Gyereknek lenni vidéken jó

2015. november 19.
Dr. Donkó Imre kézsebész, baleseti sebész, sebész, négy évvel ezelőtt költözött Keszthelyre Budapestről. A Semmelweis Egyetem traumatológiai tanszékéről invitálta a Balaton partjára az ottani főnöke. A Keszthelyi Kórház orvosa feleségével négy gyermeket nevel.

Folytatjuk Keszthelyen élni című cikksorozatunkat. Egy újabb problémát feszegetünk: az elvándorlás kérdéskörét járjuk körbe pró és kontra. Beszélgetünk olyan emberrel, aki jött, olyannal, aki ment, de olyannal is, aki itt maradt, és figyelte a nagy mozgolódást. Új és mély vizekre evezünk.

– Milyen Keszthelyen élni? Milyen itt orvosnak lenni?
– Keszthely egy élhető léptékű kisváros: a magyar valóság, nem jobb, nem rosszabb, mint máshol. De egy emberi, családias közegben dolgozunk, és ez fontos. Nemcsak nekünk, orvosoknak, hanem a pácienseknek is.

– Gyakorló apaként milyen itteni tapasztalatai vannak?
– Apaként nem tudtam elképzelni, hogy a gyermekeim a fővárosban nőjenek fel, mert vidéken jobb gyereknek lenni. Tizennégy éves koromig egy alföldi nagyközségben éltem, a gyökereim oda kötnek. Azt a szabadságot, amit ott kaptam, csak vidéki környezetben lehet megteremteni, ezt szeretném a gyermekeimnek is továbbadni. Négy gyermekünk van, mindannyian iskolások, óvodások, és őrült előny, hogy mindenki mindenhová odaér, ami a szíve vágya, és ami itt elérhető, legyen az iskola, szolfézs, úszás vagy különóra. Fontos, hogy minél többet legyenek a szabadban, fontos a víz közelsége, és a Balaton maga a csoda.

– Felmerült más lehetőség is Keszthelyen kívül?
– Amikor elhatároztuk, hogy elköltözünk a nagyvárosból, rövid ideig Svédországban, egy kis faluban éltünk, de ott olyan mértékben izolálódtunk, ami lélekromboló volt. Keszthelynek az én speciális szakképzettségemre szüksége volt, a gyerekeket pedig vonzotta a Balaton. Úgy érzem, könnyen befogadtak minket.

– Mit hiányolnak, mi könnyítené meg az itteni életüket a fővárosi léttel szemben?
– Néhány dolgot csak a fővárosban tudunk elintézni, és a nagyszülők mindennapi jelenlétét is hiányoljuk. A képzések, a nyelvtanfolyamok itt nehezebben elérhetők. Jó lenne egy nemzetiségi iskola, hiszen ezen a környéken szinte elengedhetetlen a német és az orosz nyelv ismerete. A sportolási lehetőségek is szűkösek, dacára a Balaton közelségének. Az iskolai úszásoktatás jelenlegi formájában nem megfelelő. Heti egy óra (nem is minden évfolyamon) semmire nem elég. Holott az életüket mentheti meg, ha tudnak úszni.

megosztás
hozzászólások
kapcsolódó hírek
korábbi híreink
kisterseg (20), jog (3), regisztráció (1), pápa (1), Kertész Sándor (5), dunantul (23), Kapolcs (1), Keszthely HUSZ (3), keszthely program (1240), Sziládi-Kovács Tibor (2), FINA vizes világbajnokság (1), ruha (2), gyermek (12), törvény (1), Udvaros Dorottya (1), adomány (1), vízkereszt (1), Top 50 (1), Schmied Zoltán (1), Nyugati-medence Kikötőfejlesztő Kft (6), KiBeszél (14), onkentes (3), footgolf (1), korcsolya (4), Bezerics (1), percdíj (1), piac (6), életveszély (1), Fidesz (14), Darren Cranmer (2), állatkínzás (2), Villányi Éva (1), Jemen (1), Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (1), antsz (15), állatok (16), Bethesda (1), Babos Lajos (1), festetics (22), e-kereskedelem (1), Tóth Levente (2), megemlékezés (10), menzareform (4), zala (1156), Musica Antiqua (2), állami (1), Bagyinka Tímea (1), Ugrimanók (1), Laky András (2), év fürdője (4)