Magyar várak - Döbrönte

2008. február 01.
A Bakony északnyugati részén fekvő mintegy 270 fős Döbrönte a Pápa és Városlőd között vezető 83-as útról letérve érhető el. Itt véget ér az út, ám az átmenő forgalom hiánya a kis település előnyét is jelenti, hiszen a nyugalom, a természeti környezet miatt sok pihenni vágyó keresi fel, akik nem mulasztják el megtekinteni a község mellett emelkedő gerincen található, hajdan Szarvaskőnek is nevezett vár romjait.
Tekintse meg további képeinket!
A XIV. század háborúiban sikeres hadvezérként tűnt ki Himfy Benedek, akit I. (Nagy) Lajos király több magas tisztséggel jutalmazott, így viselte a pozsonyi ispáni, a bolgárországi báni majd a temesi főispáni hivatalt is. Az uralkodó e kedvelt híve 1367-ben nyerte el azt a jogot, hogy Döbröntén várat emeltethessen.
A leszármazók azonban nem bizonyultak méltónak ősükhöz. A család érzékeny veszteségeket szenvedett a környékbeli birtokosokkal folytatott viszályok során, így például a Gyulaffyak 1401-ben elfoglalták és kifosztották magát az erődítményt is. A família tagjai ezt követően rendszeres rablóportyákat indítottak a környező vidék ellen, így a vár rablótanyává, állandó hatalmaskodások központjává züllött. A támadások nem kímélték az egyházi létesítményeket sem, sőt 1464-ben magát a pannonhalmi apátságot is megrohanták a Himfyek fegyveresei.
E cselekményük miatt ugyan Mátyás király elkobozta tőlük birtokukat, azonban – nem ismert körülmények között – néhány év múlva visszakapták azt. Viszálykodásaik során ekkor már egymás ellen is fordultak, nem riadva vissza erőszakos eszközöktől sem.
Himfy Imre leánya, Orsolya 1499-ben esküdött örök hűséget Essegvári Ferencnek, és az egybekeltek hozományul kapták meg Döbröntét, melyet jelentősen átalakítottak. Az erődítményt három oldalról a várdomb meredek oldala kellően védelmezte ugyan, ám délről szinte védtelen volt. Ezért az új birtokos kiépíttette a trapéz alakú külső védőművet, melynek központja a tekintélyes, ágyúhordozásra is alkalmas rondella lett.
A vár ezt követő történetéről kevés adat áll rendelkezésre. Nádasdy Tamás jelentése szerint még teljesen ép állapotban állt, a XVIII. században már lakatlan romként említik. Pusztulásának sem időpontja, sem körülményei nem ismeretesek.
A gazdátlan romok építőanyagát a lakosság használta fel, napjainkra az északi palota egy része valamint a már említett déli rondella falai állnak magasan, másutt sok helyen csak az alapok fedezhetők fel. Az ezredfordulón végrehajtott konzerválási munkálatok megóvták ugyan a további pusztulástól, de a régészeti feltárás egyelőre még várat magára. A könnyen megközelíthető, kulturált, gondozott emlékhelyen évente várjátékokat rendeznek.

Forrás: civertan.hu
megosztás
hozzászólások
korábbi híreink
tabor (5), Év szállása (1), Zala Megyei Közgyűlés (3), eon (2), közétkeztetés (4), Zalai Borcégér (5), köztársasági elnök (1), nap (2), szavazas (9), kék zászló (1), Krasznai István (1), munkahely (8), Mohácsi József (8), Papp Gabor (224), szabadsag (2), választás (46), Playboy (1), Manninger Jenő (379), szerelem (1), kornyezettudatos (4), munkaszünet (1), bor (21), Baptista Szeretetszolgálat (1), sport (1077), drogmentes (1), országgyűlési képviselő (33), nyugdíjas (2), e-kereskedelem (1), punkosdi regatta (6), bank (6), piac (5), Klenovics Mónika (2), zala (1147), regatta (2), Hévíz (1174), Rigo Csaba (36), beruházás (2), keszthely balaton kekszalag (5), google (3), Intersport (1), Keszthely HUSZ (3), Hírek képekben (9), trianon (2), holokauszt (1), kávé (2), zápor (1), Bocuse (2), megemlékezés (9), verseny (2), Polgár Zsolt (1)