Bizonyítani akarok

Bizonyítani akarok

2008. július 03.
„Jót s jól! Ebben áll a nagy titok” – jutnak eszembe Kazinczy Ferenc szavai, miközben a kiváló atléta, Fördős Lilla lendületes, élménydús beszámolóját hallgatom Dél-Karolina államban eltöltött fél éve tapasztalatairól.
– Hogy alakult az életed a gimnáziumi érettségi után?
– Pécsre vettek fel a jogi egyetemre, ahol fél év után több amerikai egyetem képviselője is megkeresett tanulmányi lehetőséget és sportösztöndíjat kínálva. Én az első ajánlatot választottam, egy kicsit az edző iránti szimpátiát is figyelembe véve, s így kerültem a dél-karolinai Clemson Egyetemre. Itt tanult többek között Gigi Fernández teniszezőnő, CJ Spiller, akinek jó esélye van arra, hogy ott legyen a pekingi olimpián sprinterként, és itt tanít például a nemzetközileg elismert John McGregor élelmezés-egészségügyi professzor is. Tartottam attól, hogy mi vár majd rám, de a félelmem alaptalan volt. Emberi oldaláról talán elég, ha annyit mondok, hogy amint odaértem, az edzőm átadott egy listát, ami az ott élő magyarok nevét, elérhetőségét tartalmazta. Ez az apró figyelmesség azóta is körülvesz, s jól jellemzi az amerikaiak elfogadókészségét. Húsvétkor például meglocsoltak, a névnapomon felköszöntöttek az ismerőseim, pedig ők egyik magyar szokást sem ismerték, csak annyit tudtak róla, amit én meséltem.
Tekintse meg a képgalériát!
– Az anyagiak miatt sem panaszkodhatom, hiszen a tandíjamat száz százalékig fedező ösztöndíjat kaptam (s kapok a sérülésem idején is), s mint sportolóra kiemelten figyelnek. Szállásomat, étkezésemet, sportfelszerelésemet az iskola adja, nekem „mindössze” jól kell tanulnom és sportolnom. Rendelkezésemre áll az úgynevezett tréningszoba, amelyet az orvosi kezelés előtt kereshetek fel, s ahol minden sportágnak saját trénere van, aki személyre szabott tanácsokkal, krémekkel, vitaminokkal lát el akár egy izomláz esetén is.
– A sportolással most van egy kis gondod, ha jól tudom.
– Részben ezért is vagyok most itthon. Februárban megsérült a sarkam, s meg kell műteni. Azóta nem tudok versenyezni sem, de az edzőm ezért sohasem neheztelt rám. Most is kaptam tőle egy e-mailt, amelyben biztatott, hogy az egészségem a legfontosabb. Az állóképességemre azért így is figyelünk, hiszen kerékpározom, vízben futok, igyekszem jó erőben maradni.
– Nem lehet könnyű összeegyeztetni a tanulást és a sportot.
– Az egyetem számára is nagyon fontos mindkettő. Nyelvi problémám nem volt, de éreztem azt is, hogy mellettem állnak a tanárok, akiket tisztelnek az itteni diákok annak ellenére, hogy nincs olyan erős hierarchia, mint itthon az oktatásban. A tananyagot kisebb részekre osztják, azt számon kérik, majd az egészből is vizsgázunk. Szinte minden héten írunk esszéket, két-három hetente prezentációt készítünk. Megtanítanak arra, hogyan kell „eladni” magamat. Kiváló professzoraink vannak, akik nemzetközi szinten is szaktekintélynek számítanak. Bevonnak bennünket a közös munkába, s az itt tanulók szép eredményeket érnek el a kutatómunkában is.
– Hogyan telik egy napod?
– Reggel hét órakor edzésre megyek, aztán körülbelül négyig tanórákon vagyok – nincs lógás, ezt szigorúan ellenőrzik –, újabb edzés következik, majd tanulás. Hét végén versenyekre utazunk. Az egyetemen sportösztöndíjjal tanulókat különleges dolgok is megilletik, van egy személyes tanácsadónk, akivel rendszeresen megbeszéljük, hogy milyen tantárgyat vegyünk fel, hogyan tanuljuk. Ha valamelyikkel nehézségünk támad, akkor egy úgynevezett tutort, különtanárt adnak mellénk, aki segít az anyag megértésében. Szigorú szabályok vannak Amerikában, s az itt élőknek természetes, hogy azokat betartják, mert amint mondják, értük vannak. Nekünk még több szabályt kell betartanunk, mint egy nem versenyző hallgatónak, de megértettem, hogy ez nem baj, hiszen azért kapok valamit (nem is keveset), hogy példát mutassak. Itt aszerint becsülik meg az embert, hogy miként végzi a munkáját. Mindenki fontos, s talán ezért is jellemzi őket a határtalan optimizmus, végtelenül elfogadók. Volt ugyan honvágyam, de az a törődés, amit kaptam, s az egyetemi élet segített legyőzni.
– Az amerikai filmekben látott iskolai lazaság a valóságot tükrözi?
