A szépség a pszichológus szemüvegén keresztül

2014. október 14.
Miért köszönnek vissza a címlapokról az extra vékony hölgyek, ha a férfiak többsége a normál testalkatra, a homokóra alkatú nőkre esküszik? Milyen szempontok vezérlik a nőt a férfiak testi vonzerejének megítélésében? Az arc vagy a testalkat a döntő? Dr. Kovácsné Mozsolics Melinda válaszolt a kérdéseinkre.

A szépség fogalma kultúránként jelentős eltérést mutat. Az evolúciós pszichológia a szépség fogalmához a testi vonzerőn át közelít. Keresi a kulturális változékonyság mellett azokat az általánosan megjelenő jellegzetességeket, amelyek a testi vonzerő megítélésében fellelhetők. Ezek egy része a másodlagos nemi jellegekben gyökerezik, mint például a női mell. A férfiak érdeklődését a teltebb és kerek keblű hölgyek jelentősebb mértékben felkeltik, mint szerényebb mellbőségű társaik. Mert egyfelől a női mell mérete és formája meglehetős biztonsággal képes tájékoztatást adni az illető hölgy koráról és termékenyítőképességéről. Másfelől a női mell méretét a benne raktározott zsírszövet mennyisége határozza meg. Így a teltebb keblű nők mind a terhesség, mind a szoptatás energiaigényes folyamata elé nagyobb eséllyel néztek az evolúciós környezetben, magzataik, csecsemőik nagyobb valószínűséggel maradtak életben az élelmiszer-hiányos időszakban. A kerek, teltebb keblek annak ellenére megőrizték jelzőszignál értéküket az erősebb nem számára, hogy a bőséges élelmiszer-kínálat mellett a jóléti társadalmakban a zsírdepók nagysága sokat vesztett faj- és létfenntartó jelentőségéből. Az írott történelem előtti termékenységi nőszobrokat szemlélve feltűnik még az azokon megjelenő hatalmas, széles csípő, fenék és combok, amely ugyancsak az e testtájakon raktározott zsírszövet mennyisége által alakult olyanná. Mai szemmel vizsgálva még az iparosodást megelőző társadalmak nőideáljai is meglehetősen molettnek tűnnek. A XIX. század végétől a művészetekben ábrázolt nőalakok vékonyabbá váltak, sőt manapság a modellek kifejezetten soványak. Ennek ellenére a vizsgálatok azt mutatják, hogy a férfiak nem a „szuper vékony”, hanem a „normál” testsúlytartományban elhelyezkedő nőket tartják sokkal figyelemreméltóbbnak. Különösen azt a testalkatot, amely a homokóra formával jellemezhető, vagyis a derék- és a csípőkörfogat aránya alacsony, 0,7-0,8 körüli. Az ilyen alkatú nők vérplazmájában az ösztrogénszint már serdülőkortól magasabb, ez eredményezi a comb-csípő környékén a zsírdepók keletkezését. Ráadásul a kutatások azt is találták, hogy a homokóra alkatú nők az átlagosnál jobb egészségi állapotúak és termékenyebbek. (Kisebb a kockázatuk a cukorbetegségre, a magas vérnyomásra, a szívbetegségre, egyes daganatos megbetegedésekre.)

