Elektromos busz Keszthelyre, 5 milliárd a Hévíz-Balaton Airportnak

2015. november 12.
A 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklusban több mint 300 milliárd forint jut a balatoni térség fejlesztésére. A kormánydöntésről a kabinet, valamint a kiemelt üdülőkörzet országgyűlési képviselői együtt tartottak sajtótájékoztatót.



Történelmi jelentőségű pillanatnak számít a Balaton életében, hogy forrást is rendeltek az üdülőrégió stratégiai céljainak megvalósításához, amire a rendszerváltás óta nem volt példa - mondta Bóka István, a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) elnöke Balatonfüreden.

Vitályos Eszter, az európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár úgy fogalmazott, soha ekkora nagyságú forrással nem gazdálkodhatott még az üdülőövezet, mint most. A régió olyan régi álmai valósulhatnak meg, mint a balatoni körvasút, a bringaút fejlesztése, a Sió-zsilip és a Sió-csatorna rekonstrukciója, vagy az aktív turizmus széleskörű fejlesztése, és olyan fontos beruházások valósulhatnak meg, amelyek helyzetbe hozzák a vállalkozásokat - tette hozzá.

Manninger Jenő Zala megye fejlesztési biztosa arról beszélt, hogy a Balaton fejlesztése azért is szükséges, mert a második legnagyobb turisztikai célpont az országban a főváros után. Fontosnak ítélte, hogy a meghatározott célok megvalósítása lehetőséget teremt a minőségi turizmus feltételeinek megteremtésére, fizetőképes vendégkört vonzva a Balatonhoz.

Móring József Attila Somogy megye fejlesztési biztosa kiemelte a Budapest-Nagykanizsa vasútvonalon, a Szántód-Kőröshegy és Balatonszentgyörgy közötti szakaszon folytatódó 44 milliárd forintos felújítási munkát, valamint azt, hogy megújulhat a Fonyód-Kaposvár közötti vasútvonal is. Sor kerülhet a balatonfenyvesi kisvasút felújítására és bővítése, tovább a második balatoni kompjárat beindítására Fonyód és Badacsony között. Kistelepüléseket összekötő utak épülhetnek meg, a munkahelyek és turisztikai attrakciók elérhetőségét jobbá téve - tette hozzá.

Witzmann Mihály (Fidesz-KDNP) országgyűlési képviselő közölte, a korábbi uniós fejlesztési ciklus legnagyobb hibája az volt a Balaton-régió számára, hogy hiányzott a célok komplexitása, ezért egymástól elkülönült fejlesztések jöttek létre. Az előző uniós ciklusban, valamennyi önkormányzati, vállalkozói és civil támogatást is beleértve, összesen 230 milliárd forint jutott a fejlesztésekre. Ehhez képest nagy előrelépés a komplex stratégia, és a több mint 300 milliárd forintos keret. Hangsúlyozta, ebből 25 milliárd forintot a kormány biztosít. Kiemelte, hogy Siófok térségben is régóta várt fejlesztések valósulhatnak meg. A vasútfelújítás folytatása mellett megtörténhet Kereki vár teljes rekonstrukciója 375 millió forintból.
Kifejtette, a balatoni fejlesztések egyik legnagyobb tétele a Sió-csatorna meder-rehabilitációja, a Sió-zsilip átépítése lesz, amire mintegy 12 milliárd forint jut. Megjelenhetnek az elektromos buszok Siófokon, Balatonfüreden és Keszthelyen, több mint 25 milliárd fordítható a vállalkozások támogatására a kis- és középvállalkozói szektorban, a balatoni hajózási társaság pedig 2 milliárd forintot költhet a hajóflottája megújítására, és 2 milliárdot kikötőépítésre.

Kovács Zoltán Veszprém megye fejlesztési biztosa emlékeztetett arra, hogy hosszas egyeztető munka előzte meg a kormánydöntést, amely meghatározza az üdülőrégió fejlesztési irányait, a tó körüli 3 megye beruházásait összehangolva. Beszámolt arról is, hogy a megyei kormányzatok által gondozott területi operatív programokból is jut a Balatonra. Veszprém megyében például a 45,1 milliárd forintos forrásból 13 milliárd fordítható a tó északi partjára.

Kontrát Károly (Fidesz) országgyűlési képviselő kifejtette, 180 település tartozik a kiemelt üdülőkörzethez, amelynek életében új fejezet kezdődik. Kiemelten fontosnak ítélte a kikötő-, a kerékpárút fejlesztéseket, a kulturális és természeti értékek megóvását, a helyi piacok, a kézműves vállalkozások, a szőlő- és bortermelők támogatását, illetve egyes kistelepülések szennyvízkezelés programjainak megvalósítását. A cél az, hogy 2020-ra a balatoni legyen az unió legbiztonságosabb üdülőkörzete - fogalmazott.

Hévíz is profitál ebben a fejlesztési ciklusban: a Hévíz-Balaton Airport és a kapcsolódó sármellék-zalavári iparterületek fejlesztése projektre 5 milliárd forintot, a Hévízi-tó átfogó tóvédelmi programjának megvalósítására 1,5 milliárd forintot irányoztak elő. MTI/monitormagazin

megosztás
hozzászólások
korábbi híreink
vendeglátás (6), nyár (1), Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (1), Pálfi László (1), nyugdíjas (2), egyetem (188), antsz (15), férfi (1), influenza (2), HUSZ (7), iskola (338), e-kereskedelem (1), Pampetrics György (21), Keszthelyi Kiscápák (6), Fejér György Városi Könyvtár (52), betegség (12), Naszádos Péter (12), Lisa (35), kábítószer (9), étrend (4), taverna (25), Bibó Gimnázium (1), regisztráció (1), Kocsis László (1), Kvarda Attila (25), Hévíz gyógyfürdő (112), Tata (1), spinning (2), konyha (1), előadás (14), jaras (36), oktatas (347), néptánc (4), jogosítvány (1), vendégéjszaka (2), Cséby Géza (5), Bagyinka Tímea (1), közmunka (1), traffipaxrendszer (1), Liszkay (2), uszoda (9), mav (25), Golfclub Imperial Balaton (2), munka törvénykönyve (1), dohany (15), pszichoterápia (1), Kovács Ernő (1), Zalai Kutyasuli (1), ellazulás (1), internet (20)