A gazdagabb települések előnye tovább nőtt, míg a szegények egyre jobban leszakadtak

2018. január 11.
Továbbra is jelentősek a területi eltérések a vásárlóerőben Magyarországon, az átlag feletti vásárlóerővel rendelkező települések elsősorban Észak-Dunántúlon, illetve Közép-Magyarországon találhatók, míg a szegényebbek Észak-Kelet-Magyarországon és Dél-Magyarországon.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. megbecsülte a települések vásárlóerejét (teljes jövedelem) a  2009-2016-os évekre. A becslések során felhasználták a NAV és a KSH megfelelő adatsorait (nettó keresetek, nyugdíjak, vállalkozói jövedelmek, önkormányzati juttatások, stb.).

2016-ban az egy főre jutó vásárlóerő 1,2 millió forint volt átlagosan Magyarország településein. Azonban a falvak, városok, megyei jogú városok és a kerületek között nagy eltérések voltak (a legszegényebb és a leggazdagabb település között közel 3 millió forint  volt  a  különbség).  Az  egy  főre  jutó  települési  vásárlóerő  a  következő  ábrán  látható

Az egy főre jutó vásárlóerő 280 településen nem haladta meg a 800 ezer forintot sem, míg 558 településen 800 ezer és 1 millió között volt az átlag. 1-1,2 millió forint volt 895 településen és a VII. kerületben, míg átlagos, 1,2-1,4 millió forint volt, 787 településen és 4 kerületben. Átlag  feletti  1,4-1,6 millió volt 442 településen és 6 kerületben.

Kiemelkedő 189 település és 12 kerület helyzete, ahol 1,6 millió forintnál is nagyobb volt az egy főre jutó vásárlóerő.
Az ábrán jól látható, hogy elsősorban Észak-Dunántúlon,  illetve  Közép-Magyarországon  találhatóak  az  átlag  feletti  vásárlőerővel  rendelkező települések, míg a szegényebb települések Észak-Kelet-Magyarországon, és Dél-Magyarországon voltak.
A  2016-os helyzetképet árnyalhatja, ha a hétév alatt végbement változásokat is megvizsgáljuk: vajon a szegényebb települések felzárkózóban vannak vagy leszakadóban. Ezért megvizsgálták a 2009-2016-os évek közötti vásárlóerő változást is.

A vásárlóerő változás – az inflációt nem számítva is! - negatív volt 55 településen és a XIX. kerületben, míg 156 településen és 4 kerületben stagnált.

Ezek voltak azok, amelyek számára negatív változást hozott az elmúlt évek jövedelemnövekedése. 677 településen és 2 kerületben átlag alatti 15-30%-os nominális vásárlőerő gyarapodás ment végbe. Átlagos (30-45%-os) 1218 településen és 7 kerületben volt megfigyelhető, míg 967 településenés 6 kerületben átlag feletti, 45-80%-os volt a jövedelembővülés. A maradék 78 településen és 3 kerületben kimagasló, 80% feletti vásárlőerő gyarapodás volt.

A két ábrát összevetve látható, hogy ahol 2016-ban magas volt az egy főre jutó vásárlóerő, rendre ott volt a legnagyobb a változás is, tehát a gazdagabb települések előnye tovább nőtt, míg a szegények egyre jobban leszakadtak.

megosztás
hozzászólások
korábbi híreink
webmark (2), Pura Vida Port (1), jogosítvány (1), KiBeszél (14), republic (1), Gyertyánági Endre (1), nyaralas (12), Use Unused (1), miniszterelnök (2), vlog (4), Balatoni Kör (2), keresztény (2), gyógyítás (2), Tóth Gergely (1), vízilabda (2), csillaghullás (2), egynapos sebészet (1), nyugdij (8), GESZ (11), Zala Megyei Közgyűlés (3), nagyméret (1), vírus (1), felveteli (29), 2016 (2), transzfer (1), hegyalja fesztival (3), vegetariánus (1), relaxáció (1), keprol kepre (7), szépségápolás (8), ponthatar (6), megemlékezés (10), augusztus 20. (5), költészet napja (2), könyvbemutató (2), sport (1084), Erdély (2), pápa (1), La Montanara (1), Németh Veronika (1), Horváth Szabina (1), jutalom (1), Csótár András (58), Rio 2016 (32), uzemanyag (24), film (8), állatok (16), lakás (3), fejlesztés (12), tiltakozás (1)