„Keszthely bezárult saját magába, holott természetes gravitációs központ lehetne”

2016. április 16.
Lehet kultúrára és tudásra támaszkodva is kitalálni egy közösség- alapú város- vagy területfejlesztési stratégiát – állítja Manchin Róbert, a brüsszeli székhelyű Culture Action Europe elnöke. Az előző két önkormányzati ciklus vállusi alpolgármestere, a Krea- tív város, fenntartható vidék (Kraft) címmel indított új regionális vidékfejlesztési stratégia decemberi előadás-sorozatának egyik előadója úgy látja: egy Keszthely környéki faluból nézve az utóbbi harminc év küszködését, újraindításra lenne szükség.



– Hogyan került a Kraft közelébe?

– A nyolcvanas évek elején készítettem egy szociológiai kutatást a Balaton környéki háttértelepülések fejlesztési koncepciójáról. A megbízó iroda vezetője a Keszthelyi-hegység fantasztikus adottságait látva az íróasztal mellől úgy vélte, a falu a demográfiai helyzete alapján ki fog halni, ezért új funkciót talált neki: legyen Vállus egy nemzetközi üdülőfalu! Azonban az embereknek nem állt szándékukban azonnal kihalni, viszont lehetett venni nyolcvanezer forintért egy házat nagy telekkel, ami kiváló lehetőség volt egy fiatal, családos kutatónak. Innentől kezdve a hely és a helyzet személyesen és egzisztenciálisan is izgatott. Egy ingatlan jövőbeli értéke a környezetétől függ, ha pezseg, és gondozott, az értéke megsokszorozódik, ha elhanyagolt, az értéke csökken. Keszthelyen ezek a konyhaközgazdászi alapvetések nem érvényesülnek. A szocializmus a kisközösségeket szétrombolta, hogy könnyebben tudja kontrollálni a társadalmat. Ebből is adódott – és ez nem csak magyar sajátosság –, hogy a bizalom megrendült az intézményekben és a közös megoldásokban. A nagy kérdés az, hogy lehet-e ezt generálni, és hogyan lesz ebből a humán tőkéből fejlesztési tőke. A Kraft-gondolat tulajdonképpen erről szól: hogyan lehet a helyi kultúrára és tudásra alapozva kidolgozni egy közösségalapú város- vagy területfejlesztést?

– A gazdaság akkor működik jól, ha jól „működnek” benne az emberek is. Keszthely miért nem tud jól működni?
– A kisebb népsűrűségű területeken kevésbé koncentrálódnak a lehetőségek, a szellemi erőforrások. A városi polgárság legaktívabb magja, amely kívülről nézve nem több, mint talán 50 ember, például minden beszélgetésen felveti, hogy kezdeni kell valamit a belvárosi, romokban lévő sörfőzdével, de arról, hogy a pályázat előkészítése már folyamatban van, nem tud. Ez kicsiben jelzi, hogy a kommunikációs csatornák valahol bedugultak a hosszú évtizedes bizalmatlanság miatt. Egy Keszthely környéki faluból nézve az utóbbi harminc év küszködését, újraindításra lenne szükség. A város évtizedek óta nem tudja meghatározni, hogy igazából kicsoda-micsoda, és mi is akar lenni 20 év múlva Európában. Az ambíció az volt, hogy legyen Keszthely a Balaton fővárosa, de ezt ma már magunk között sem merjük hangosan kimondani. A város és környéke a mai napig a Festeticsekből él, azokból a gondolatokból, amelyek mentén működtették a „birodalmukat”, és a mai napig tanulságos, tudásra és mindennapi kultúrára alapozó fejlesztéspolitikát vittek véghez. Keszthely ma már a Festeticsek volt falvaira sem terjeszti ki a kölcsönös előnyök kihasználását. Bezárult saját magába, miközben a tágabb közösség a huszonvalahány falujával és Hévízzel együtt elkezd közösen gondolkodni és célokat kitűzni. Pedig mindenki számára világos, hogy Keszthely a természetes gravitáció, nem lehet kikerülni, és közösen kell kitalálnunk, hogy mitől vagyunk különlegesek. Az előző évtizedekben sok stratégiai tanulmány született, és a különleges adottságok felismerésében közös pontok is voltak. Pannonia ezen szegletének minden történelmi és temészeti adottsága megvan ahhoz, hogy sikeres minirégió legyen, ha a kooperációra alapoz fejlesztési elképzeléseiben.

