Fördős Lilla szöcskeugrásokkal járja a világot

2019. január 10.
Fördős Lilla húszévesen vágott neki a nagy kalandnak, Amerikának mint atléta, ma, pedig a Világbankban közgazdasági elemzőként dolgozik.

– Egy ember életében több sorsfordító esemény is van, amely formálja. Az én világnézetemet alapvetően az határozza meg, hogy Magyarországon, Keszthelyen születtem. Mérföldkő volt az életutamban, amikor a pécsi jogi egyetemet hátrahagytam, és húszévesen az ismeretlenbe repültem. A személyiségemben az a keserűséggel teli esemény hagyott nyomot, amikor fiatal egyetemista koromban édesapám eltávozott. A karrieremben pedig az hozott nagy változást, amikor felvettek a nemzetközi kapcsolatok és gazdaságtudomány terén a világon a legjobbnak számító mesterképzésre a Johns Hopkins Egyetemre.

– Hogyan juthat el valaki Keszthelytől a Világbankig ilyen fiatalon?
– Nagycsaládban, három fiútestvér mellett nőttem fel. A sport és a mozgás szeretete végigkísérte a gyerekkorunkat. Nyolcévesen részt vettem egy környező iskoláknak tartott futóversenyen, és hatalmas fölénnyel győztem. A következő héten pedig már a gimnazistákkal a keszthelyi diákegyesületben edzettem. A fiatalkoromat az élsport: akarat, kitartás, alázat és lemondás jellemezte. Országos atlétikai versenyeket nyertem, többszörös korosztályos válogatott lettem. Az eredményeimre több amerikai egyetem is felfigyelt, és teljes sport- és tanulmányi ösztöndíjat ajánlott. A dél-karolinai Clemsont választottam. A sors azonban közbeszólt, és változtatnom kellett a céljaimon. Lesérültem, műteni kellett a lábam, s többszöri visszatérés után végül magam mögött kellett hagynom az addigi futóéletemet, fel kellett adnom önmagam. Nem volt könnyű időszak, de a pozitív szemlélet, a kitartás és a kíváncsiság túllendített ezen a holtponton.

– Büszke vagyok rá, hogy a clemsoni, majd a Johns Hopkins Egyetem befejezésekor magyar zászlóval a kezemben vehettem át a diplomáimat több ezer ember előtt. Dolgozhattam Washington D. C. és Európa egyik legnevesebb nonprofit szervezeténél, majd egy neves professzor mellett kutathattam a klímaváltozás emberjogi hatásait. A Világbank az első nagy munkám kapcsán Magyarországra küldött, és a Nemzetgazdasági Minisztérium égisze alatt országunk magán- és közszférájának a versenyképességén dolgozhattam. Nemrég a kezembe foghattam az ENSZ által kiadott kék diplomata-útlevelet, és a munkám révén bejárhattam a nem éppen veszélytelen Nigériát. Az idén Írország és Görögország az újabb kihívás. Amerre járok, igyekszem barátokat találni, és átadni nekik egy kicsit a magyar kultúrából.

– Tervezi-e, hogy hazaköltözik?
– Egyelőre nem adatott olyan lehetőség, amelyre igent mondtam volna. Ma már a világ annyira „pici” kezd lenni, hogy észre sem veszed, egyik nap Afrikában vagy, másnap Berlinben ébredsz, hétvégére pedig hazaugrasz Keszthelyre egy anyai ölelésre, és irány vissza Washington D. C.-be. Az egyik testvérem szokta mondani, hogy Lilla szöcskeugrásokkal járja a világot.

megosztás
hozzászólások
Stohl András (1), verklifesztivál (3), Bródy János (1), Festetics kastély (135), parkoló (4), újév (6), pedagógus (6), néptánc (4), keresztény (2), Év szállása (1), hazassag (6), gyermekfelügyelő (1), jég (5), Keszthelyi Yacht Kikötő (49), ország torta (1), gyász (1), Ollári Barbara (1), drogmentes (1), Centrál Színház (1), zeneszerző (1), webmark (2), zene (23), Major Veronika (5), Joós Attila (1), Monitor Extra (21), mellrák (1), keszthelyi kilometerek (76), farsang (2), Balaton átúszás (5), menekült (1), balatongyorok jazz (23), Balaton (1150), hévízi kifolyó (2), Bóka György (2), keszthelyi nyari jatekok (54), karrier (1), közmunka (1), augusztus 20. (5), múzeumok éjszakája (4), jogszabály (1), Liszkay (2), Telecom (2), országgyűlési képviselő (33), kalendarium (831), diák (4), retro (1), cselgáncs (1), Nagy Angelika (1), menetrend (3), Z. Karvalics László (1)