A racionális gazdálkodó, a kultúra bőkezű mecénása

2017. szeptember 22.
Eddig nem hallott, színes anekdoták is olvashatók Festetics Györgyről Cséby Géza könyvében.

Minden keszthelyi – akarva-akaratlanul – magába olvaszt valamit a Festetics család szellemiségéből. Így volt ez Cséby Géza művelődéskutatóval is, aki ifjúsága során a kastély tornyát látta otthona ablakából, és gyakori vendége volt a parknak is. Ő is ismerte a város két fontos szavát: Georgikon és Helikon – mindkettő a Festeticsekhez, különösen I. Festetics Györgyhöz (1755–1819) kapcsolódik. Az évek múlásával egyre ismertebbé vált előtte a gróf tevékenységének hatása a város történelmére: gimnazistaként fellépett a Helikoni Ünnepségeken, és szakdolgozatában elsőként írt a rendezvényről, forrásértékű művet alkotva. Festetics születésének 225. jubileumán cikket publikált a Zalai Hírlapban, amelyben az olvasók elé tárta a gróf nagyságát, érdemeit a kultúra terén, meghatározó szerepét Keszthely életében. Az író, költő, műfordító, irodalomtörténész, művelődéskutató doktori disszertációjának témája így kanyarodott Festetics György művelődéspolitikája felé. A disszertáció végül túlnőtt önmagán: húszévnyi kutatómunka után nemrégiben napvilágot látott Cséby Géza kötete A keszthelyi Helikon – Gróf Festetics György szerepe a magyar művelődéstörténetben címmel, amelyet szeptember 12-én mutattak be a Balaton Színház Simándy-termében.

A keménykezű földesúr, aki korát megelőzve áldozott a kultúrára
A grófnak hatalmas birtokai voltak, bár vagyona az Esterházyakénál kisebb volt, azért nem volt oka szégyenkezni. Érdekes gazdagság volt ugyanakkor az övé: édesapja, Festetics Pál, Mária Terézia kedvenc embere a végrendeletében szétosztotta gyermekei között a vagyont. György azonban szerette volna egyben tartani, de az adósság és testvérei kifizetéséhez roppant kölcsönt kellett felvennie. Így hát a gróf keményen beszedte az adókat, mert csak így tudott egyről a kettőre jutni. Kezdetben a gazdasága romokban hevert, alig folyt rajta termelés. Ekkor találta ki – jóval megelőzve unokaöccsét, Széchenyi Istvánt –, hogy kiművelt emberfőkre van szükség, és iskolát kell alapítani. Sokat áldozott a kultúrára, támogatta az alapfokú oktatást, megalapította a Georgikont, és nem hagyta, hogy a keszthelyi gimnáziumot elvigyék Somogyba, hanem épített egyet Csurgón is. Majd anyagilag szerepet vállalt Magyarország térképének megrajzolásában, ami katonai és kereskedelmi szempontból lényeges lépés volt.

Nyomozás az adatok után
Kevesen vannak tisztában azzal, hogyan halt meg Festetics György. Cséby Géza könyvében egy teljes fejezetet szentel a gróf élete alkonyának: utolsó napjaiban mindenki elhagyta, egy öregasszonyt fogadtak mellé, aki az „emésztettjéből kitakarította”. Mivel abban az időben még nem volt a maihoz hasonló orvosi diagnózis, így szinte rendőrségi nyomozással ért fel annak kiderítése, hogy mi volt a halál oka. Dr. Szutrély Péter (lapunk állandó orvos szakértője) a Cséby által kapott levelekből, naplójegyzetekből azt valószínűsíti, Festetics halálát keringési rendellenesség okozhatta.  

Festetics György esete Lúdas Matyival és a lángoló kocsmával
Nem sokan tudják azt sem, hogy a Lúdas Matyi első alkalommal Kerekes Ferenc kiadásában jelent meg, úgy, hogy nem volt feltüntetve rajta Fazekas Mihály neve szerzőként. Kerekes ugyanis a kezébe kerülő kéziratról azt gondolta, népi írás, amelynek alkotója ismeretlen. Amikor ez Fazekas tudomására jutott, levélben kikérte magának, mondván, a Lúdas Matyi az ő gyermeke. (Az esetből végül jó barátság kerekedett.) Summa summarum, Kerekes a Lúdas Matyi egyik első kiadású kötetét elküldte Festeticsnek a következő dedikálással: Festetics Györgynek, „aki nem Döbrögi”.
Abban az időben a kocsmáztatás joga a földesúré volt, jelen esetben a Festeticséké. Egy anekdota szerint a keszthelyi főutcán égett a földesúr kocsmája. Az emberek körülállták és nézték. Rohan oda a gazdatiszt, és kiabálja: – Emberek, jöjjenek! Oltsák! Mire jött a válasz: – Fizettünk elég füstpénzt a Festeticsnek, oltsa ő maga!

Dr. Cséby Géza író, költő, műfordító, irodalomtörténész, művelődéskutató Keszthelyen született 1947. január 7-én. 1972-ben a budapesti Pénzügyi és Számviteli Főiskolán, 1983-ban az ELTE BTK népművelés szakán szerzett diplomát. 1979-től 2008-ig volt a keszthelyi Goldmark Károly Művelődési Központ és Szabadtéri Színház igazgatója. Alapítója a Csokonai Vitéz Mihály Irodalmi és Művészeti Társaságnak (1993), valamint a Simándy József Baráti Társaságnak (1997). Versei hazai és külföldi folyóiratokban jelennek meg. Hat műfordításkötete látott napvilágot. Családtörténetét magyar és lengyel nyelven is kiadták.
megosztás
hozzászólások
korábbi híreink
aranyérem (1), áruház (1), gyógyszertár (1), Carbona (9), piac (5), szakma (1), google (3), OKJ (1), orvos (22), ország torta (1), film (8), rádió (1), Palásthy Bese (1), Miss Balaton (1), ellenőrzés (2), Koncz Zsuzsa (1), kutatók éjszakája (1), földrengés (2), Egészségfejlesztési Iroda (1), múzeumok éjszakája (4), felmeres (10), Czigány Sándor (2), jatek (2), Orbán Viktor (3), gyógyfürdő (5), Balaton Szinház (897), Balatonátcsúszás (1), nyelvtanulás (3), Pampetrics György (21), gyermek (12), örömszerző pillanatok (17), parlament (72), idegenforgalmi adó (1), koktél (1), fagylalt (4), gyermekszám (1), Tar Ferenc (3), Kerner Gábor (2), alkohol (4), étel (3), reklám (1), sportlövő (2), keszthelyi nyari jatekok (53), katona (1), VeszprémFest (1), tornádó (1), migráns (2), zápor (1), vonyarcvashegy (156), kezilabda (63)