Hagyomány, nyitottság, szemléletváltás

Hagyomány, nyitottság, szemléletváltás

2008. június 26.
Az eddig a Vajda-gimnáziumban megbízottként tevékenykedő igazgató idejének lejárta előtt a fenntartó megyei önkormányzat pályázatot írt ki az intézmény vezetői posztjának betöltésére. Három pályázó közül a megyei közgyűlés Szörényi Zoltánt bízta meg öt évre a gimnázium igazgatásával. 
  Szörényi Zoltán 1955. május 29-én született Lentiben. 1973-ban érettségizett a győri Révai Miklós Gimnázium fizika tagozatos osztályában. Az ELTE geofizikus szakán diplomázott 1979-ben. 1993-ig a Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézetben dolgozott mint tudományos kutató. Előbb csoportvezető, majd tudományos osztályvezető volt. Közben két évet töltött Mongóliában (1986–88), ahol a második évben a Nemzetközi földtani expedíció főgeofizikusa volt. Több külföldi expedícióban részt vett (Németország, Görögország, Törökország, Kuba, Ausztria). 1993 óta tanít. Előbb a III. Kerületi Önkormányzati Iskolában matematikát és fizikát. Közben elvégezte az ELTE fizikatanári szakát. 1995–96-ban óraadó volt a Pedagógiai Szakközépiskolában. 1997 óta az ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskolában tanított fizikát. 1999-ben vezetőtanár, 2002 szeptemberétől az iskola igazgatóhelyettese, 2003 szeptemberétől az igazgatója. 2005-ben elvégezte a közoktatás-vezetőképzőt. 1998-ban megalapította a Budakalász Gimnázium Újpalotai Tagiskoláját (esti gimnázium), amelynek 1998–2002 között igazgatója, 2003-tól fizikatanára. Beszél franciául, angolul, oroszul és németül alapfokon. 1999 óta szerkesztőségi tagja a Magyar Horgász szakfolyóiratnak, ahova havi rendszerességgel ír szakcikkeket. Első könyve – Vadász-horgász kalandok Mongóliában – 1996-ban, a második 2005-ben – Alaszka, útinapló nem csak horgászoknak – címmel jelent meg.
  
