Az új kormány 2010-re jelentős költségvetési megszorítást hajt végre, s a 2011-2012-re tervezett adó-változtatás is jórészt átcsoportosító jellegű. Ez önmagában nem lenne baj, de az átcsoportosítás kedvezőtlen hatású - olvasom a GKI jelentésében.

Csökkennek a közepesnél magasabb jövedelműek szja-terhei, illetve a kkv-szektor nyereségadóterhei. De ez az átlagosnál kisebb bérűek fokozott szja-terhelése, illetve az ő foglalkoztatásuk vállalati bérköltségeinek emelése, továbbá a pénzügyi szektor indokolatlan mértékű megadóztatása révén megy végbe. A nagyrészt az átlag alatti keresetűek béreinek és juttatásainak (így a minimálbéreknek) az emelésével végrehajtott bérkompenzációs megoldás néhány év távlatában társadalmilag tolerálható lehet, de a valóban alacsony bérszinttel működő ágazatokban ez súlyos versenyképességi gondokat okoz. Ezen ott nem segít a csökkenő nyereségadó, mert nem lesz nyereség! Ez a megoldás a kkv-knál, a könnyűiparban, a mezőgazdaságban, a kereskedelemben és számos szolgáltató ágazatban elbocsátásokkal, cégbezárásokkal, vagy a foglalkoztatás szürkülésével, a nettó jövedelmek csökkenésével jár. A tervezett brutális mértékű pénzintézeti adó ugyan segíthet a már bejelentett intézkedések finanszírozásában, de erőteljesen szűkítheti és megdrágíthatja a hitelezést, a banki szolgáltatásokat, ami nehezítheti a vállalatok fejlődését, a lakosság hitelhez jutását. Bár maga az szja-csökkentés hosszabb távon kedvező hatású, de a lépések együttes hatása eleinte valószínűleg negatív a gazdasági növekedés ütemére.

A globális pénzügyi és gazdasági válság nemzetközi összehasonlításban viszonylag kevéssé érintette Magyarország működőtöke-importját, hatására kevés folyamatban lévő vagy tervbe vett projektet töröltek vagy halasztottak el. Magyarország 2007 és 2013 között összesen több mint 40 milliárd euró elméletileg rendelkezésre álló EU-forrással számolt. Ennek 80%-át 2010-2016 között fogjuk lehívni. Egy főre vetítve Magyarország jelenleg az Európai Unióban a 8., az új tagállamok között az 1. helyen áll az egy főre jutó közvetlen kifizetések nagyságrendjét tekintve. Az igénybevett nettó EU-támogatás 2010 és 2012 között 11-12 milliárd euró lesz, több mint háromszorosa a 2007-2009-esnek. A támogatások kétharmada fejlesztési célokat szolgál.

A gazdasági növekedés a 2004-2006 közötti, éves átlagban 4,1%-os ütemről 2007-2009 között az egyensúlyi kiigazítás és a világgazdasági válság miatt 1,6%-os csökkenésbe váltott. 2010 és 2012 között a megindult kilábalás hatására átlagosan 2,3%-os növekedés várható. 2010-ben 1%-os növekedés valószínű. A GKI 2011-12-re szóló 3%-os növekedési előrejelzése a legvalószínűbbnek tartott nemzetközi környezetet és "átlagos" eredményességű kormányzati tevékenységet feltételez. E két tényező különösen kedvező együttállása esetén ezekben az években 4% közeli évi fejlődés sem kizárt, míg kedvezőtlen esetben csak 1-2% körüli dinamika várható. A növekedés export- és beruházás-orientált lesz, a leggyorsabban fejlődő két ágazat az ipar és az építőipar. Az ipar aránya a GDP termelésben - a visszaesés miatt - 2009-re valamelyest csökkent, de 2012-re ismét emelkedik. A közszolgáltatások aránya a 2006 évi csúcspontról már 2010-re is csökkent, 2012-ig további mérséklődés valószínű. A beruházások az idei 1%-os növekedés után az EU-támogatások és az élénkülő üzleti beruházások együttes hatására látványosan gyorsulnak. A magyar beruházási ráta a kétezres években 21-23% körül alakult, jellemzően magasabban, mint az EU 19-21% körüli átlaga. A régió új tagállamaiban azonban általában magasabb ez az arány. 2012-re a magyar beruházási ráta 23%-ra emelkedése várható. A háztartások fogyasztása 2010-ben még mintegy 2%-kal csökken, majd 2011-ben és 2012-ben hasonló ütemben bővül.