– Egy statisztika szerint 2050 körül több lesz a 65 éves, mint az 5 éves, és ez a tény szemléletváltást tesz szükségessé. Mi, öregek legyünk individualisták, kreatívak?
– Öregszünk, ez tény, de fordítsuk a javunkra ezt az állapotot: a város az idősebb korcsoportnak izgalmas központja lehetne, amelyet az egyetem fiatalsága kiegyensúlyozhatna a nem létező fesztiválok sorával. A gazdagabb társadalmakban a 30 év alatti fiatalok és a 60 év feletti idősek a legboldogabbak. Egy egészségre alapozott stratégia esetén ez nálunk is így lehetne. Az egyes társadalmak attól is fiatalok, hogy az életkortól elvárt szerepek is megújulnak. Az öregséggel kapcsolatos sztereotípiák is átalakulnak. Egy kistelepülésen élő, 75 éves hölgy ma úgy viselkedik, ahogy azt elvárják tőle a környezetében. Amerikában, ahol sokáig éltem kisebb és nagyobb településeken is, egy ugyanilyen korú hölgy mindent megtesz azért, hogy fiatalos legyen, lépést tartson a változásokkal, hasznosan vegyen részt a társadalom életében. Ezt a lehetőséget nekünk is meg kell teremtenünk. Nyitottság, megfelelő nyelvtudás, empátia, kommunikációkészség nélkül nem tud a társadalom jól működni. A kisközösségek az egyetemmel összefogva megálmodhatják a következő tíz-húsz évet. Párbeszéd és visszacsatolás nélkül nem lesz élő egy város, és ehhez szükség van a civilekre. Nagyon ígéretes, ahogy Keszthelyen több privát kezdeményezés is aktivizálódik.

– Miben erős Keszthely?
– Keszthely és környéke az egyik legszerencsésebb terület az országban: itt a Balaton, a Keszthelyi-hegység, a Hévízi-tó, felhalmozott kulturális, gondolkodási tőkéje, anyagi tőkéje van. Szerencsés, mert bár az emberek ötöde itt is nap nap után küzd a megélhetésért, de egy másik egyötöd az ország leggazdagabb rétegéhez tartozik, és össze tud fogni, ha értelmes célt lát. Én legalábbis ebben reménykedem.

megosztás
hozzászólások
kapcsolódó hírek
korábbi híreink
igazgató (1), erdekes (538), transzfer (1), munka (11), Fehér szalag (1), országgyűlési képviselőjelölt (11), Kerner Gábor (2), miniszterelnök (2), fa (1), matolcsy gyorgy (1), kultura (21), Sifter Rózsa (1), közétkeztetés (4), jogszabály (1), goldmark muvelodési kozpont (58), uzemanyag (24), Palya Bea (1), szalon (1), Kardos Gábor (6), EU (14), Somogyi Zoltán (1), lakás (3), jótékonyság (3), képviselő-jelölt (5), Vaszily Zsolt (3), szunyog (3), ajánló (1148), katasztrofavedelem (42), Balatoni Limnológiai Intézet (1), Jemen (1), Owaimer Zoheir (1), jövőkutatás (1), Koncz Zsuzsa (1), programajánló (19), dunantul (20), Dublecz Karoly (2), posta (1), érettségi megoldás (5), humanitárius település (1), autóbusz (1), Központi Statisztikai Hivatal (3), iskola (337), Az év orvosa (1), Semmelweis Egyetem (1), Balatonátcsúszás (1), webshop (1), beruházás (2), telefon (3), Gachályi András (3), HIV (1)