Dixie-t játszani csak így érdemes!
‒ A gyermekkori élmények meghatározók a zenei fejlődés szempontjából. Az én döntő élményem egy dixie-koncert volt. Mérnök édesapám nagy rajongója volt a műfajnak, maga is hobbiszinten dobolt. Egyszer elvitt magával Szombathelyre egy Benkó Dixieland Band-koncertre. Ott és akkor eldőlt, klarinétozni szeretnék. A családom minden tagja játszott hangszeren, volt otthon zongoránk, voltak közös zenélések. Én a grazi zeneakadémián végeztem klasszikus zenészként. A dixie és a dzsessz az egyetemi éveim alatt került vissza az életembe.
‒ Zenész és zenész között is lehet óriási a különbség…
‒ Úgy érzem, nagyon fontos, hogy erről beszéljünk, és megvédjük a szakma presztízsét. A hetvenes-nyolcvanas évekig mindenhol élőzene volt, majd a nyolcvanas évek végén Magyarországra is megérkeztek azok a szintetizátorok, amelyek „kísérőautomatikával” voltak ellátva, és az egész zenekart helyettesítették. A flopik megjelenésével már akkordokat sem kellett lefogni a szintetizátoron, csak imitálni, mintha játszana az „előadó”. Ezek az emberek ugyanúgy zenésznek hirdették magukat, mint azok, akik alázattal, lemondással értek el sikereket. Na és persze költséghatékonyabbak is a megrendelő szempontjából. Pozitív tendenciaként azt tapasztalom, hogy kezd visszatérni a minőségi zene iránti igény, egyre több vendéglátóhelyen, fesztiválon keresik az élőben játszó zenekarokat. Ez nekem egyfajta kulturális misszió: száz százalékban élő, igényes, értékes zene közvetítése a közönségnek.
‒ Minden zenész vágya egy nagyszínpad. A Happy Dixieland Band hol tart az odavezető úton?
‒ A Happy Dixieland Band egy baráti társaság, amelynek tagjai szeretnek együtt lenni, egymással zenélni, bolondozni, a profi produkcióért pedig rendszeresen próbálunk, szervezünk, ötletelünk. A legnagyobb élmény zenekarban játszani. 2012 őszén Belgiumba kaptunk turnémeghívást. Nagy sikerű koncertet adtunk a Művészetek Palotájában Budapesten. 2014 júliusában részt vettünk a siófoki New Orleans-dzsesszfesztiválon, amely a tradicionális dzsesszélet legnagyobb hazai seregszemléje. Tavaly Hévíz nyerte el A magyar dal fővárosa kitüntető címet. A város együttesünket delegálta a rendezvény kapcsán egy, a Népligetben megtartott, a magyar dal napját beharangozó koncertre, ahol Presser Gábortól átvettük a magyar dal fővárosának járó „vándorviolinkulcsot” is. Az idén decemberben csapatunk képviseli régiónkat a MOM parkbeli dixielandfesztiválon. Hatalmas siker koronázta Farkas Gábor Gábriellel közös hévízi koncertünket, aki hazánk egyik szakmailag legkimagaslóbb előadója, szvingénekese. A régióban többé-kevésbé ismernek minket, de szeretnénk elérni, hogy a Happy Dixieland Band név országszerte ismerősen csengjen a műfajt kedvelők fülében. Fiatal zenekar vagyunk, a zenepiac nagyon telített. Még több koncert és hatékonyabb menedzsment kellene, hogy tovább tudjunk lépni. Tisztában vagyunk azzal is, hogy „vidékről” nehezebb, de mi már csak ilyen lokálpatrióták vagyunk.
► A Happy Dixieland Band az 1920‒30-as évek hangulatát idéző, héttagú formáció, amely 2011-ben alakult.
► A zenekar tagjai profi zenészek, akik a kitűnő zenei minőség mellett egyedi színpadi megjelenéssel, korhű ruhában szórakoztatják a közönséget.