Megkezdődött a visszaszámlálás. A felsőoktatási intézményekbe való jelentkezés immár harmadik, utolsó „felvonásához” közeledik.

A jelentkezési határidő február 15-én éjfélkor lezárult. A jelentkezési lapok postára adásával vagy az e-felvételi esetében a „Küldés” gombra való ráklikkeléssel a leendő hallgatók az első megmérettetésen sikeresen túljutottak: kitalálták, hogy mit is szeretnének kezdeni az életükkel – hogy merre tartanak.
A klasszikus „Mi leszel, ha nagy leszel?” kérdésre pedig nem is olyan egyszerű a válasz.
Sokak számára, s be kell valljam, én is közéjük tartoztam, maga a jelentkezési lap kitöltése, pontosabban annak kitalálása, hogy milyen intézményeket, s milyen sorrendben jelöljenek meg, nagyobb fejtörést okozott, mint maga az érettségi.
Elvégre ez a döntés az egész későbbi életünkre hatással van. Manapság ugyan (szerencsére) nem feltétlenül egy egész életre szól, hiszen a lehetőségek száma végtelen, s több „dobásunk” is lehet (külföldi ösztöndíjak, keresztfélévek), mégis, mint minden elhatározás, amit meghozunk, ez is alakít miket, s alakítja azt is, ahogyan a világról és benne önmagunkról gondolkodunk. Jól meg kell tehát fontolni.

Kanyarodjunk vissza a „második felvonáshoz”, amely május elején vette kezdetét: az érettségi. A napokban az utolsó érettségiző diákok is kézhez kapják bizonyítványaikat, hogy immár hivatalos okirattal tudják igazolni: ők már megértek.
A többi pedig már nem rajtuk múlik. Ha stílusosan a színdarab-hasonlatnál maradunk, azt mondhatjuk, hogy a fináléra július végén kerül sor. A felvételi pontszámok ugyanis, s ezzel együtt az eredmények, július 22-én, az esti órákban kerülnek nyilvánosságra.
Azonban e sorsdöntő dátum előtt  van még egy határidő, amely mellett nem mehetünk el szó nélkül: a diákok ugyanis rendelkeznek azzal a joggal, hogy egyetlen egyszer meggondolhatják magukat. Július 8-áig (vagyis már az érettségi eredmények tudatában) lehetőségük van arra, hogy a megjelölt intézmények sorrendjét módosítsák, vagy esetleg egyes jelentkezéseket töröljenek. Új jelölést azonban nem vehetnek a listára.  

A visszaszámlálás tehát megkezdődött. Az érettségi immár sikeresen (vagy éppen kevésbé sikeresen) teljesítve, s az érettségizőknek is megkezdődött a nyári szünet. Július 22-éig azonban már nem olyan hosszú az idő. A várakozás időszakát mindenki máshogyan vészeli át. Vannak, akik igyekeznek nem is gondolni a közelgő eredményhirdetésre, s belevetik magukat a nyár örömeibe, míg mások csak azután tudják önfeledten élvezni a szabadságot, ha már megérkezett a megnyugtató sms, hogy „Gratulálunk, Ön felvételt nyert!”.
Akárhogyan is, a ponthatárok éjszakája fontos este minden diák életében, amely megérdemli a neki kijáró ünneplést. Budapesten idén is megrendezik az immár hagyományosnak számító PONT Ott Partit a ponthatárok éjszakáján. A rendezvény, amelynek idén a Corvin Sétány ad otthont, már kora délutántól színes programokkal, felsőoktatási fórummal, számos fellépővel és könnyűzenei koncertekkel várja a felvételizőket. Amikor eljön az idő, az összegyűlt leendő egyetemi és főiskolai polgárok hatalmas kivetítőkön követhetik figyelemmel, ahogyan sorra egymás után bukkannak fel a ponthatárok. A Party ezután egy össznépi banzájjá, az immár boldog „felvettek” éjszakai rituáléjává változik, az ünneplés pedig egészen hajnalig tart.
Az ország számos pontján szerveznek a PONT Ott Partihoz hasonló rendezvényeket, sokan pedig otthon, egyedül vagy a családdal és a barátokkal izgulnak a számítógép előtt ülve.
Akárhol legyen is az ember ezen az éjszakán, az izgalom és a feszültség mindenhol egyforma. Sosem felejtem el azt a végtelennek tűnő pillanatot, amikor a képernyőn sorra töltődtek be az általam áhított kar különböző szakainak ponthatárai, az általam megjelölt szak pedig természetesen az ABC sorrendbe rendezett lista alján volt. Amikor pedig megjelent, s egy pillanatnyi fejszámolás után ellenőriztem, hogy „Igen, nekem ennél több pontom van” - az az öröm leírhatatlan. Hosszú hónapok feszültsége, az érettségi, majd a várakozás izgalmai egyetlen szemvillanás alatt váltak pehelykönnyű, az ég felé szálló színes lufikká.
Nos, már csak párat kell aludnunk, hogy július 22-én az esti égbolt megteljen a felvételizők magasba repülő színes lufijaival.

Saffer Zsizsi