– Ön Győrött érettségizett, az ELTE-n szerzett diplomát, a Geofizikai Intézetben dolgozott, Budapesten tanított évekig, s több mint hat éve az ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskolájának előbb igazgatóhelyettese, majd igazgatója volt. Úgy látszik, ehhez a vidékhez semmi nem köti. Hogy vetődött mégis ide? Miért döntött úgy, hogy megpályázza a Vajda igazgatói állását?
– Csak úgy látszik, hogy nem köt ide semmi – valójában zalai születésű vagyok, ráadásul harmincöt éve rendszeresen járok ide, hiszen Gyenesdiáson van nyaralónk, amit most téliesítünk, illetve alakítunk át családi házzá. Feltétlenül ide akartam költözni a családommal, így természetes, hogy a lehetőségeket is itt kerestem. A helybéli barátaim is segítettek az elhelyezkedési lehetőségek felkutatásában. Már tavaly nyilvánvalóvá vált, hogy mivel a Vajda János Gimnázium élére megbízottként nevezték ki az igazgatót, az ő mandátumának lejárta után pályáztatni fogják az állást. Ekkor döntöttem el, hogy én is megpróbálkozom.
– A messziről jött embernek mindig meg kell küzdenie bizonyos ellenérzésekkel, pletykákkal. Nem ismerik, mendemondák keringenek róla. Ön is tapasztalt ilyesmit?
– Én sem menekültem meg ez elől sajnos.
– Hogyan tudja, akarja leküzdeni ezeket?
– Egyet tehetek: nyílt leszek és őszinte. Mindenkinek idő kell, hogy megismerje a másikat. Én is igyekezni fogok, s bízom benne, hogy mások is így lesznek ezzel.
– Pályázatában nyilván foglalkoznia kellett az iskola jelenlegi helyzetével, további lehetőségeivel. Említsen ezek közül néhány gondolatot!
– Az ilyen korú iskoláról, mint a Vajda, mindenkinek a hagyománytisztelet jut eszébe. Nekem is. A hagyománytisztelet azonban nem csak azt jelenti, hogy harmincöt év alatt ne történjen változás. A hagyomány számomra annyit tesz, hogy tisztelnünk kell, amit tettek az elődök, de a magunk formájára és a kor, a környezet kihívásaira válaszolva változtatnunk is kell.
– Mit ért ez alatt?
– Úgy vélem, hogy egy jó értelemben vett menedzserszemléletet kell alkalmazni az iskolában is – ez nekem nem nehéz, a beállítottságom amúgy is ilyen. Ha szükséges, át kell alakítani a struktúrát, az oktatási rendszert, a szemléletet.
– Fenekestül fel kell forgatni mindent?
– Természetesen nem. Meg kell azonban vizsgálni a bevált oktatási formákat itt és más intézményeknél is, s másoktól, amit lehet, be kell emelni a mi rendszerünkbe. A közelben a Zrínyi- és a Kölcsey-iskolát tartom erre a vizsgálódásra alkalmasnak. Át kell gondolni például a hatosztályos képzés lehetőségét, a nulladik évfolyam bevezetését. Aztán: a Vajdában jól működnek a tagozatok, az eredményesség azonban a tanulók felvételi irányultságán nem mindig látszik. A tagozatos képzést is a napi követelményekhez kellene igazítani, például úgy, hogy esetleg a mostani matematika–biológia tagozatot általános természettudományos tagozattá alakítsuk. Fontosnak tartanám a jó információáramlás és kommunikáció kialakítását az intézményen belül, de más iskolákkal, szervezetekkel, valamint a Vajda és a város között is. A mostani diáknapok erre a példám – vajon hányan tudtak róla a városban? És miért ne tudhatnának róla többen? Ezek természetesen javaslatok, dönteni nem akarok egyedül. A tantestület és a fenntartó önkormányzat véleményét nyilván figyelembe kell vennem. A demokráciát igenis be kell emelni a munkánkba, ebben a helyzetben pedig, ami az enyém, támaszkodni is kell a kollégákra, és természetesen a diákok véleménye is érdekel.
– Apropó, fenntartó. A megyei önkormányzat nyilván megfogalmazta elvárásait.
– Egyáltalán nem. Elfogadták a pályázatomat, annak szakértő általi véleményezését és abban azt is, hogy önálló gazdálkodást szeretnék folytatni, az itt maradó pénzt más intézményi részterületen felhasználni.
– Találkozott már az új kollégákkal?
– Július elsejére hívtam össze egy rendkívüli nevelőtestületi ülést. Nagy várakozással nézek elébe…
– Sok szervezési munka vár önre. Jut majd idő másra? Az a hír járja: szenvedélyes horgász is.
– Hallottam már olyan pletykát is, hogy én csak horgászni jöttem ide meg nyaralni. Egyébként valóban szenvedélyes pecás vagyok, megpróbálok időt szakítani erre. Mint ahogyan arra is, hogy továbbra is írjak szakcikkeket a Magyar Horgász szakfolyóiratba.
– Az expedícióknak vége, a geofizikai kutatások kihívásai már nem csábítják?
– Az az időszak lezárult az életemben. A családomnak kívánok sok időt szentelni – két gyermekem van a második házasságomból, egyikük kisiskolás, másikuk óvodás, mindkettőjüket a gyenesi intézményekbe írattuk be – velük töltöm a szabad időmet. No meg horgászom, és ha időm engedi, vagy sok, másokkal is megosztani kívánt mondanivalóm akad, könyvet is írok. Természetesen főként a horgászati és expedíciós élményeimből merítve.
megosztás
hozzászólások
országgyűlési képviselő (33), farsang (2), sofőrszolgálat (1), Gelencsér Kálmán (2), Bibó Gimnázium (1), Fejér György Városi Könyvtár (52), tenisz (3), Suba Alexandra (1), ló (1), olimpia (152), Keszthelyi Környezetvédő Egyesület (2), táncpanoráma (5), Carbona (9), karrier (1), Papp Gabor (227), Darren Cranmer (2), Orbán Viktor (3), Libás (2), MTI (595), bor (26), kulturalis (4), C+ fesztivál (1), időkép.hu (2), Pálfi László (1), kerekpar (27), kutatók éjszakája (1), footgolf (1), Vigántpetend (1), Magyar Turizmus Zrt (45), Somogyi Zoltán (4), verklifesztivál (3), Csöre Gyula (1), orosz (1), Rigo Csaba (36), újszülött (1), verkli (5), Aradvári László (1), adomány (1), Rio 2016 (32), google (3), matolcsy gyorgy (1), Spa Hévíz (3), Saul fia (7), munka (11), jótékonyság (3), Kovács Viktória (4), ellazulás (1), politika (37), világnap (1), sajtóközlemény (5)