Az ajándékozás nem abban az egy estében rejlik!
– Amikor felállítjuk a karácsonyfát a Vajda-gimnázium előtt, akkor az egy jel. Arra figyelmeztet bennünket, hogy készülünk a karácsonyra. A rohanó világban megállunk egy pillanatra a karácsonyfa előtt vagy a városi betlehemnél, és arra gondolunk, hogy nemcsak dolgozunk, hanem készülünk az ünnepre lelkileg is. Így a szívünkben is ünneplünk.
– Az advent alatt, mialatt várakozunk az ünnepre, kitakaríthatjuk a lelkünket, kibékülhetünk a haragosainkkal, az elvált házaspárok szóba állhatnak egymással, közeledhetnek. A gyerekek ajándékozása ne egymásra licitálás legyen, hanem az, hogy apa és anya összemelegedtek, szeretik egymást. Ez többet fog jelenteni minden másnál. A gyermek a lelke mélyén attól lesz igazán boldog, hogy figyelünk egymásra, közeledünk egymás felé. Ez az igazi ajándék, az egymásra való figyelem és a szeretet, amely nem egyetlen estében rejlik.
Hatalmas ajándék az ünnep
– Boldog vagyok, hogy Zala lakossága erre figyel, még akkor is, ha fárasztó a munka, sok a probléma. Vegyük meg azt a négy gyertyát, vagy készítsünk magunk adventi koszorút, tegyük ki a csillagot vagy bármilyen díszt az ablakunkba. Bármennyire közömbös is ez a világ, a szakrális világot nem tudja kiszakítani a karácsonyi ünnepkörből egy közép-európai ember, mert szerencsére mi még gyökeresen benne élünk a keresztény világban, ragaszkodunk a keresztény ünnepekhez, akkor is, ha tagadjuk. Ezeket a szimbólumokat remélhetőleg mi még megtöltjük tartalommal.
– A legdrágább és legértékesebb ajándék az, hogy időt adott nekünk Isten, amíg közénk lépett Isten fia, Jézus. Az advent legyen felkészülés, mind a huszonnégy napja, mert a karácsony átrohan rajtunk. Az idő is egy ajándék, mert időt szakítunk arra, hogy meghallgassuk a másikat, figyeljünk rá, megálljuk egy pillanatra, és elgondolkodjunk, hol is tartunk, hová is tartunk.
– Ez rám is vonatkozik. Sokan a Fő téren átrohanó plébánosként látnak nap mint nap. Ez az időszak nekem is egy üzenet, hogy lassítsam le a lépteimet, és figyeljek a karácsonyfa díszeire, a rám köszönő diákokra.
A gyűjtéssel valami jót tehetünk
– Immár hagyományosan minden évben adventi hangversenyen gyűjtünk a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak, amely a rászorulókat támogatja. Az idén december 17-én héttől tartjuk a koncertet a plébániatemplomban. Tavaly év végén 400 csomagot osztott ki a helyi segélyszervezet. Örülök annak, hogy a híveink szociális érzékenységűek, segítenek, ahol tudnak, nagylelkűen adakoznak. Azt érezzük, hogy a gyűjtéssel valami jót tehetünk az egyházon belül a lelki segítségnyújtás mellett. Először kezet nyújtunk, aztán adjuk számukra Isten igéjét, a Szentírást vagy a vigasztalást. Az éhes gyomornak kár prédikálni. Meg kell tölteni a gyomrát, utána tud békében maradni az ember.