A Nyugat-Balaton régió turizmusáról

Amikor Budapest és Siófok között megépült az autópálya, nagyot lépett előre a balatoni turizmus, s ezt várták az út megshosszabbításától is. Ez azonban nem következett be, a látványos növekedés elmaradt. A polgármester kitért a sármelléki repülőtérre is. Azt mondta, annak működtetéséhez központi, állami segítségre lenne szükség. Ahogy a térségben kül- és belföldi turisták számára vonzó, újabb attrakciók is kellenének. Beszélt a térségi összefogás fontosságáról, arról, hogy a strandokat kedvezménnyel tudják használni a keszthelyi, hévízi és zalaszentgróti kistérségben lakók. Ruzsics Ferenc elmondta: a járások új helyzetet teremtenek majd a régióban, így Keszthelyen is. A jövőben szeretnék emelni a vendégéjszakák számát, mely nem állandó: tavalyelőtt elérték a 2000-es szintet, tavaly azonban újra visszaesett a szám. Beszélt arról, hogy tárgyaltak Siófok polgármesterével egy olyan lehetőségről, mely szerint a 14-18 éves korosztálynak is fizetnie kellene idegenforgalmi adót.
Kiss László, a Keszthelyi Kistérségi Társulás munkaszervezetének vezetője az összefogás szükségességéről beszélt előadásában. Szerinte fontos, hogy Keszthely és Hévíz minél szorosabbra fűzze kapcsolatát, s akkor akár a Festetics-kori sikereket is el lehet érni a turizmus területén. Fontos dologként említette a helyi termékeket, köztük a borászati termékeket, melyek szükségesek az alapokhoz (fürdés, hajózás, vitorlázás). Fontos az erdei turizmus, a lényeg, hogy a balatoni turizmus tizenkét hónapon át működjön. Tar László, a Nyugat-Balatoni Turisztikai iroda Nonprofit Kft. vezetője a szálláshelyek hiányáról beszélt, melyek nélkül a Nyugat-balatoni régió kirándulóhellyé alakul át. Bubla Zoltán, a Keszthelyi Turisztikai Egyesület elnöke a múltról és az idegenforgalomhoz kapcsolódó szervezetek közös lehetőségeiről beszélt.
A rendezvényen ezután a Balaton SPA márka felépítéséről tárgaltak a jelenlévők.