Fókuszban az orosz turisták

2013. május 16.
A nyugati országrészben örvendetes módon, dinamikusan nő az orosz ajkú vendégek száma. Köszönhető ez egyrészt a terület kedvező idegenforgalmi adottságainak – Balaton és Hévíz közelsége -, másrészt a közvetlen repülőjáratok megindulásának Sármelléken.

A remek lehetőség azonban komoly nehézség elé állítja a környék vendéglátóit: az orosz nyelvtől az utóbbi években tapasztalható érdemtelen elfordulás miatt, csak kevesen értenek szót a jól fizető moszkvai és pétervári vendégekkel. A lehetséges megoldásról beszélgettünk a Dr. Fresli Mihály egyetemi docenssel a Nyugat-magyarországi Egyetem Szláv Filológiai Intézetének oktatójával.

Mennyire időszerű és divatos dolog ma oroszul tanulni?
- Oroszul beszélni mindig is rendkívül izgalmas és hasznos dolog volt, gondoljunk csupán arra a gazdasági szempontból nem mellékes körülményre, hogy ez – még a legszerényebb számítások szerint is – egy 150-200 milliós piac, és akkor még nem is számoltuk hozzá a volt szovjet tagköztársaságokat, ahol az orosz gyakorlatilag a leggyakrabban használt nyelv.
    
Miért célszerű megtanulni egy olyan nehéz nyelvet, mint az orosz, amikor a kereskedelemben az angol egyeduralkodó a világon?
- Érdemes leszámolni néhány általánosan elfogadott tévképzettel a kérdéssel kapcsolatban. Egyrészt, az orosz valóban nem könnyű nyelv, ám ha valaki a keleti nyelvek iránt érdeklődik, még mindig jóval könnyebb elsajátítani, mint a kínait. Másrészt, él az a – és ilyen értelemben a legkárosabb - tévképzet a köztudatban, hogy az oroszajkú emberek beszélnek angolul. Még ha figyelmen kívül hagyjuk azt a szempontot, hogy mindenkit illik megszólítani az anyanyelvén, akkor is az a realitás – és ezt saját tapasztalatommal megerősíthetem –, hogy az átlag orosz – vagyis akikkel turistaként találkozhatunk Magyarországon – kizárólag az anyanyelvén beszél, de minimum elvárja, hogy azon szólítsuk meg. A vendéglátásban általunk nyújtott szolgáltatásokért pedig ő fizet.
 
Tapasztalható-e valamilyen pozitív elmozdulás az orosz iránt érdeklődők számában az egyetemen?
- Ez egy izgalmas kérdés. Az, hogy sikerül lassan leszámolnunk a gazdasági szempontokat nélkülöző értelmetlen elfordulással, érezhető. Ebben az értelemben nem maradunk el érdemben a többi nyelvszaktól. A hallgatók azonban mind inkább az „alkalmazott” nyelvtudásra kíváncsiak. Tekintetbe véve a jelentősen megnövekedetett idegenforgalmi érdeklődést és a gazdasági nyitást kelet felé, Szombathelyen a Szláv Filológiai Intézetben a már működő orosz szak mellett kidolgoztunk egy új szakot, amire olyan diplomások jelentkezhetnek, akik az oroszt a mindennapi munkájuk során kívánják használni. A képzés során két év alatt olyan szaknyelvvel ismerkedhetnek meg az érdeklődők – második évben idegenforgalmi, gazdasági, élelmiszeripari és energetikai szakirányon –, ami hozzásegíti őket az oroszajkú vendégekkel és üzleti partnerekkel való kapcsolattartáshoz. Az ősztől induló szakra az érdeklődés miatt meghosszabbítottuk a jelentkezési határidőt május 31-ig, de nyári pótfelvételiben is gondolkodunk. Tervezzük ezen kívül – tanfolyami jelleggel – azok számára is elérhetővé tenni a lehetőséget, akinek még nincs diplomájuk, ám napi munkavégzésük során találkoznak orosz vendégekkel – gondoljunk itt a pincérekre, recepciósokra, fodrászokra, az egészségturizmusban dolgozókra.

A mai nehéz gazdasági helyzetben valóban érdemes ilyen dolgokba invesztálni?
- Amennyiben valaki jól akar keresni akkor, egyértelműen igen. Gondoljunk bele abba, hogy a hozzánk érkező oroszok – a sajtóhírekben ezer fő feletti foglalásról hallani a nyári szezonban – zömében a felső középosztályhoz tartoznak, így esetükben egy külföldi nyaralás során felmerülő egyéb költségek – fodrász, kirándulás, sport, minőségi étkezés – egyáltalán nem jelent gondot. Adott egy jól fizető vendégkör, és adott egy a vendéglátók által biztosított kínálat. A paradox helyzet abban áll, hogy az oroszok egyszerűen nem tudják érdemben elmondani, hogy mit szeretnének: képtelenek vagyunk nyelvileg kommunikálni velük, illetve az ő kulturális igényeiknek megfelelő programkínálatot összeállítani, ami valljuk be azért lényegesen különbözik a német és osztrák vendégek elvárásaitól.  
Összességében egy igen jól jövedelmező lehetőség van az orrunk előtt, amit a nyelvi és kulturális hiányosságok miatt, egyelőre nem tudunk hatékonyan kiaknázni.

További információ a freslim@btk.nyme.hu email címen kapható.

megosztás
hozzászólások
gyermekfelügyelő (1), szunyog (3), család (1), jog (3), gyermek (12), Taliándörögd (1), környezetvédelem (2), költészet napja (2), tranzakciós díj (1), Bock Bisztró Balaton (16), C+ fesztivál (1), kormánymegbízott (1), egyház (2), balatongyorok jazz (23), Ekmann László (1), jégpálya (4), sportlövő (2), Gyertyánági Endre (1), gazdasag (363), táska (1), Márki Péter (1), keszthely (4040), traffipax (4), pálinka (2), ellazulás (1), Hanse (2), autizmus (2), keszthely foter (201), Pura Vida Port (1), vízkereszt (1), sport (1085), Magyarország szépe (1), Rézsó Tamás (6), regisztráció (1), matolcsy gyorgy (1), GESZ (11), pszichoterápia (1), sofőrszolgálat (1), regatta (2), Gyarmati Noémi (1), humanitárius település (1), fájdalommentes (3), idegenforgalmi adó (1), Ifi Ferenc (1), Révai Gábor (1), tűzijáték (1), országgyűlési képviselőjelölt (11), antsz (15), cigaretta (13), Polgár Zsolt (1)