Véget ért a 4. Ördögkatlan Fesztivál. Öt napig jók voltunk, vagy ahogy Törőcsik Mari, a fesztivál fővédnöke mondta többször is, nem voltunk normálisak. És ez így volt jó. Öt napig jónak lenni, öt napig nem normálisnak lenni a világ legjobb dolga. Magunkkal visszük, elraktározzuk, többek leszünk tőle.

Egy fesztiválozótól hallottuk, aki egy horgász székben pihent egy pohár rosével a kezében a Vylyan teraszon, hogy elsősorban a programokért jó ez a fesztivál. Az, hogy ez ilyen környezetben van, és ilyen jó helyi bort tarthat a kezében, az már csak hab a tortán.
Bérczes László, a fesztivál fő szervezője a Médiawave sajtótájékoztatóján azt mondta, ez a találkozások fesztiválja. Valóban. Mert igazából találkoztunk egymással. Fellépő a másik fellépővel, néző a fellépővel, rajongó a művésszel, helyi a nem helyivel, szállásadó a megszállóval, kutya a békával, ember a kultúrával. És ez a legutóbbi a legfontosabb. Jófajta kultúrával találkozhattunk ezen a fesztiválon, ami három helyszínen zajlott: Nagyharsányban, Kisharsányban és Palkonyán, ahol minden program rendben megvolt és ahol közel harmincezren voltunk. Ördögien jól éreztük magunkat mindannyian. Legyen folytatás!