Egy legenda vége? - Gazdasági fejlettség és fejlesztés a Balatonnál

2016. augusztus 25.
A Balaton Régióra még ma is sokan gondolnak úgy, hogy az az ország gazdaságilag egyik legfejlettebb területe. Ehhez képest a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (BKÜ) területén mért egy lakosra jutó Települési Gazdasági Erő (TGE) az országos átlaghoz képest fokozatosan csökkenő mértékű, ami a Balaton térségének fokozatos gazdasági pozícióvesztését jelenti. 2013-ban az egy lakosra jutó országos átlagnak már csak alig 80%-át érte el a régió gazdasági ereje.



A Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) a Balaton 2007-2020 közötti időszakra szóló, Hosszútávú Területfejlesztési Koncepciója elfogadásával egy időben döntött arról is, hogy az üdülőkörzetre vonatkozóan rendszeres fejlesztési monitoring elemzések készüljenek. A legfontosabb gazdasági, társadalmi, környezeti és infrastruktúra indikátorok alapján elkészülő mérések célja, hogy az üdülőkörzetben zajló jelenségekről valós információkat tárjanak a döntéshozók elé.

A területi statisztikai vizsgálatok visszatérő problémája a települések, kistérségek, járások gazdasági teljesítményének időben és térben összehasonlítható módon való, sztenderdizálható becslése.  A gazdasági teljesítmény általánosan elfogadott mérőszámát, a GDP-t ugyanis – módszertani okokból – mindössze megyei szinten számítja ki és közli hivatalosan is a KSH. Így tehát olyan gazdasági indikátorokra volt szükség, amelyek jól ragadják meg és írják le a települések gazdasági helyzetét és a települések egymáshoz képesti fejlettségi viszonyait. A kutatók három ilyen indikátort találtak alkalmasnak a vizsgálathoz: a gazdasági szervezetek 1000 lakosra jutó száma; az egy laksora jutó személyi jövedelemadó-alap; a helyi adók egy lakosra jutó mértéke. Ezekkel az arányszámokkal a megye GDP-volumene már visszaosztható települési szintre. Ezt nevezzük „Települési Gazdasági Erőnek”, illetve így minden település esetében kapunk egy kvázi egy lakosra jutó értéket is.

A Települési Gazdasági Erő (TGE) adatsora évek között viszonylag nagy ingadozásokat képes mutatni, mivel egy-egy nagyobb, de csak időszakosan érvényesülő beruházás (pl. útépítés), vagy vállalkozás-alapítási, befektetési hullám jelentősen megemelheti az adott évre becsült adatot. Ezért a TGE-adatsor inkább csak a relatív fejlettségi viszonyok összehasonlítására alkalmas módszertan, a következőkben is erre fogjuk csak használni.

A lent látható grafikon azt mutatja be Balaton Régió becsült gazdasági teljesítménye minként aránylik az országos folyamatokhoz. Az ábra külön feltünteti a part menti és a nem parti településeket is:


Jól látszik az ábrán, hogy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet a kilencvenes évek közepén még magasabb fejlettségi szinten állt, mint az országos átlag, majd fokozatosan pozíciókat vesztett, és 2002 környékén tartósan is az országos átlag alá süllyedt a BKÜ átlagos fejlettségi szintje.
Azaz: a BKÜ gazdasági növekedése rendre elmaradt az országos növekedési átlagtól. Ez a folyamat azóta is tart, 2013-ban az egy lakosra jutó országos átlagnak már csak alig 80%-át érte el. Egyelőre nem látszik trendforduló sem, a BKÜ folyamatosan veszít relatív fejlettségi pozíciójából.
       
Ma mindössze két olyan megye van – Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom –, amelyek fejlettségi szintje országos átlag feletti, és növekedésük lépést is tud tartani az ország átlagos növekedésével. Az ország összes többi megyéje átlag alatt található, és egy részük folyamatosan pozíciókat is veszít.  Ha önálló megye lenne, a Balaton Régió ez utóbbi csoportba lenne besorolható, bár ilyen mértékű relatív pozícióvesztés, mint amit a BKÜ produkált, csak kivételes esetekben volt tapasztalható.
       
Érdemben árnyalja a képet, ha külön nézzük a BKÜ part menti, illetve parttól távolabbi településeit Ha a nem part menti, vagyis háttér településeket vizsgáljuk, esetükben azt látjuk, hogy átlagos fejlettségi szintjük alig-alig mutat mozgást a vizsgált hosszú idősor tekintetében. Ez azt jelenti, hogy e településkörnek a gazdasági növekedése nagyjából az országost követi évről-évre; nincs felzárkózás, de nincs leszakadás sem.
       
Annál döbbenetesebb a part menti települések pozíció vesztése. Az ő átlagos fejlettségi szintjük a kilencvenes évek közepén még az országos átlag másfélszeresét is elérte, de a folyamatos zuhanás eredményeképp e településkör átlagos fejlettségi szintje 2013-ra már az országos átlag alá került. A régió általános visszaesésében tehát a part menti települések lassú, az országos átlagot meg sem közelítő növekedése játssza a kulcsszerepet.
 
Pályázati források és támogatások a Balaton Régióban
Többször elhangzó vélemény volt, hogy az uniós fejlesztési pályázatok elbírálásánál a Balaton Régió települései előnyt éveztek. Nos, a BKÜ területét alkotó 180 település közül összesen 18 olyan település volt, ahol az elmúlt években a projekt megvalósulási helye szerint nem nyújtottak be pályázatot, tehát a régió települései valóban aktívan pályáztak.
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) és az Új Széchenyi Terv (ÚSzT) keretében 2007 és 2014. december 4-e között összesen 2718 projekt esetében ítéltek meg támogatást a BKÜ települései számára, amivel összesen mintegy 271 Mrd forint támogatásban részesültek. Ez azonban az országos összeg alig 2,62%-a, és ezzel a Balaton Régióban az egy főre (lakosra) számított támogatási összeg nem éri el az országos átlagot sem!
Forrás: hirbalaton.hu

 

megosztás
hozzászólások
korábbi híreink
riporter (1), túlsúlyos (3), Hotel Zenit (3), Amazon (3), családbarát (1), kisterseg (20), homoszexualis (1), bezárás (1), Jobbik (10), HUSZ (7), bíróság (8), munkanelkuli (2), repülőtér (20), Tour de Hongrie (1), gyógyfürdő (5), Hévíz SK női kézilabda csapata (1), migráns (3), olimpia (151), mobil (2), Eurostat (1), munkahely (8), marko peter (22), csapadék (1), ruha (2), rádió (1), hó (4), Semmelweis (1), Semmelweis Egyetem (1), husvet (14), VOLT fesztival (7), rendőr (3), Gyarmati Noémi (1), Zala Megyei Közgyűlés (3), SzezOn bevásárló közösség (1), Use Unused (1), Cserszegtomaj (123), kollégium (1), Kardos Gábor (6), vívás (1), Hanse (2), karnevál (1), kenyér (7), szavazas (9), Balatoni Szövetség (3), gyógytó (1), Bringatanya (1), Csángó Zsuzsa (1), pollen (3), Fejér György Városi Könyvtár (51), közétkeztetés (4)