„Az emberszerelés nem gyógyítás”

2016. február 24.
Adatneurotikus orvostársadalom, emberszerelő műhely, germanofób felfogás – akár egy új sci-fi mozi ajánlója is lehetne, a valóság azonban sokkal elszomorítóbb: ez a mai magyar egészségügy. Dr. Szutrély Péter szerint borítékolható volt a hanyatlás.


 

Az urológus, andrológus harminc évig dolgozott Németországban, 2007-ben költözött haza. Kinti munkásságáért 2008-ban Friedrich Kampelmann-aranyérmet kapott. A Hartmannbund független érdekvédelmi szervezet kitüntetését minden évben egy orvos kaphatja meg. Szutrély Péter állítja: ha ilyen mértékű marad a fiatal orvosok elvándorlása, néhány éven belül az utolsó lekapcsolhatja a villanyt.
 
– Egy társadalomnak vannak olyan működési területei, amelyek létfontosságúak, mint a klasszikus kamarai foglalkozások, a jogászkodás, az orvoslás. Ezek az emberek szabad foglalkozású létformát űznek, amelynek az a lényege, hogy nem helyettesíthetők. A társadalom bizalmába fogadja őket, rájuk bízza a szakmát, a szabályozást. Az ehhez rendelt szervezet a kamara, az a bizonyos Janus-arcú érdekképviselet, amelynek feladata, hogy az állam érdekeit az orvosokkal szemben, az orvosok érdekeit az állammal szemben érvényesítse. Így valósítható meg a független szakmaiság. Ha a kamarát hatóságok (vagyis politikafüggő intézmények) alá rendelik, nem lehet autonóm többé. Ma a magyar gyógyítás a politikának teljes mértékben kiszolgáltatott, és mint ilyen, csupán emberszerelő műhely. A magyar orvostársadalom germanofób, inkább az angol rendszert citálja, holott a központi államosított egészségügyi ellátás már húsz éve sem volt követendő példa. A német vagy az osztrák elképzelés ellenben bizonyítottan működőképes. Érdekes módon az elmúlt évtizedek alatt komoly politikai törekvés arra, hogy felszámolják a kamarai rendszert, sosem jelentkezett. Tudható, hogy értelmetlen lenne.   

– A média attól hangos, hogy sikerült megállítani az orvosok elvándorlását.
– Ez nem valószínű. Ma a négy nagynevű orvosi egyetem évente nagyjából ezer orvost bocsát ki. Becslések szerint ezeknek a hatvan, a tapasztalatok szerint azonban csaknem a száz százaléka külföldön képzeli el a jövőt. Ha ilyen ütemben folytatódik az orvosok, ápolók, nővérek elvándorlása, három év múlva az utolsó embernek le kell kapcsolnia a villanyt. Még nagyobb baj, hogy azok, akik a betegségügybe kerülnek, nem vérbeli gyógyítók. Tudják az alapismereteket, de nem tudják, mi a medicina. A fizikális vizsgálattal felállított diagnózis és a beteggel való kommunikáció eltűnt. Adatneurózis uralja az orvostársadalmat, megjavítják a laborértékeket, kiszerelik-megszerelik a képalkotó eljárás során látott valamit. A leírt leletek zömmel szövegismétlések. A zárójelentésekből nem követhető az orvos egyedi gondolkodása betege felől. Az értelmetlen kódok között kibogozhatatlan még a dátum is. Pedig milyen fontos az is!

– Beszéljünk a Turul Orvosklub Egyesületről.
– Ez a keszthelyi kis klub a zalaszántói Turul vendéglőben alakult a kilencvenes évek közepe táján. A házi- és a kórházi orvosok a könyékről összeültek az étteremben tudományos előadások és eszmecserék céljából. Minden stimmelt: a társaság jó hangulatú volt és vidám, a pacal kiváló… Érdekes dolgok hangzottak el. Ha tehettem, mindig részt vettem kintről is az összejöveteleken. A tagság nagy része többször is járt nálunk, megismerhette Solingen, ezen keresztül Németország ellátási rendszerét.

– Kanyarodjunk vissza oda, hogy mégis mi lesz, ha a fiatal orvosok elmennek, az öregek meg kiszállnak a rendszerből.
– A probléma nem csupán számszaki. Ha egy frissen végzett orvos megáll a beteg ágya mellett, nem tud semmit hatévnyi tanulás után, tovább kell őt tanítani, nevelni. Nemcsak azt kell megmondani, hogy hogyan kell megszúrni a beteget, hogyan kell egy eszközt használni, hanem azt is, hogy a medicinához bizonyos intuíció is tartozik és tartás. Az orvosi egyéniség szerepmintája a fiatal kolléga legfontosabb „tananyaga”. Ha Kudász József, a szívklinika egykori igazgatója belépett egy kórterembe a beteghez, akkor oda be volt lépve. Pillanatok alatt épült fel a személyközi kapcsolatrendszer, ami nélkül nincs gyógyítás, hiszen minden technikai csoda ellenére jó felében finom lelki művészet marad.

megosztás
hozzászólások
korábbi híreink
utazas (15), jótékonyság (3), gyógyítás (2), munka (11), VeszprémFest (1), táska (1), Tóth Csaba (3), Horvath Terez jegyzo (29), szolárium (1), Donkó Imre (1), alternatív gyógymód (1), Silver fitness (1), Kardos Gábor (6), punkosdi regatta (9), KRAFT (5), cselgáncs (1), paleo-ketogén (4), Balaton (1156), helikon (41), diákolimpia (1), olimpia (152), Nagy Bálint (8), Lidl (1), ló (1), erdő (2), képviselő-testület (37), egeszsegugy (266), riporter (1), Suba Alexandra (1), Ékszertáska (2), Golfclub Imperial Balaton (2), tűzoltó (32), Együtt (1), Bóka István (1), szerelem (1), jovedelem (2), Keszthelyi Egyesített Szociális Intézmény (2), Ekmann László (1), Széll Tamás (1), Bartha Gábor (34), power-bank (1), Németh Gábor (1), állatorvos (1), Szőcs Tamás (1), Fodor Edith (3), Krepsz-Kapai Bernadett (1), strand (20), Biró Lajos (1), Bedő Beáta (10), év fürdője (4)