A férfiak testi vonzerejének megítélésében lényegesen kisebb szerepet játszanak a másodlagos nemi jellegek, de a széles, izmos váll és mellkas, a keskeny, izmos csípő megbízható jelzése a férfi korának, fizikai rátermettségének, egészségének. E jellegzetességek azt jósolják, hogy gondoskodást, védelmet képesek nyújtani, ugyanakkor értékes génállományukból az utódok részesednek, így a nők szemében felértékelődnek.
Az arc vonzerejének megítélésében mindkét nem az „átlagarcokat” részesíti előnyben. (Az átlagarcokat a metrikus tulajdonságok szerint esetenként több száz arcból alkotják fotótechnikai eljárással.) Az egyedi arcoktól eltérően az átlagarcú személyeket genetikai sokféleség jellemzi, az arcuk egészségüket és a betegségekkel szembeni ellenálló képességüket hirdeti. Ugyanakkor más vizsgálatok azt is bizonyítják, hogy a férfiak a női arc ösztrogénhormon-függő markereit (relatív nagy szemek, magasan elhelyezkedő pofacsontok, amelyeket zsírpárnák öveznek, telt ajkak, keskeny, aprócska áll) kifejezetten vonzónak ítélik, jó példa erre Angelina Jolie vagy Marilyn Monroe. A nők a férfiarcon megjelenő hormonmarkereket (szélesebb és hosszabb áll, kiugró pofacsontok, vastag szemöldök és az arc középső részének előreugrása) rövid távú, alkalmi, házasságon kívüli partnereiknél részesítik előnyben, akiktől értékes géneket nyerhetnek gyermekeik számára, ilyen mondjuk Clint Eastwood. Míg hosszú távú partnerkapcsolataikban kisebb szerepet játszanak a férfias vonások, sőt inkább a nőiesebb vonásokat mutató férfiakat ítélik vonzóbbnak, akiknek nagyobb elkötelezettséget és együttműködési készséget tulajdonítanak, mint Brad Pitt.
Az arc szimmetriája is fontos szempont mindkét nem vonzerejének megítélésénél. Minél szimmetrikusabb az arc, annál vonzóbbnak tűnik. Kifejezett szabályossággal rendelkező arc azoknál a személyeknél alakulhat ki, akik genetikai sokféleséggel jellemezhetők, amely többek között az immunképességüket is pozitívan befolyásolja, így képesek kivédeni a káros hatásokat egyedfejlődésük során. Többek között azokat is, amelyek az arc szimmetriáját befolyásolnák.
Mint láthatjuk, általában azokat a jellemzőket tartjuk vonzónak a másik nemnél, amelyek az adott személy szervezetének fizikai rátermettségét „reklámozzák”.

Számos evolúciós stratégia irányítja párválasztásunkat, többek között a szexuális imprintinggel (bevésődés) kapcsolatos pszichológiai mechanizmusok. Hazai kutatások is megerősítik, hogy a gyermekek memóriájába mintegy modellként vésődik be, főként az ellentétes nemű szülő külső megjelenése. Majd a szexuális érést követően e modell alapul szolgál a partner kiválasztásához. (Természetesen e mechanizmusok többnyire tudattalanok.) E hatás főként abban az esetben érvényesül, ahol az érzékeny kora gyermekkori időszakából bensőséges kapcsolati mintázatot őrizhetett meg a személy az ellenkező nemű szülőjével. A modern kutatások megerősíteni látszanak, amit több mint egy évszázaddal ezelőtt Sigmund Freud klinikai megfigyelései alapján állított, miszerint főként az óvodáskorú gyermekek bensőséges, gyengéd kapcsolatban állnak ellenkező nemű szülőjükkel, ami a majdani párválasztásukat sem hagyja befolyás nélkül.

megosztás
hozzászólások
nap (2), oscar (13), igazgató (1), Jemen (1), karácsony (20), olimpia (152), Darren Cranmer (2), oktatas (347), Major Veronika (5), humanitárius település (1), világbajnokság (2), Zala Megyei Főügyészség (4), Klenovics Mónika (2), Sziládi-Kovács Tibor (2), férfi (1), Lel Ki Főzde (1), Divinyi Tamás (4), Aradvári László (1), HUSZ (7), Pál Attila (1), bíróság (8), Zalacsány (4), Halott pénz (1), ajánló (1148), fitnesz (1), nyár (1), közétkeztetés (4), FINA vizes világbajnokság (1), Tál Zoltán (2), kilométer (1), szűrés (1), Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (3), Balaton átúszás (5), TDM (3), Lidl (1), ARC (1), mobil (2), trianon (2), belfold (1440), Z. Karvalics László (1), íjászverseny (1), árviz (2), Hosszú Katinka (2), programajánló (19), Giro d'Italia (1), ajándék (8), beruházás (2), paleo-ketogén (4), alkalmassági (1), Koósz Attila (1)