Gyereknek lenni vidéken jó
| Folytatjuk Keszthelyen élni című cikksorozatunkat. Egy újabb problémát feszegetünk: az elvándorlás kérdéskörét járjuk körbe pró és kontra. Beszélgetünk olyan emberrel, aki jött, olyannal, aki ment, de olyannal is, aki itt maradt, és figyelte a nagy mozgolódást. Új és mély vizekre evezünk. |
– Milyen Keszthelyen élni? Milyen itt orvosnak lenni?
– Keszthely egy élhető léptékű kisváros: a magyar valóság, nem jobb, nem rosszabb, mint máshol. De egy emberi, családias közegben dolgozunk, és ez fontos. Nemcsak nekünk, orvosoknak, hanem a pácienseknek is.
– Gyakorló apaként milyen itteni tapasztalatai vannak?
– Apaként nem tudtam elképzelni, hogy a gyermekeim a fővárosban nőjenek fel, mert vidéken jobb gyereknek lenni. Tizennégy éves koromig egy alföldi nagyközségben éltem, a gyökereim oda kötnek. Azt a szabadságot, amit ott kaptam, csak vidéki környezetben lehet megteremteni, ezt szeretném a gyermekeimnek is továbbadni. Négy gyermekünk van, mindannyian iskolások, óvodások, és őrült előny, hogy mindenki mindenhová odaér, ami a szíve vágya, és ami itt elérhető, legyen az iskola, szolfézs, úszás vagy különóra. Fontos, hogy minél többet legyenek a szabadban, fontos a víz közelsége, és a Balaton maga a csoda.
– Felmerült más lehetőség is Keszthelyen kívül?
– Amikor elhatároztuk, hogy elköltözünk a nagyvárosból, rövid ideig Svédországban, egy kis faluban éltünk, de ott olyan mértékben izolálódtunk, ami lélekromboló volt. Keszthelynek az én speciális szakképzettségemre szüksége volt, a gyerekeket pedig vonzotta a Balaton. Úgy érzem, könnyen befogadtak minket.
– Mit hiányolnak, mi könnyítené meg az itteni életüket a fővárosi léttel szemben?
– Néhány dolgot csak a fővárosban tudunk elintézni, és a nagyszülők mindennapi jelenlétét is hiányoljuk. A képzések, a nyelvtanfolyamok itt nehezebben elérhetők. Jó lenne egy nemzetiségi iskola, hiszen ezen a környéken szinte elengedhetetlen a német és az orosz nyelv ismerete. A sportolási lehetőségek is szűkösek, dacára a Balaton közelségének. Az iskolai úszásoktatás jelenlegi formájában nem megfelelő. Heti egy óra (nem is minden évfolyamon) semmire nem elég. Holott az életüket mentheti meg, ha tudnak úszni.