Amihez az enzimkészletünk hozzá van szokva

2014. augusztus 21.
„Évekkel ezelőtt olvastam egy cikket a paleolit táplálkozásról, amelyben biokémiailag vezette le a szerző e táplálkozási mód létjogosultságát, és nem tudtam belekötni” – kezdi a beszélgetést dr. Bőcskei Ágota fül-orr-gégész szakorvos. Tehát nem kitalált divathullámról, hanem egy evolúciós szemléletről van szó. Hivatalosan nem képviselhetik a „paleót” az orvosok, a dietetikusok, nincs benne ugyanis jelenleg a szakmai irányelvekben, de ha valakit érdekel, kezdje el.

A biológiai testünk paleolit táplálkozással alakult ki évszázezrek alatt, s ma is gyakorlatilag ugyanazzal az enzimkészlettel, emésztőapparátussal rendelkezünk. Ha ettől eltérünk, az kóros állapotokhoz vezethet, és sajnos vezet is – vélekedik dr. Bőcskei Ágota.
– Amikor több mint harminc évvel ezelőtt elkezdtem az orvoslást, alig találkoztam allergiás megbetegedéssel, ma pedig a megjelenő betegek harminc százalékánál a bőr-, a légúti vagy egyéb problémák hátterében az allergia áll, amely egy felfokozott védekezési reakció mindenféle ártalmatlan anyaggal szemben. Ma már valamilyen formában szinte mindenkit érint a betegség, amelynek a jelenlegi tudásunk szerint a „nyugati életstílus” az oka. Eszembe jut egy korai stádiumban lévő rákos beteg, akinek azt mondták, életmódváltásra, 180 fokos fordulatra van szüksége, hogy túlélje. A beteg, aki ma már nincs közöttünk, azt mondta: ő megtenné azt a hatalmas fordulatot, de nem tudja, merre van az, merre induljon el, nem is tudja, mi volt eddig a rossz. Erre az evolúciós orvoslás a válasz. Arra kell indulni, ahol testünk sok százezer vagy másfél millió éven át alakult, fejlődött. Jelenleg két dolog hiányzik az életünkből: a mamut és a tigris. Az egyikért, illetve a másik elől futottak elődeink – mondja a szakorvos.
– Nézzünk példákat az emlősök köréből (merthogy mi is azok vagyunk): egész életében csak növényt fogyaszt az elefánt vagy a zsiráf stb., mégis hatalmasra nő, és hosszú életet él. Sőt még tejet sem iszik elválasztós kora után (amikor már nincs meg a laktózemésztéshez szükséges enzimkészlet), mégsem szenved csontritkulásban.
– A szervezetbe jutó felesleges, illetve ártó anyagok normális esetben a széklettel, a vizelettel, a köpettel, az orrváladékkal távoznak. Ma már olyan mértékben halmozódik fel ezek mennyisége, hogy nem tud vele megküzdeni a szervezetünk. Ezért egyéb méregtelenítő csatornák is működésbe lépnek a bőr (pikkelysömör, ekcéma), a légutak (asztma, orrpolip, allergiák), az ízületi hártyák (autoimmun betegségek) vagy az elhízás kóros állapotát előidézve. A paleó olyan tiszta forráshoz nyúl vissza, amely nélkülözi a tejet, a feleslegesen sok gabonát, a puffadásért felelős hüvelyeseket (bab, borsó, lencse, földimogyoró), illetve az adalékanyagokat. Napi szinten nincsen szükségünk ilyen mennyiségű szénhidrátra, tejre, ezért „lázad” ellene a szervezetünk: lázat, gyulladást, autoimmun betegségeket generál. Először a tejcukor-, a tejfehérje-érzékenységünk alakul ki, majd később jön a gluténérzékenység. Ha a szénhidrátok arányát a napi étkezés során 15 százalék alatt tartanánk, s a tejet elhagynánk, már nagyon sokat tennénk a testi egészségünkért – folytatja.
– Akkor mit együnk? – kérdezzük jogosan. Marad a hús, a szezonális zöldség és gyümölcs, a tojás, az olajos magvak. A túl sok gyümölcs is probléma, méghozzá a fruktóz miatt. Annyi szem cseresznye, szilva, barack elfogyasztása, amennyiért – jó esetben – mi magunk másztunk fel a fára, még nem okozna problémát, például puffadást. Mindenkinek vissza kellene térnie a táplálkozás tekintetében a biológiai gyökerekhez – véli Bőcskei Ágota, s hozzáteszi: a betegek részéről több a kifogás, mint az eredmény. A változtatás helyett sokan inkább a rövid távon egyszerűbb és kényelmesebb utat választják: a pirulákat.
– Nekem fájó pont a mai napig, hogy a gyógyítás a szolgáltatás kategóriájába került. Egészségipar, egészségturizmus alakult köré. Az vált fontossá, mi és hogyan térül meg. A beteg az egészségügyi szolgáltatás megfizetőjeként kéri a neki járó gyógyszert, a műtéti beavatkozás elvégzését stb. A lényeg, hogy neki a megfizetésen túl ne kelljen tennie semmit. Ettől hosszú távon nem leszünk sem jobban, sem egészségesebbek. A gyógyítás valaha művészet volt, s szerintem ma is az – zárja gondolatait a fül-orr-gégész.

megosztás
hozzászólások
korábbi híreink
sportlövő (2), karácsony (20), verkli (5), földrengés (2), VÉDA (1), nagyik karácsonya (1), Füzes Eszter (1), spinning (1), 1956 (1), Tata (1), gépjármű (1), gyermekszám (1), deviza (1), karate (2), sztárportré (3), Saul fia (7), augusztus 20. (5), nav (29), egynapos sebészet (1), szűrés (1), Básti Juli (1), biztosítás (2), VeszprémFest (1), utca embere (8), ipsos (1), Divinyi Tamás (4), 3D (1), Zala Megyei Rendőr-főkapitányság (136), Szent Mihály (1), program (7), Szent Márton (3), Nyitott Balaton (2), Mikulás (8), Naszádos Péter (9), Kapolcs (1), Novinszky Petra (1), Balaton Sound (2), Zala Volán (1), Major Veronika (5), hó (4), Horváth Lászlóné (1), kereskedelem (1), munka törvénykönyve (1), Balaton-part (10), kutya (22), kávé (2), fogyasztóvédelem (1), Táncpanoráma Keszthely (10), Gelencsér Kálmán (2), shotokan karate (3)