Kiemelt tudósításunk

Enni muszáj, és bár ma már mindenki megtalálhatja a kényének-kedvének megfelelő, laktóz-, cukor-, só- és zsírmentes vagy éppen -bő fogásokat online vagy az éttermekben, az otthon készült ételnél nincs jobb. Ha magunk főzünk, mindig tudjuk ugyanis, hogy mit tartalmaz az, ami az asztalra kerül. Sokszor gondolkodóba esünk azonban, hogy mi legyen a vasárnapi ebéd vagy egy csütörtöki vacsora. Nincs ötletünk, és bizony ilyenkor kevéssé öröm a főzés.

Főzzünk játszva!

2016. augusztus 17.

bővebben!


Jogi esetek a Monitorban

2012. május 21. keszthely

Az olvasók által felvetett témák közül a túlépítés szabályozásáról szeretnék tájékoztatást adni.

Túlépítésről akkor van szó, ha a tulajdonos földjének határain túlnyúlóan építkezett. Az ingatlan határait az ingatlan-nyilvántartási térkép szerinti határok adják meg, a tényleges használat akkor jogszerű, ha az a térképi határokhoz igazodik. A túlépítés eredménye nemcsak épület, hanem bármilyen más tartós fennmaradásra szánt építmény (például kerítés) is lehet. Polgári törvénykönyvünk a túlépítő jó- vagy rosszhiszeműségétől teszi függővé, hogy a szomszéd föld tulajdonosa milyen lehetőségek közül választhat. Ennek megítélésekor az a döntő, hogy a túlépítő az építkezés megkezdésekor milyen információk birtokában volt. Jóhiszemű a túlépítő akkor, ha nem tudott arról, hogy a földjén túlnyúlóan építkezett, és a körülmények alapján arról nem is kellett tudnia. Ezen feltételek hiányában viszont rosszhiszeműnek minősül. Jóhiszemű túlépítés esetén a szomszéd választhat, hogy a beépített rész használatáért és a beépítéssel okozott értékcsökkenésért kártalanítást igényel, vagy a beépített rész megvásárlását vagy az egész földje megvásárlását kéri. A beépített rész megvételét akkor kérheti, ha a telekalakítási szabályok alapján a föld megosztható, tehát telekalakítási engedély szükséges hozzá. Az egész föld megvásárlását akkor követelheti, ha a földje fennmaradó része a túlépítés folytán használhatatlanná vált, vagy a túlépítés következtében a földjével kapcsolatos valamely jog vagy foglalkozás gyakorlása lehetetlenné vagy számottevően költségesebbé vált. A túlépítő rosszhiszeműsége esetén pedig a szomszéd az előbbi lehetőségek mellett igényelheti azt is, hogy a túlépítő a saját földjét és az épületet a gazdagodás megtérítése ellenében adja neki, vagy kérheti, hogy a túlnyúló építményt bontsa le. A lebontást akkor követelheti, ha a bontás az okszerű gazdálkodás követelményeivel nem ellenkezik. A bontás költségei a túlépítőt terhelik, a bontási anyagokat azonban elviheti. A bontáshoz az építési hatóság bontási engedélye szükséges. Ha a szomszéd a túlépítés ellen már akkor tiltakozott, amikor a túlépítőnek az eredeti állapot helyreállítása még nem okozott volna aránytalan károsodást, a szomszéd szintén az összes lehetőség közül választhat. A túlépítő és a szomszéd megegyezésének hiányában peres eljárásban azonban a bíróságot a szomszéd választása nem köti, attól eltérő következményt is megállapíthat. Olyan megoldást azonban nem alkalmazhat, amelyet mindegyik fél ellenez.
Kérdéseiket arról, hogy mely témáról olvasnának, továbbra is szívesen várom a szerkesztőségbe vagy az alábbi elérhetőségeimre:
Dr. Csókási Zsófia ügyvéd, 8360 Keszthely, Kossuth u. 66/A
Fax: 06-83/321-783, e-mail: dr.csokasi@t-online.hu.





Hozzászólások

Komment RSS
Hozzászóló neve*
Tárgy:
Hozzászólás*
Biztonsági kód*
A hozzászólás tárgya és szövege nem tartalmazhat HTML kódot.
A biztonsági kód nem érzékeny a nagy és kisbetűkre.

Ha rendezvényét szeretné a honlapon megjeleníteni, küldje a programot az info@monitormagazin.hu címre!

Szavazás
Miről olvasna többet a Monitor közéleti lapban?
politika
  30
kultúra
  75
sport
  59
életmód
  70
környezetvédelem
  27

Hirdetés