A húsvéti ünnepkör hagyományait és kuriózumait mutatja be egy keszthelyi kiállítás

2015. március 21.
Feszületeket ábrázoló türelemüvegek, továbbá százévesnél is régebbi karcolt hímes tojások is láthatók a keszthelyi Balatoni Múzeumban szombaton megnyílt kiállításon, amely a húsvéti ünnepkör zalai jellegzetességeit és kuriózumait tárja a látogatók elé.



A Húsvéti nefelejcs - a tavaszi ünnepkör hagyományai című tárlat a keszthelyi intézmény és a nagykanizsai Thúry György Múzeum együttműködésének eredménye - közölte a megnyitón Balatoni Múzeum igazgatója. Havasi Bálint hozzátette: bár 2013-ban megszűnt a megyei múzeumi szervezet, az egyes kiállítóhelyek szakemberei között megmaradtak a kiváló  kapcsolatok.

Száraz Csilla, a nagykanizsai múzeum igazgatója azt is megjegyezte, hogy a közös munka révén lehet mindkét város gyűjteményének fejlődését, tudományos feldolgozását és bemutatását elősegíteni. A Keszthelyen most megnyílt tárlat is először - tavaly húsvétkor - Nagykanizsán volt látható.
   
Kardos Ferenc néprajzkutató, a nagykanizsai Halis István Városi Könyvtár igazgatóhelyettese felidézte, hogy a húsvét, mint a keresztény egyház talán ma is legnagyobb ünnepe a közösségi terekről mostanra visszahúzódott a családok körébe. A kiállításon is látható, főként a 19-20. század fordulójának idejét idéző tárgyak és fotók még mutatják, hogy akkoriban alapvetően a felekezeti közösségek ünnepe volt a húsvét, amelynek hangsúlyos elemei a templomhoz kötődtek. Mára szinte eltűnt a barátok megajándékozását szolgáló mátkatálak, komatálak cseréje, az ismerkedést, udvarlást segíteni hivatott locsolkodás, vagy akár a hímes tojások szentelése.
A kiállított tárgyakról szólva beszélt arról, hogy egykor a feszületek, szentképek minden ház természetes tartozékai voltak, Zalában az ügyesebb kezűek maguk is faragtak feszületeket, hímeztek húsvéti terítőket, amelyekből egyet-egyet mindig a templomnak adományoztak a felszentelésért "cserébe".
A hímes tojások készítésének szokásáról a néprajzkutató elmondta: a világmindenséget szimbolizáló tojást a kereszténység előtti időkben faágak, levelek motívumaival díszítették, később a megfelelő technikai tudás birtokában tudták virágdíszekkel, vagy a hímzésekből ismert motívumokkal ékesíteni. Érdekes szokás volt még a közelmúltban is, hogy a keresztszülők és keresztgyerekek, a barátok és barátnők, vagyis a komák és a mátkák csak úgy ajándékozhatták meg egymást, hogy nem volt szabad ugyanannyi darab hímes tojást adniuk, mint amennyit kaptak valakitől - elevenítette fel Kardos Ferenc. MTI

megosztás
hozzászólások
vasárnapi pihenőnap (3), Hanse (2), operatőr (1), alpolgármester (2), alkohol (4), Rtime (5), efott (6), meiszner kati (16), Clemens Zsófia (1), Balatoni Hajózási Zrt (4), kultura (22), tanulás (2), Partics Roland Hunor (1), Marsalkó Dávid (1), Katedra nyelviskola (5), jatek (2), Street Festival Keszthely (1), freestyle foci (1), FINA vizes világbajnokság (1), munkahely (8), gyenesdias (213), kerekpar (27), Asperger-szindróma (1), luxor (99), középiskola (1), hosegriado (7), örömszerző pillanatok (17), Joós Attila (1), jog (3), Csótár András (58), vitorlázás (37), webshop (1), Víz, Zene, Virág Fesztivál (1), KiBeszél (14), Balatoni Múzeum (98), ingatlan (12), keszthely (4039), Balaton-átúszás (1), világnap (1), jogsebész (9), Reischl-sörház (1), Laky András (2), Rio 2016 (32), Bóka Péter (1), maraton (59), hegyalja fesztival (3), idegenforgalom (174), Hírek képekben (10), CT (3), Koósz Attila (1)