175 vidéki járási hivatal és 23 fővárosi kerületi hivatal alakul jövőre

2012. július 26. belfold, parlament

A fővárosban mind a 23 kerületben, vidéken pedig 175 helyen lesz járási hivatal 2013-tól, amelyek az államigazgatási feladatokat veszik át a jegyzőktől – a Kormány döntött a járások székhelyeiről és illetékességi területeikről. A járási hivatalok a kormányhivatalok kirendeltségeként az államigazgatási ügyek intézésében nyújtanak majd segítséget az állampolgároknak.

A vidéki embereknek nagy segítség lesz majd, hogy lakóhelyükhöz közel, rugalmasabb időbeosztással, könnyebben tudják majd az olyan ügyeket is intézni, amelyekért eddig a megyeszékhelyre kellett utazniuk. Az ügyintézésre a járási hivatalok részeként működő, hétfőtől-péntekig 8 órától 20 óráig nyitva tartó kormányablakokban vagy a településre kirendelt ügysegéd által lesz lehetőség.

Minden egyes járásban – a kormány szerdai ülésén elfogadott kormányrendeletben kijelölt – járásszékhelyen lesz járási hivatal, amely a megyei kormányhivatalok szervezeti egységeként működik majd. A jogszabály tételesen rögzíti az egyes járási hivatalok székhelyeihez tartozó településeket is. Budapesten nem járási, hanem kerületi hivatalok alakulnak minden kerületben, szintén a fővárosi kormányhivatal részeként.

A járási hivatal kétféleképpen biztosítja majd az állampolgároknak az ügyfélszolgálatot. Azon városokban, ahol a lakosok és az elintézendő ügyek száma indokolja, ott minden munkanapon állandó ügyintézést biztosító kirendeltséget működtet. A kisebb településeken heti 1-2 alkalommal tart majd ügyfélfogadást a települési ügysegéd a települési önkormányzat által biztosított helyiségben. A kormányhivatal a belső szervezet kialakításkor – az önkormányzatoktól átkerülő ügyintézők és feladatok függvényében – dönt arról, hogy melyik településen, melyik típusú ügyfélszolgálatot működteti.

A járások és a járási székhelyek kialakításának alapelve az volt, hogy a megyék határaihoz igazodva az állampolgárok számára biztosítsa az államigazgatási szolgáltatásokhoz való gyors és könnyű hozzáférést, és a jelenleg létező ügyintézési helyszínek lehetőség szerint maradjanak meg. A járási rendszer kialakításának szakmai előkészítését szakmai hatástanulmányok, kutatások, valamint széleskörű szakmai, társadalmi, politikai egyeztetések előzték meg, amelyek már a tavalyi év közepén megkezdődtek. A Kormány a járások kialakításának elveiről és az előkészítés feladatairól 2011. szeptember 1-jén döntött. Az eredeti kormányzati elképzeléshez képest az egyeztetések hatására módosult a szabályozás például a járások számát tekintve, az eredeti terv szerint vidéken 168 járás és fővárosban 7 körzeti hivatal lett volna.

A most elfogadott járási székhelyek listája a jövőben módosulhat. A kormány biztosítja a településeknek arra a lehetőséget, hogy javaslatot tehessenek a más járáshoz történő átcsatolásukra, vagy önálló, új járás kialakítására. A kormányhivatal feladata lesz megvizsgálni, hogy indokolt-e a település kérése (pl. valóban hatékonyabbá tenné-e a feladatellátást a más járáshoz való átsorolás, illetve a kormányhivatal mérlegeli azt is, hogy a közlekedési feltételek változása befolyásolja-e a járási székhely megközelítését). Az átcsatolásról a közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslata alapján a kormány hozhat döntést minden második évben, először a járási hivatalok felállítását követő második évben, 2015-ben.

A kormány a közelmúltban döntött a járási hivatalokhoz kerülő feladatokról is. Elsősorban okmányirodai feladatokat, a gyermekvédelmi- és gyámügyeket, valamint egyes szociális, környezetvédelmi, természetvédelmi igazgatási ügyek intézését veszik át a településektől a 2013-ra megalakuló járási hivatalok. Jövő évtől a járási hivatalokon belül szakigazgatási szervként működik a járási gyámhivatal, a járási állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal, a járási földhivatal, a járási munkaügyi kirendeltség.

A hatáskörök szétválasztásánál kiemelt szempont volt, hogy a helyi szabályozáshoz kapcsolódó, helyismerethez kötődő, mérlegelési jogkörbe tartozó ügyek lehetőleg maradjanak a települési jegyzőnél, ahol viszont az adott ügyben az államnak van egyértelműen feladata, szerepe, ott a járási hivatal tudjon majd hatékonyabban intézkedni. Az egységes szabályozók mentén véghez vihető eljárásokkal hatékonyabb, racionálisabb ügyintézés valósulhat meg országszerte. A jegyzőktől átkerülő államigazgatási ügyek évi közel ötmillió államigazgatási ügy intézését jelentik a járási hivatalokban.

Az államigazgatási feladatokkal együtt a járási hivatalok átveszik a polgármesteri hivataloktól az e feladatokat jelenleg is ellátó a köztisztviselőket. Az ő jogviszonyuk így kormányzati szolgálati jogviszonnyá alakul át. Nemcsak a munkatársak, hanem a feladatellátáshoz szükséges ingó- és ingatlan vagyonra is szükség lesz a járási hivatalokban, ezek a Magyar Állam ingyenes használatába kerülnek, a vagyonkezelő a kormányhivatal lesz. A kormányhivatalok és az önkormányzatok október végéig megállapodásban rögzítik a járási hivatalhoz kerülő köztisztviselők létszámát és az ingyenesen használatba vett ingatlan és ingó (pl. infokommunikációs) eszközöket. A kormánymegbízott az átadás-átvétel előkészítésére és lebonyolítására járási biztost nevezhet ki. Az önkormányzattól átvett és kizárólagosan általa használt ingatlanok fenntartásával kapcsolatos költségeket a járási hivatal viseli, a helyi önkormányzattal közösen használt ingatlanok fenntartásának költségeit pedig megosztják. Az év végéig a polgármesteri hivataloknak, jegyzőknek minden, a feladatátvétellel kapcsolatos ügyiratot is át kell adniuk. A most elfogadott és a Magyar Közlönyben hamarosan megjelenő kormányrendelet az önkormányzatokkal megkötendő megállapodás mintáját is tartalmazza.
(kormany.hu)
 




Kapcsolódó anyagok


Hozzászólások

Komment RSS
Hozzászóló neve*
Tárgy:
Hozzászólás*
Biztonsági kód*
A hozzászólás tárgya és szövege nem tartalmazhat HTML kódot.
A biztonsági kód nem érzékeny a nagy és kisbetűkre.

Ha rendezvényét szeretné a honlapon megjeleníteni, küldje a programot az info@monitormagazin.hu címre!

SAPSZON ORSI QUINTET
2014. november 06.
zene

Az I. világháború tárgyi emlékei
2014. október 30.
Múzeumok Őszi Fesztiválja

Városi megemlékezés az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére
2014. október 23.
megemlékezés

BOPPARD-I FÚVÓSZENEKAR KONCERTJE
2014. október 22.
zene

Fáklyás felvonulás
2014. október 22.
ünnep


Szavazás
Miről olvasna többet a Monitor közéleti lapban?
politika
  22
kultúra
  57
sport
  46
életmód
  48
környezetvédelem
  17

Hirdetés