A szépség örök és múlandó is lehet

2014. október 21.
A szépség koronként és kultúránként változott – fogalmaz Tar Ferenc történész, középiskolai tanár, akivel a fogalomról, annak tartalmi töltetéről beszélgetünk.

– Az elmúlt évszázadokban mindenütt mást tekintettek szépnek. Más tartalmat kapott a szépség egy afrikai civilizációban, s mást Európában vagy akár Európa egyes országaiban, térségeiben is – véli. – A szépség fogalmával sokan foglalkoztak az emberiség története során, filozófusok, művészek egyaránt elemezték, milyen tartalommal bír a szó és mindaz, ami mögötte áll.

 

– Mi lehet szép? – tették fel többen a kérdést. A koronként is lejegyzett elemzésekben elhangzott – folytatja a történész –, hogy lehet szép például a természet, egy virág, a táj vagy egy ékszer, ruha. Ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy az ókorban viselt ruhák tetszettek a néhány évszázaddal később élő embereknek.
Tar Ferenc szót ejt arról is, hogy a női szépségideál is gyakran változott, ez – az ókortól kezdve napjainkig – megmutatkozott a szobrokon és a festményeken is. A férfiaknál is hasonló volt a helyzet, az alkat kérdése ebben jelentős szerepet játszott. A táj szépsége ugyancsak érdekes kérdés, a szép vidékek (például Toscana) egyfajta hasonlítási alapot adtak.
– Gyakori kérdés volt, hogy a szépség és a jóság összekapcsolódik-e, összefügg-e. Ezt így nem lehet kijelenteni. Szép is, ami jó? Jó-e, ami szép? Nem biztos. Csúf dolgok is lehetnek szépek. Példa erre egy olyan ember, aki nem túl szép, de lelkiekben gazdag, ami egy beszélgetés során gyorsan kiderül. Ezt az embert szépnek láthatjuk. Ráadásul a szépség múlandó, ugyanakkor a belső szépség megmarad.
– A szépség szót másra is alkalmazzuk. Például a borokra is mondjuk már, hogy szép. Pedig ízleljük, kóstoljuk, s nem csak a színét nézzük. Ennek ellenére összefoglalóan gyakran úgy értékelünk: ez egy szép bor – sorolja.
– Ahogy fogalmaztam, a szépség koronként és kultúránként változott. Áttekinthetjük az egyes korokat a reneszánsztól a barokkig, a felvilágosodástól a klasszicizmusig. Mindegyiknek megvolt a maga szépségideálja minden tekintetben, témában. Beszélhetünk festményekről, szobrokról, épületekről, zenéről vagy akár viseletről, koronként mindegyik más stílust képviselt. Volt kor, amelyben a művészeteknek hasznot, közösséget szolgáló értéket kellett adniuk (például himnuszok), más századokban pedig elég volt, ha a művészek szépet alkottak, amit csak élvezni kellett. Az idők változtak, manapság már gépek is lehetnek szépek. Eljött az az idő, amikor az emberek különböző alkotásait is szépnek mondjuk. Egyesek a szépséget, mások a funkcionalitást helyezik előtérbe, ha egy-egy darabot vásárolnak. Vegyük alapul például a mobiltelefont. Ha a készülék nem szép, lehet bármilyen jó, nem vagy nehezen lehet eladni, de így van ez egyéb használati tárgyakkal is – teszi hozzá.
Tar Ferenc biztos abban, hogy amint a múltban, a szépség fogalma a jövőben is sokat és folyamatosan változik majd.
– A különbség annyi, hogy amíg a múltban elsősorban az írók, a filozófusok, a művészek fogalmazták meg, mi a szépség, addig manapság már mindenki, az egyszerű ember véleménye is teret nyerhet a szépséggel kapcsolatosan. Ez pedig fontos változás.

megosztás
hozzászólások
korábbi híreink
miniszterelnök (2), viz (1), Polgár Zsolt (1), egészség (131), Zalaszántó (1), ötös lottó (101), orosz (1), keszthely (4028), boldog (1), építész (3), lakás (3), Kovács Patrícia (1), Nagymező Gyenesdiás (1), egyház (2), marko peter (22), influenza (2), kutatók éjszakája (1), Astellas-díj (2), Hévíz SK női kézilabda csapata (1), Zalai Borcégér (5), konyvtar (103), Cserép Letícia (1), karácsony (20), film (8), Gyertyánági Endre (1), kovács (1), helikon (41), tranzakciós díj (1), minimálbér (1), Taliándörögd (1), adó (6), fogyasztóvédelem (1), gyes (2), Owaimer Aisha (1), KDNP (1), Balsai Móni (1), Pál Attila (1), Balatongyorok (136), utca embere (8), garázsvásár (1), fa (1), Komoróczi Lajos (3), repülőtér (21), Zalaszántó (2), Kvarda Attila (25), Liszkay (2), labdarugas (25), migráns (3), alga (1), Nardai Sarolta (1)