„Együtt sírunk, együtt nevetünk a tóval”

2015. október 28.
Már több alkalommal is írtunk arról, hogy az egyedülálló Hévízi-tó amellett, hogy segíti a gyógyulni vágyókat, egy érzékeny ökoszisztéma, amely nagy odafigyelést igényel. Tóth György hidrogeológus, tudományos főmunkatárs, a Hévízi-tó Alapítvány, teljes nevén a „Hévízi-tó és Felszín Alatti Vízgyűjtő Területének Környezetvédelme” Alapítvány kuratóriumi elnöke a szervezet létrehozásáról, tagjairól, mindennapjairól, tevékenységéről beszélt lapunknak.



A nyolcvanas évek végére a Nyirád melletti bauxitbánya víztermelései elapasztották az általa érintett középhegységi részeken a karsztforrásokat. Egyedül a Hévízi-tó maradt fenn csökkent vízhozammal, még a Tapolca tavas barlangját tápláló források is kiszáradtak. A nyirádi termelés leállításával egy időben a Magyar Alumíniumipari Tröszt és az Állami Gyógyfürdőkórház létrehozott egy alapítványt, amely monitorozza a Hévízi-tó vizében és közvetlen környezetében végbemenő változásokat. A szervezet független az alapítóktól, független a pártoktól, a kuratórium tagjai pedig önkéntes munkát végeznek. Nemcsak a tó, hanem tágabb térsége is vizsgálat alá esik, és a cél, hogy a szervezet erre a térségre adjon olyan értelmezést a monitoringrendszer alapján, amely a tó regenerálódását és védelmét szolgálja. Huszonhat éve folyamatosan működik a rendszer, ez az országban egyedülálló eredmény. Az alapítvány kuratóriumában természetvédelemben, gyógyászatban és hidrogeológiában jártas szakemberek ülnek: Selyem Anikó a Balaton-felvidéki Nemzeti Parktól, Tahy Ágnes az Országos Vízügyi Főigazgatóságtól, Székely Edgár a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóságtól, Moll Károly, a neves Moll Károly fia, valamint Tóth György a Magyar Földtani és Geofizikai Intézettől. Az alapítvány feladata a tó egészségügyi, természeti tényezőinek felmérése, regisztrálása és az ezzel kapcsolatos kutató munkák támogatása. E felmérésekre is építve készült el az a vízgazdálkodási rend, amely megakadályozza, hogy a térségi kutas kitermelések miatt veszélybe kerüljön a tó hő- és vízhozama. Ez a jó gazdálkodási gyakorlat az unió vízkeretirányelve mentén készült el 2009-ben, és 2011-ben lépett érvénybe. Az anyag a nemzetközi szakirodalomba is bekerült mint követendő példa.

A Hévízi-tó élő rendszer, amelyet kettős céllal használnak: egyrészt a természet a maga ökoszisztémás szolgáltatásaira, másrészt a kórház gyógyászati céllal. A kettő szimbiózisa mindennapos kontrollt igényel, ezért van a környezetvédelmi részleg.
– Két éve a víz világnapján tartottunk egy konzultációt, ahol a kórházzal közösen beszámoltunk arról, mit csináltunk a tó védelmében, s feltettük a meghívott civil szervezeteknek is ezt a kérdést. A második évben bevontuk a hatóságokat is. Az idén terveink szerint a tavat vagy a tavat tápláló termális karsztvizeket kutakkal használó szállodák, wellnessközpontok kapnak meghívást – mondta a szakember. – Mivel a víz minősége és mennyisége minden beavatkozás hatására megváltozik, az egyensúly fenntartásához csak összehangoltan és meggondoltan szabad a rendszerbe nyúlni. Ha például egy vállalkozó új kút fúrásával vagy a meglévő kútja felhasználásával többet akar termelni, az a többi vállalkozónak kellemetlenséget okozhat, a tónál pedig nemkívánatos hozam- vagy hőmérséklet-csökkenést eredményezhet. Meg kell értetnünk, hogy kölcsönös érdek a korlátozás. A jövő évben az érintett önkormányzatokat is meghívjuk a konzultációra.
– Az előző másfél évben felújított monitoringrendszernek köszönhetően minden lényeges változást nyomon lehet követni, félóránként érkeznek az adatok online. A térségben lévő termálvíztermelőknek a már említett új karsztvíz-gazdálkodási rend előírja a termeléseikkel kapcsolatos mérési adatok távjelzős jelentését. Nagyon fontos, hogy az új vízgazdálkodás elemeként ezzel minden szereplőnek ily módon is hozzáférhetővé kell tennie a termelési adatait. Így nemcsak a hatóságok, hanem a termálvizet termelő vagy használó többi szereplők is megfelelően tájékozottak lehetnek.
A klímaváltozásról Tóth György elmondta: az extrém meleg nem okoz nagyobb gondot a Hévízi-tó karsztvízrendszerében, a hirtelen lehulló, extrém mennyiségű csapadékok pedig inkább segítették, felgyorsították a korábban lesüllyedt karsztvízszintek helyreállását és a leszáradt források újraindulását, helyreállítva a sérüléseket.
– Ebben az évben a tó vízhozama stabilan a másodpercenkénti 400 liter körül mozgott, sőt felment 450-re is. 1983-ig nem voltak pontos mérések, utólagos becsléseink szerint 500 l/s körül, esetenként kicsit felette volt a vízhozam. Most egy tóhoz közeli és egy távoli figyelőkút eredményeinek, valamint a tó kifolyójánál elhelyezett műszer adatainak összevetésével a hozam megfelelő pontossággal és ellenőrzöttséggel észlelhető. Ez azért fontos, mert az új vízgazdálkodási rend talán legfontosabb előírása kapcsolódik a hozamadatok alakulásához. Az alsó intézkedési határt két egymás utáni évben tartósan előforduló 390 l/s vízhozam jelenti. Ez esetben a tavat tápláló termálvizeket fúrt kúttal használóknak a termelésüket 10 százalékkal csökkenteniük kell. Ez nem sok, a tó szempontjából csupán egy százalék, de ezáltal is érthetővé lehet tenni, hogy a tó védelme közös érdek. Együtt sírunk, együtt nevetünk a tóval. Nemrég volt egy ilyen időszak, intézkedésre azonban nem volt szükség, mert magától megindult a Hévízi-tó regenerálódása – zárta szavait a kuratórium elnöke.

megosztás
hozzászólások
katona (1), Bálint NatáLia (2), kulfold (245), Bock Bisztró Balaton (16), humanitárius település (1), triatlon (13), SzezOn bevásárló közösség (1), hotel mirage (1), VeszprémFest (1), Nagykanizsa (1), díj (4), police (513), Joós Adél (1), Czigány Sándor (2), Ferenc pápa (1), unicef (1), Intersport (1), tornádó (1), Fehér szalag (1), georgikon dse (7), vitorlásverseny (30), halál (42), Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (1), munkanelkuli (2), keszthely foter (201), felveteli (29), tavaszi szél vizet áraszt (1), alternatív gyógymód (1), tispol (3), Papp Gabor (227), kormánymegbízott (1), Balaton-part (10), balatongyorok jazz (23), koraszülött (1), betegség (12), Balatoni Kör (2), diploma (4), keprol kepre (7), gyermek (12), KFT (1), tiltakozás (1), étterem (11), csillaghullás (2), gyümölcs (2), Zala Megyei Közgyűlés (3), monitormagazin (107), konyvtar (103), uszoda (9), parkolás (8), szerencsejatek (630)