Kósa Lajos szerint az 1990-ben megalkotott, 1994-ben módosított önkormányzati választójogi törvény számos pontja idejétmúlt és sérti az arányosság elvét.

A Fidesz ügyvezető alelnöke expozéjában a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslat általános vitájában csütörtökön az Országgyűlésben újból megerősítette: javaslatuk az önkormányzati testületek létszámát csökkenti, az önkormányzatokét nem.
Mint mondta, az októberi önkormányzati választásokon már az új szabályok szerint kell szavazni, ahhoz még benyújtanak további két előterjesztést: módosítják az eljárási szabályokat, és rögzítik majd azt is, hogy egy-egy alpolgármestert, főpolgármester-helyettest, megyei közgyűlési alelnököt kelljen a testületből megválasztani a polgármester, illetve a közgyűlési elnök javaslatára.
Kósa Lajos a parlament előtt lévő választójogi törvényjavaslatról elmondta: megőrzik az eredeti törvény és választási rendszer szerkezetét, a kislistás elnevezés helyett bevezetik az egyéni listás rendszert, a lélekszámhoz igazítják a képviselő-testületek tagjainak számát, a kompenzációs listák segítik az arányosság elvét, a megyék egy választókerületet alkotnak majd. Utóbbi kapcsán kiemelte: a megyei jogú városok lakói nem szavazhatnak a megyei önkormányzatra.
A javaslat eredményeképpen a fővárosi testület létszáma rugalmasan változik a mindenkori települési lélekszám arányában; a 2009-es KSH-adatok fényében 35 fős testületet jelent a korábbi 66 fő helyett.
Szólt arról is, hogy megtartották azt a szervezeti megoldást, amely szerint megkülönböztetik a 10 ezernél főnél kisebb, illetve nagyobb településeket.
Kósa Lajos szerint a javaslat átvezeti az uniós előírásokat is, így a helyhatósági választásokon olyan szavazópolgárok is szavazhatnak, akik nem magyar állampolgárok, de egy településen tartósan letelepedtek.
A fideszes politikus szerint a javaslat senkit nem érhet meglepetésként, és a 7 önkormányzati szövetség több mint fele jó kiindulási alapnak tartja az előterjesztést.
Úgy vélekedett, hogy az új szabályok elfogadása időben közel van az októberi választásokhoz, de ha várnának vele, a következő négy év elvesztegetett idő lenne.
A leendő kormánypárti politikus leszögezte: az új törvénnyel senkinek nem sérül a szavazati joga.
Leszögezte még: a törvény elfogadásával régi adósságát pótolja a parlament. monitormagazin/mti