Egyre kevesebb boltban költünk egyre többet

2018. április 18.
Az utóbbi években sok nehézséggel kellett szembe nézniük a hazai élelmiszer és nem élelmiszer jellegű boltoknak (vasárnapi zárva tartás, bérek gyors növekedése, nemzeti dohányboltok létrejötte, online pénztárgépek).

Ezzel magyarázható, hogy míg 2010-ben a boltok száma 142 ezer volt, addig 2016-ra már csak 131 ezer maradt. Vagyis 6 év alatt 11 ezer bolt, a boltok közel 8%-a szűnt meg úgy, hogy közben a Nemzeti Dohánybolt hálózat is kiépült (közel 6000 bolttal).

Az élelmiszer és a nem élelmiszer jellegű boltok száma hasonló mértékben, 7-8%-kal csökkent 2010 és 2016 között. Ugyanakkor a bolt szám-csökkenés nem volt egyenletes a különböző településeken.

Ezer lakosra vetítve 363 településen több mint 5 bolt, 978 településen 1-5 bolt szűnt meg, míg 1247 településen stagnált a boltok száma.
Ugyanakkor 505 településen 5-nél kevesebbel, 60 település esetében kimagaslóan, 5-nél többel nőtt az üzlethelyiségek száma ezer főre vetítve.

Budapest sem maradt ki a változásokból. 10 kerületben stagnált, 3 kerületben 5 bolttal nőtt, míg 9 kerületben 1-5 egységgel csökkent az ezer főre jutó boltszám. Az VIII. kerületben volt a legerősebb a fogyás, ahol 6 egységgel mérséklődött az üzlethelyiségek száma ezer főre vetítve.

A Balaton környékén található települések, nem meglepő módon, a legjobban ellátottak boltokkal, azonban a szezonalitás miatt az itt lévő üzlethelyiségek nagy része valószínűleg csak nyáron üzemel. 

Budapesten a belső kerületek a legjobban ellátottak, kiemelten a IX. kerület, ahol 68 bolt jut ezer főre.

Az üzlethelyiség nélküli települések az ország nyugati és észak-keleti részén találhatóak.

Az adatokból jól látható, hogy Nyugat-és Dél-Dunántúl, jellemzően aprófalvas településein csökkent erőteljesen a boltszám, miközben az ott lévő, nagyobb települések egy részén bővült az üzlethelyiségek száma, vagyis a koncentráltság erősödött. Ugyanez mondható el Észak-és Észak-Kelet Magyarország településeiről is.

Észak-Dunántúl, Budapest vonzáskörzete és a Duna vonalába eső települések inkább haszonélvezői voltak a folyamatnak, hiszen itt a boltszám enyhén nőtt, vagy stagnált.

Megvizsgáltuk,  hogy  a települési  vásárlóerőnek (települési  teljes  jövedelem)  volt-e  hatása  az üzlethelyiségek számának csökkenésére. A településeket vásárlóerő százalékos változása alapján csoportosítottuk és megvizsgáltuk, hogy ezen csoportokban hogyan alakult a boltok száma. 20% feletti nominális vásárlóerő növekedés esetén csak 7% körüli, míg 0-20% közötti vásárlóerő emelkedés esetén erőteljesebb, 12% volt a boltszám csökkenése. Azonban azon településeknél, melyek nominális vásárlóereje csökkent vagy stagnált, átlagosan 40%-kal esett vissza az üzlethelyiségek száma.
GKI GAZDASÁGKUTATÓ ZRT.

megosztás
hozzászólások
korábbi híreink
Radnóti Miklós (1), könyv (1), lotus (1), ARC (1), Bringatanya (1), polgármester (153), Astellas-díj (2), betegség (12), proa (1), Ugrimanók (1), áruház (1), Zala Volán (1), verkli (5), Főzzünk játszva (2), hirdetés (1), skandinav lotto (81), e-kereskedelem (1), miniszterelnök (2), vitorlázás (36), luxor (99), Balaton átúszás (5), Egészségfejlesztési Iroda (1), keresztény (2), minisztérium (7), Télikert (5), csapadék (1), országgyűlési képviselőjelölt (11), tartozás (1), érettségi megoldás (5), szex (9), Happy Dixieland Band (8), néptánc (4), Joós Attila (1), Tál Zoltán (2), Szőcs Tamás (1), KRAFT (5), pedagógus (6), Balatonfüred (2), orvos (22), Sáringer-Kenyeres Tamás (5), Tóth Xénia (6), Palásthy Bese (2), 1956 (1), meiszner kati (16), Udvaros Dorottya (1), Balaton (1146), felmondás (1), Balatoni Hajózási Zrt (4), Bátortábor (1), Komoróczi Lajos (3)