– Mindenki olyan mélységben tanulja a tananyagot, ahogyan szeretné. Különböző erősségű osztályok vannak, s ha valamelyiket esetleg gyengének találja valaki, eggyel erősebbe mehet. Természetesen a diplomában feltüntetik, hogy ki milyen szinten teljesített. A mi campusunk húszezer fős, a területén szinte csak fiatalokkal találkozom. Az egyetemek között verseny zajlik sport- és tanulmányi téren is, mert az eredményeik alapján kapják a támogatást az államtól. Igyekeznek a legjobb feltételeket biztosítani, a kiváló minőségű pályától elkezdve a tanulást segítő eszközökig mindent, de ezért elvárják, hogy teljesítsünk is. A rengeteg biztatás, elismerés nagy önbizalmat ad. Ez jó pszichológiai fogás, mert öröm a jól elvégzett munka. Ez, ahogy láttam, nem csupán az iskolában, hanem az egész társadalomban így működik. Nemrég járt iskolánkban Barack Obama elnökjelölt, akivel kezet is foghattam, hiszen fontos választókerület a miénk. Mindenki megtiszteltetésnek vette a vele való találkozást, legyen republikánus vagy demokrata. Nincs az a megosztottság a politika miatt, mint nálunk, a két párt tagjai tudnak együtt dolgozni. Amint említettem már, az amerikaiak szeretik a szabályokat, mert így minden működik. Ez az „amerikai álom” a titok is egyben. Igaz, kint a magyarok is összetartóbbak, mint itthon.
– Milyen az egyetemistaéleted?
– Négyéves ösztöndíjat kaptam a businesskaron, itthon üzleti tanulmányként tartják számon az ilyen végzettséget. Nagyon jól érzem magam, bár az éghajlat kissé más, mert nem olyan hideg a tél, a nyár pedig néhány fokkal melegebb, de a kisebb páratartalom miatt könnyebb elviselni. A menzánk svédasztalos, hihetetlen választékkal. Diáktársaimmal jól kijövök. Egyikük nemrég – mikor látta, hogy el vagyok egy kicsit keseredve a sérülésem miatt – meghívott hozzájuk Alaszkába. Élmény volt már a tizennégy órás repülőút is, az pedig a méretekre jó példa, hogy a repülőtéren belül metróval kellett közlekedni. Érdekes, bár számomra nem szokatlan dolog, hogy nyáron a legtehetősebb családok gyerekei is dolgoznak.
– Milyenek az amerikai emberek?
– Segítőkészek, elfogadók és végtelenül optimisták. Állandóan mosolyognak, jókedvűek. Kiváló közösségeket alkotnak, amelyen belül mindenki egyenrangú. Mi minden versenyünk előtt a buszon elénekeljük az iskola „dalát”, a hazai versenyeken éppúgy ott szurkol az iskola színeibe öltözött idős házaspár, mint a legfiatalabb gyerek. Lehet, hogy az is segít, hogy tapasztalatom szerint erősen vallásosak az emberek. Tanórákon mindenkinek meg kell tanulni Amerika tizenöt értékét, ez is az önbecsülést, az összetartozást erősíti. Gondok természetesen ott is vannak, de tudják azokat kezelni.
– Mik a terveid?
– Remélem, hogy a műtét után újra versenyezhetek, jelenleg csak erre koncentrálok. A lábamtól függ minden, de ha nem tölthetem ki az ösztöndíjas időszakot, akkor sem keseredek el, mert sok tapasztalatra tettem szert. Nagyobb lett az önbizalmam, ezért újból szeretnék teljesíteni, szeretném megmutatni azt, hogy érdemes volt nekem ösztöndíjat adni. Küzdő típusú ember vagyok. Édesapám is jó futó volt, testvéreimmel is állandóan versenyeztünk. Van bennem küzdőszellem, s ezért is nehezen élem meg, hogy más országban könnyebben jutok előre, mint itthon. Mindenképpen bizonyítani akarok.

K. T.
megosztás
hozzászólások
macska (1), pedagógus (6), borünnep (24), uzemanyag (24), gyümölcs (2), cégtörlés (3), fesztival (93), jaras (36), Bródy János (1), dunantul (23), ellazulás (1), angus marha (1), Básti Juli (1), Hévíz (1219), Fejér György Városi Könyvtár (52), magyar dal napja (8), jégpálya (4), verseny (2), kereskedelem (1), keszthely program (1241), Palásthy Bese (2), gyógytornász (1), Lidl (1), úszás (22), Gachályi András (3), szakma (1), trianon (2), facebook (15), Forstner Anna (1), levendula (2), Oláh Péter (2), állatorvos (1), Happy Dixieland Band (8), Astellas-díj (2), Gelencsér Kálmán (2), efott (6), C+ fesztivál (1), Amazon (3), miniszterelnök (2), DRV Zrt. (3), kiállítás (16), jogsebész (9), Illés Fanni (1), életveszély (1), vitorlázás (37), ötös lottó (101), szakács (1), gyógyítás (2), arckezelés (1), gyenesdias (213)