveződjenek, másként tekintsenek egymásra, a környezetükre, és elkezdjenek felépíteni egy élhetőbb világot.

– Öt évig élt külföldön. Miért Keszthelyen lelt otthonra?
– A 2000-es években, amikor Nagykanizsán laktam, a civil munkában jó benyomásokat szereztem a városról. A keszthelyiek csatlakoztak elsőként a térségi együttműködéshez, de a legemlékezetesebb az volt, amikor jótékonysági gyerektáborokat szerveztünk, s olyan gyerekeket hoztunk ide, akik más módon nem juthattak el nyaralni. A keszthelyi emberektől rengeteg felajánlást és adományt kaptunk, a zöldségesek ládaszám hozták a gyümölcsöt, de volt olyan butikos, aki az elfekvő árukészletét adta a gyerekeknek. A városnak még ma is élő polgári hagyományai vannak. Tudatos volt a választásom, Keszthely egy nekem való hely.
– Elöregedés, a friss munkaerő elvándorlása jellemzi mostanában Keszthelyt. Megfordíthatók a folyamatok?
– Szociológusként a társadalmi folyamatokkal és azok vezérlésével foglalkozom. Úgy látom, a jelenlegi keszthelyi társadalom kapcsolathiányos és darabokra szakadt, a közösségi alapú társulási készségében erodálódott. A jóindulatra, barátságra, kölcsönös együttérzésre épülő társadalmi tőke nem csak mentális jólét kérdése, a helyi gazdaság sikerességét, jólétét a társadalmi tőke mennyisége és minősége határozza meg. Napjainkban azonban – és ez nem csak Keszthelyre igaz – csökken a politikai érdeklődés, a civil és a vallási alapokon nyugvó szerepvállalás, egyre kevesebb tagjuk van az egyesületeknek, alapítványoknak. Fellazultak a szomszédi-baráti-munkatársi kötelékek. Fogy az önkéntes munkát vállalók, az adakozók száma, egyre kisebb a véradási hajlandóság, és egyre inkább hiányzik a mások becsületességének feltételezése, ami éppen a legértékesebb embereket tartja vissza a közélettől. Nehéz nem észrevenni az elöregedést, a fiatalok elvándorlásából fakadó problémákat, az elszegényedett helyieket, akik nem tudják megfizetni a szolgáltatásokat. A helyi társadalmi kapcsolatokban az egyik legnagyobb kerékkötő az itt élők jelentős részének kollektív hiedelme, hogy „úgysem lehet másként”. A mi víziónk egy olyan város, amely keresi és megtalálja, újragondolja és megszervezi önmagát egy lokális térben, alulról építkezve. Ha sikeres és fejlődő városban szeretnénk élni, akkor újra kapcsolatba kell lépnünk egymással, újra kell gondolni az egyén és a köz kategóriáit, s át kell értékelni az együttműködésről és a bizalomról alkotott képünket. Ennél kevesebbért felkelni sem érdemes.
– Milyen programokhoz lehet csatlakozni?
– Szeretnénk megmutatni a jelenlegi helyzetből kivezető utat a közösségi szektornak. Kicsiben, alulról építkezve kezdjük el. Megalakítottuk a térségi tehetségsegítő tanácsot, önismereti és közösségi vállalkozói képzéseket, tréningeket szervezünk. Hamarosan létrehozunk egy közösségi alapítványt. Aki csatlakozni akar, figyelje a kiírásainkat. Ez egy csapatmunka lesz, de vannak olyan lépések, amelyeket mindenkinek egyedül kell megtennie. Ha sikerül elindítani egy jó folyamatot, és megvalósul a kreativitás, a belső energia felszabadulása, a figyelem, a szabadság és az öröm visszaszerzése, elkezdődhet a „közös teremtés”.


Gyertyánági Endre egy Zala megyei faluból származik. Magyar nyelv és irodalom, történelem, szociológia szakon végzett az Eötvös Loránd Egyetemen. A 90-es években vállalkozó volt, majd 2002-ben Nagykanizsán megalapította a Dél-zalai Civil Fórum Egyesületet, amely a szervezett civil társadalom felépítését tűzte ki célul. Felállította az azóta is üzemelő nagykanizsai civil irodát, az európai uniós csatlakozás után pedig pályázatokkal kezdett foglalkozni, elvégezte a Samling projektszakértői képzést, és ez idáig több mint 50 projektet kivitelezett. 2008‒2014-ig Skóciában dolgozott a Cornerstone Egyesületnél, 2015 tavaszától él Keszthelyen.

megosztás
hozzászólások
kapcsolódó hírek
divat (4), Balatoni Hajózási Zrt (4), Stohl András (1), ellenőrzés (2), Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (1), unicef (1), Cserszegtomajfutás (5), vírus (1), atlétika (6), jaras (36), gyenesdias (213), mentő (9), Player's Restaurant & Bar (2), voroskereszt (24), gyermekbarát (2), boldog (1), 3D (1), Happy Dixieland Band (8), efott (6), sütemény (1), Keszthely HUSZ (3), Vatikán (1), szakács (1), proa (1), ruha (2), magyar dal napja (8), muzeum (55), balatongyorok jazz (23), Manninger Jenő (384), karnevál (1), Burucs Szabolcs (2), köztársasági elnök (1), euronews (1), szavazas (9), menzareform (4), Tóth Csaba (3), lovaglás (2), csapadék (1), LMP (4), Partics Roland Hunor (1), Visionet (1), Czigány Sándor (2), kormánymegbízott (1), Katedra nyelviskola (5), Hegyi Roland (HR) (5), gyed (3), ipsos (1), google (3), verklifesztivál (3), Oroszlán Zsolt (2)