„A legfontosabb, hogy a Georgikon meg tudja őrizni a fényét”

Az átalakítás oka, hogy az egyes központokban párhuzamos kutatások és tervezések folynak, az ágazat szereplői pedig alig működnek együtt. Szakemberhiány van, ugyanakkor a diplomás munkanélküliség az ágazatban a legmagasabb. Az elképzelések szerint az önálló agrártudományi egyetemmel javulna a versenyképesség. Megkerestük dr. Polgár J. Pétert, a Georgikon dékánját, aki az egyeztetések lezárultáig nem kívánt nyilatkozni. Sáringer-Kenyeres Tamás korábbi országgyűlési képviselő azonban megosztotta velünk gondolatait.

– A kormány elképzelései szerint a Georgikon a jövőben egy új, Gödöllő- központú agrár-szuperegyetem részévé válna. A rossz hírek különösen rossz időpontban érkeztek: közeleg a felvételi lapok leadási határideje, és sokan elbizonytalanodhatnak azzal kapcsolatban, hogy beadják-e a jelentkezésüket Keszthelyre. Ön mint a térség korábbi országgyűlési képviselője és legfőképpen mint Keszthelyen születő, tanulmányait itt folytató, itt diplomázó, a városhoz és a Georgikonhoz családja által is ezer szállal kötődő ember miképpen vélekedik erről?
– Keszthely nem véletlenül egyetemváros, a Georgikon és a település élete összefonódott. Végzett agrármérnökként, növényvédelmi szakmérnökként úgy látom, a legfontosabb az lenne, hogy az egyetem továbbra is a régi fényében tündököljön, hiszen egy diploma attól értékes, ha az intézmény, amely kiállítja, jó hírű.

– Milyen politikai motiváció húzódhat meg a kormány szándéka mögött?
– Az 1995–97 között azt gondolták, hogy az egyprofilú egyetemeket, mint az agrárképzés, meg kell szüntetni. 1999-ben zajlott le a Georgikon első integrációja; hasonlóan a mostanihoz, akkor is felbolydult a város. Azóta megszoktuk, hogy a kar Veszprémhez tartozik, de a szakmai döntéseket a mai napig saját maga hozhatja. A most felröppent hírekkel ez az önállóság kérdőjeleződik meg.

– A hírek szerint a Georgikon telephelyként működne…
– Ezek csak újsághírek. Az általam ismert koncepció szerint Magyarországon egy vagy két nagy egyetemi centrum jönne létre, amelyhez hozzácsatolnák a kisebb egyetemi centrumokat. Az elképzelés nem új keletű. A keszthelyi intézmény adatai elég jók, jobbak, mint a kaposvárié vagy a mosonmagyaróvárié. Az egyetemi férőhelyek fel vannak töltve, bár már nem tisztán mezőgazdasági profilú, a vidékfejlesztéstől a turisztikáig sokféle szak indult. Nekem ebből egyértelmű, hogy az egyetem helyi vezetése jól méri fel, melyek azok a szakmák, amelyek iránt igény mutatkozhat, amelyeknek a munkaerő szempontjából felvevőpiacuk van. Az itt tanuló diákok száma jelenleg közel 1500 (1486). A készülő munkaanyag adatai alapján 2015-ben ebből agrárképzési területen 1283 hallgató folytatott tanulmányokat, amivel Keszthely a három egyetem közül vezető helyen áll (Kaposvár: 789; Mosonmagyaróvár: 698).

– A döntéshozók valószínűleg nem így látják.
– Az utóbbi években az agrárképzés tekintetében mindhárom említett karon visszalépés mutatkozik. Átalakult a mezőgazdaság szerkezete, a képzésnek pedig értelemszerűen követnie kell a változást. Örvendetes, hogy az idei évtől ismét indulhat – Keszthelyen is – a jelen kor követelményeihez igazított osztatlan ötéves agrármérnöki képzés. Az új szerkezet másféle irányítási rendszert kíván, hiszen a hagyományos agrármérnöki képzettség iránti igény megváltozott. Döntés egyelőre nem született, most zajlanak az egyeztetések. Jómagam igyekszem a korábbi politikai kapcsolatokat felhasználva kideríteni, hogy kihez érdemes fordulni és milyen formában. Konzultáltunk Manninger Jenővel, a térség ország- gyűlési képviselőjével, és úgy tudom, született egy levél is Balog Zoltánnak, az Emberi Erőforrások Minisztériuma vezetőjének és Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszternek címezve, amelyet a megye prominensei írtak alá. A levelet mint véleménykifejező, észrevételező formát többször alkalmaztuk az előző ciklus alatt, 2010–2014 között is, demonstrálva, hogy a megye egységes számos kérdésben, így most az egyetem kérdésében. A levélben kinyilvánítják, hogy ha az összevonásról döntés születik, mi az az elvárás, amellyel a keszthelyi intézmény meg tudja őrizni a fényét, amellyel nem csorbulnak sem a döntési, sem az anyagi lehetőségei. Személyes véleményem, hogy ha létre akarják hozni a központi agrároktatási intézményt, akkor létre is fogják hozni, a lényeg, hogy lehető legerősebb pozíciót sikerüljön kiharcolni a Georgikonnak. A kormány stratégiája egyelőre a tervezés fázisában van, még lehet alakítani rajta, elvenni és hozzátenni, az egyetemnek pedig pozitív hozadéka is lehet belőle, amit most egy kicsit sötéten látunk.